Pelczné Gáll Ildikó: A nemzetállamok nélkül nem lehet sikeres Európa

Továbbra is határozottan küzd Magyarország és a magyar polgárok érdekeiért – ezt tűzte ki céljául Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök, akit nemrégiben újra az Európai Parlament alelnökévé választottak. Ő az első magyar politikus, aki egész ötéves cikluson keresztül tölti be ezt a tisztséget. A SZEGEDma.hu Budapesten beszélgetett vele az EP új elnökéről, migrációs politikáról, az unió jövőjéről.

- Nem egészen két héttel ezelőtt a néppárti olasz Antonio Tajanit választották meg az Európai Parlament új elnökévé, Pelczné Gáll Ildikónak pedig ismét alelnökként szavaztak bizalmat. Tajani azt a német szociáldemokrata Martin Schulzot váltotta, aki az elnöki poszton egyrészt komoly szereplővé tette magát az európai színtéren, másrészt kérlelhetetlen kritikusa volt a magyar kormánynak, a Fidesz politikájának, egyúttal egyfajta szekértolója a hazai baloldali ellenzéknek. Ami a migrációt és a betelepítési szándékokat illeti, számunkra, szegediek számára aligha feledhető az elhíresült mondása: Magyarországon is vannak települések, ahol nem utasítják el a menekülteket; ilyen például Szeged, egy „elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. Mit várhat, mit remélhet az új elnöktől Magyarország, a magyar kormány?

- A magyar politikai életet tekintve is fontos szempont, hogy

Martin Schulz

nem tudja a továbbiakban saját politikai céljai és szándékai érdekében felhasználni az Európai Parlamentet, sem arra, hogy Magyarországot, a magyar kormányt támadja, sem arra, hogy a magyar baloldalt politikailag segítse. Az új elnök,

Antonio Tajani

olasz politikusként egészen másként közelíti meg a migráció kérdéskörét, mint Schulz, tisztában van vele, milyen veszélyekkel jár, hogy a migránsok elárasztják a kontinensünket, élik mindennapi életüket, az Európai Unió pedig teszetosza mamutként szemléli, mit és hogyan is kellene megoldani, miközben még magát a problémát sem azonosította. Biztos vagyok benne, hogy más időszámítás kezdődik az illegális bevándorlást érintően is. Tajani elnök úrral remek a munkakapcsolatunk, közös értékeket vallunk, számos ügy mentén gondolkodunk együtt. Kijelenthetem, magyarbarát elnöke lett az Európai Parlamentnek, aki jól tudja, hogy az Európai Néppárt magyar delegációja az első pillanattól kezdve őt támogatta, érte küzdött. Számomra sokat jelent és nagy megtiszteltetés, hogy személyesen kért fel, vegyek részt a kampányában, és dolgozzunk együtt. Biztos persze, hogy lesznek majd közöttünk vitás kérdések, mint olasz és magyar képviselők között, de ezeket a helyükön tudjuk majd kelezni, és meg tudjuk oldani. Azt várom továbbá, hogy Tajani alatt nemcsak az elnök lesz erős és határozott, hanem maga az intézmény is, tehát sikerül növelni a nemzetközi színtéren magának az Európai Parlamentnek a súlyát.

- Tajani győzelmével az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökségét is a néppárti politikus foglalja el, és a Fidesz is ehhez a családhoz tartozik. Milyen szempontból jelenthet ez komolyabb irányváltást?

- A migránsválság kezelése terén mindenképpen. Az ezzel kapcsolatos jelenlegi uniós irány sokkal inkább megfelel a magyar iránynak, a magyar szándékoknak és elképzeléseknek, mint a korábbi. Már az EU is arról beszél, amit a Fidesz és amit a magyar kormány több éve hangoztat: a határokat meg kell védeni, a törvényeket be kell tartani, a problémákat nem szabad behozni a kontinensünkre, hanem ott kell megállítani és megoldani, ahol keletkeztek, tehát az unión kívül. Sajnos egyértelmű, hogy az EU rossz válaszokat adott erre a 21. századi kihívásra, nem kezelte megfelelően a migránsválságot, így eléggé megkésett a mostani felismerés, ám ezzel együtt természetesen reménykeltő és üdvözlendő.

- Azzal együtt, amit mond, nyilván nem ígérkezik sétagaloppnak a 2017-es esztendő, komoly viták és csaták várnak a magyar képviselőkre, a magyar kormányra Európában. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, két nagy küzdelemre számít az idén Brüsszellel: az egyik migrációs, a másik gazdaságszervezési kérdésekben várható: meg kell akadályozni azokat a brüsszeli kísérleteket, amelyek a migrációval kapcsolatos nemzeti hatáskörök elvonását célozzák, illetve gátat kell vetni azon törekvéseknek, hogy Brüsszel beleszólhasson a gazdaságszervezési kérdésekbe, például energiaárakba, adókba, bérekbe. Ön mit gondol erről?

- Véleményem szerint óriási hibát követne el az Európai Uniós, ha ölés léptekkel az adópolitika harmonizációja felé indulna el csak azért, hogy saját forrása legyen ebből. Mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy az ezzel kapcsolatos korábbi döntések mennyire voltak sikeresek. Az eurózónát nem lehet adóharmonizációval megerősíteni. Jelenleg adókoordinációról beszélünk, és jómagam nagyon határozottan azt az álláspontot képviselem, azért dolgozom és küzdök, hogy ne is kerüljön napirendre az adóharmonizáció, és ne lehessen hatásköröket elvonni a nemzetállamoktól. Tisztában kell lenni vele, a liberálisok ez utóbbit (a nemzetek, a nemzeti hatáskörök feladását) tartanák jó iránynak, és a németek egy része, a franciák és az északiak is kacérkodnak a gondolattal. Úgy gondolom, ha igazuk lenne, akkor az eurózóna sikertörténetnek számítana, nem lenne tele kérdőjelekkel. Most az a legfontosabb teendőnk, hogy megálljunk, és végiggondoljuk, gazdaság- és társadalompolitikai szempontból mely döntések, mely intézkedések számítottak sikeresnek az európai integráció folyamatában, melyek vitték előre az EU-t, és azokat kell tovább folytatni a tagállamok támogatásával és együttműködéssel. Ami pedig sikertelennek bizonyult, azt újra kell gondolni és gombolni.

- Ami a migrációt illeti, mennyire fenyegető veszély a nemzeti hatáskörök elvonása, a kötelező betelepítési kvóták meghatározása?

- Akármit is állít a magyar baloldal, Brüsszel nem mondott le erről a tervről. A kötelező betelepítési kvóta továbbra is reális veszély. Nekünk, magyar politikusoknak következetesen kell képviselnünk, amire a népszavazás eredménye felhatalmazott bennünket. E területen sem jó irány a tagállami hatáskörök esetleges elvonása, hiszen ezt a problémát csak a tagállamok képesek kezelni. Az EU mint egység nem tudott határozott és adekvát választ adni az illegális bevándorlásra, a tagállamok saját hatáskörükben eljárva értek el sikereket, és Magyarország ebben élen járt, példát mutatott. Nem szabad összekeverni az emberjogi és a biztonságpolitikai kérdéseket. Az első helyen az 500 milliós Európai Unió biztonságának kell állnia. Természetesen segíteni kell a szerencsétlen sorsú menekülteknek, de az EU nem azért jött létre, hogy otthont nyújtson a bevándorolni szándékozóknak, hanem azért, hogy szabadságot teremtsen az 500 millió uniós polgár számára, és szavatolja a biztonságot. Minden más szempont csak ez után következhet. Figyelemreméltó, hogy az USA új elnöke,

Donald Trump

tökéletesen megértette, bár a világ vezető hatalmaként felelősséggel tartozik a globális történésekért, számára mégiscsak Amerika az első, Amerika a legfontosabb. Trump Amerikát szeretné naggyá tenni, miért is kellene nekünk másként gondolkodni uniós tagállamként? Mi is elsősorban Magyarországot szeretnénk naggyá tenni, a legfontosabb célkitűzéseink a magyar gazdasági növekedés serkentése, a magyar polgárok biztonságának szavatolása. Ez sokkal, de sokkal fontosabb, mint megoldani egy olyan problémát, melyet nem mi gerjesztettünk. Emberileg átérzem a problémát, és felelősséggel is tartozom a kezeléséért, de első helyen a magyar emberek érdekei állnak, utána a többiek.

- A magyar kormányfő szerint „Brüsszel egy utópia rabja lett”, amit úgy hívnak, nemzetek feletti Európa, ez azonban illúzió, ugyanis nincs európai nép, hanem európai népek vannak. A földrész újbóli versenyképességéhez szükséges megoldást Orbán Viktor és a magyar kormány abban látja, hogy Európának el kell eresztenie „a föderalizmus illúzióját”, többpólusúvá kell válnia. Trump beiktatása után, a brexit folyamatának kellős közepén, mikor ön mint az Európa Parlament elnöke is arról beszél, hogy csak az eddig sikeresnek bizonyult gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseket szabad továbbvinni: merre tovább, Európai Unió, és hogyan hathat mindez a magyarságra határokon innen és túl?

- Csakis a nemzetállamok Európájában szabad és lehet gondolkodni, minden más elképzelés nem időszerű, és csak elveszi az energiákat attól, hogy Európa gazdasági növekedéséért és jólétéért dolgozzunk. Természetesen szükség van arra is, hogy tíz-, húszéves prognózisokat állítsunk fel az unió jövőjével kapcsolatban, de ez nem lehet alap az építkezésre, hiszen a jelentől elszakított jövő soha nem állja meg a helyét. Kicsit olyan lenne ez, mintha gyönyörű ablakokkal, ragyogó kilátással, csodálatos madárcsicsergés közepette akarna valaki házat építeni, de közben megfeledkezne az alapokról. Mindig a fundamentum az első, ami esetünkben a nemzetállamok léte és ereje.