Idén 5 százalékkal nőtt a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók bére, az érintettek a napokban kapták meg magasabb fizetésüket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
Rétvári Bence
felidézte, hogy tavaly januárban kezdődött béremelés a felsőoktatásban, akkor ez 15 százalékos illetménynövekedést jelentett. A folyamat jövőre tovább folytatódik, újabb 5 százalékos emeléssel - tette hozzá. Egy egyetemi tanár korábban 437 ezer forintot keresett, ez tavaly 503 ezerre, idén januártól 528 ezerre nőtt, jövőre pedig 554 ezerre ugrik. Míg egy adjunktus a béremelési program előtt 218 ezer forintot kapott, tavaly már 251 ezret, idéntől 264 ezret, és ez jövőre 277 ezerre nő. A tanársegédek mintegy 175 ezer forintos fizetése mindeközben tavaly 201 ezerre, idén 211 ezerre módosult, jövőre pedig 221 ezer lesz - ismertette Rétvári Bence. Úgy fogalmazott: fontos megbecsülni a fiatalokkal foglalkozók munkáját. Minőségi, versenyképes felsőoktatás csupán jól megfizetett dolgozókkal képzelhető el; a cél az, hogy Magyarország erősödését ebben a szektorban is megtapasztalják - jegyezte meg az államtitkár. Közölte: nemcsak a 14 ezer oktató-kutató bérét emelték, hanem azt is biztosították, hogy senki ne keressen 150 ezer forint alatt a felsőoktatásban. Azt mondta, 2010 előtt a forráskivonások következtében nehéz helyzetbe került a szektor, sokakat a létbizonytalanság, a motiválatlanság jellemzett. Az adósságokat eredményező PPP-konstrukciók jó részének tavaly decemberi kiváltásával és a kancelláriarendszerrel azonban a kormány megteremtette a stabil gazdálkodás alapjait - hangoztatta Rétvári Bence. Hozzáfűzte: a stabil gazdálkodáshoz többlettámogatásokat is adtak. Példaként a struktúraváltási alapot említette, amely milliárdokkal segítette, hogy az intézmények módosítsák az adósságot termelő egységeiket, folyamataikat. Az államtitkár elmondta, igyekeztek a képzéseket is az igényekhez szabni, ennek köszönhető, hogy a fiatalok munkanélkülisége, amely 2010-ben 30 százalék feletti volt, mára alig 11 százalékra csökkent. A felsőoktatási felvételi középfokú nyelvvizsgához kötéséhez vonatkozó kérdésre válaszolva Rétvári Bence hangsúlyozta: ötéves felkészülési időt adott a kormányzat, hogy a B2-es szintű nyelvtudás követelmény legyen a felsőoktatási felvételinél, a rendszert ugyanis csupán 2020-tól vezetik be. Bár egy friss ombudsmani jelentés értelmében a középiskolák csak B1-es szintre juttatják el a diákokat, az államtitkár szerint a versenyképes tudáshoz elengedhetetlen a nyelvismeret. Azért támogatják jobban a szektort, hogy a nyelvoktatás is hatékonyabb legyen - szögezte le. Más témában azt a kérdést tették fel, mit gondol Rétvári Bence arról, hogy egy közgazdász becslése szerint a 2024-re tervezett budapesti olimpia megrendezése 12 ezer milliárd forintba kerülne, ugyanakkor mindössze ezermilliárdos bevételt termelne. Az államtitkár úgy felelt: a kormányzat a világ egyik legnagyobb pénzügyi-tanácsadói cégével végeztette el a gazdasági számításokat az olimpia előkészítésekor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.