Az egyházmegye alapító Gellértről szól a Polgári Platform estje

A vértanú püspökről, a csanádi egyházmegyét alapító Gellértről szól a Polgári Platform pénteki estje, a szentről Szegfű László tart előadást a dóm altemplomában.

„A mocsárvilágtól a Dóm térig” címmel meghirdetett várostörténeti sorozat most azok felé a személyiségek felé fordul, akik meghatározták Szeged szellemi arculatát, elsőként

Szent Gellértről

hallgathatnak meg előadást az érdeklődők március 31-én, pénteken 18 órakor

Szegfű Lászlótól

a dóm altemplomában.

Pál József

professzor a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón hangsúlyozta, jelen előadás és a következők nem feltétlen a város szülötteit mutatják be, de egytől egyig olyan személyeket, akik nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a napfény városa azzal a tudományos és szellemi arcéllel rendelkezzen, ami Magyarországon belül megkülönbözteti, sőt nemzetközi szinten is számon tartott a város. Így elsőként Szent Gellértről, majd

Dugonics Andrásról

,

Klebelsberg Kunóról

, végül

Szent-Györgyi Albertről

szól majd egy-egy est. „Ez a sorozat kezdődik a jelenlegi püspökség alapítójával, Szent Gellérttel. Az Itáliából, Velence mellől származó Gellértet 1015-ben hívta magához fia nevelőjének

István

király, majd Bakonyban remeteként élt, majd megalapította a Csanádi püspökséget, és iskolát is indított, hét főesperesi körzetet hozott létre, s olyan szellemi mozgást köthetünk nevéhez, ami az itteni katolicizmus alapjait vetette meg” – fogalmazott Pál József.

Blazovich László

egyetemi tanár, nyugalmazott levéltár-igazgató Szent Gellért életét ismertetve kiemelte, hogy szülei azt fogadták meg, amennyiben kigyógyul betegségéből, Istennek ajánlják és pap lesz, és be is adták a bencésekhez. Igaz, arról viták vannak, hogy Párizsban vagy Bolognában járt egyetemre, Blazovich professzor szerint az a valószínűbb, hogy a francia fővárosban tanulhatott. Később apát lett, példaképe pedig

Szent Jeromos

, a Vulgata fordítója volt. „Gellért keletre, a Szentföldre készült, miközben István megkérte, hogy fiát tanítsa. Elképzelhető, hogy a Szent István intelmei című királytükör is Gellért indíttatására készült. A tükör egy sajátos középkori műfaj, amelynél több dolgot vonnak össze egy képbe” – magyarázta Blazovich László. Elmondta azt is, hogy

Orseolo Péter

Magyarországra érkezésekor félrevonult Szent Gellért, Bakonybélben remete életet él, de ezt az időszakot is arra használja fel, hogy írjon.

1030-ban azonban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, az egyházmegye egészen a Maros északi részétől, az úgynevezett száraz értől az Al-Dunáig terjedt, a Tiszától pedig egészen az erdélyi hegyekig. Hat főesperessége volt az egyházmegyének, és ma három püspökség osztozik a területén. „Gellért egy urbanizált környezetből érkezett egy egészen vad világba. Szegedet ugyanis a nyugati utazók még a 18. században is elvadult tájként jellemzik. Ő azonban nem a környezettel foglalkozik, hanem azzal, hogy ezen a helyen miként lehet téríteni, s ez a munkája nagyon előrehaladott lesz a korában” – ismertette a nyugalmazott levéltár-igazgató. Fennmaradt iratokból tudjuk, hogy szekéren utazott sokszor, és arra panaszkodott, hogy nem tud kellő mennyiségű pergament beszerezni. Szegeden készült el a Deliberatio supra hymnum trium puerorum, azaz Elmélkedés a három ifjú himnuszáról című mű, amit

Karácsonyi Béla

és Szegfű László fordított. Erről és Szent Gellért életének más meghatározó eseményéről Szegfű Lászlótól hallhatnak bővebben az érdeklődők pénteken a dóm altemplomában. „A mocsárvilágtól a Dóm térig” címmel meghirdetett sorozattal kapcsolatban

Nógrádi Tibor

, a Fidesz helyi elnöke kiemelte, a legutóbbi előadás is sok érdeklődőt vonzott, amit azért tart fontosnak, mert tapasztalatai szerint ez értékekre egyre kevesebbet figyelünk mai világunkban, ám ez a sorozat bizonyítja, hogy igenis van igény az értékközvetítésre.