Binszki József: Fontos, hogy a baloldali pártok együttműködése ne egy szlogen legyen Szegeden

Attól függetlenül, hogy megszűnt a frakció, a Demokratikus Koalíció legalább olyan színvonalú és mennyiségű közgyűlési munkát tesz le az asztalra, mint eddig – nyilatkozta portálunknak Binszki József. A DK önkormányzati képviselője azt is hangsúlyozta, továbbra is arra törekszik, hogy Szegeden a baloldali pártok együttműködése minden szinten létező gyakorlat, és ne csak egy szlogen legyen.

- Azzal, hogy a Demokratikus Koalícióból két kizárt tag, Kardos Irén és Berkesi Ottó külön frakciót alapított, megszűnt a DK frakciója a szegedi közgyűlésben. Ez a közgyűlési munkára nézve milyen változásokat hoz a jövőre nézve?

- Előzetesen, ha megengedi, pártállástól és politikai szimpátiától függetlenül mindenkinek azt kívánom, hogy legyen könnyebb az idei éve, mint a tavalyi volt. Ahhoz viszont, hogy ez a könnyebbség valóban sokak számára érzékelhető legyen, úgy gondolom, kormányváltásra, egy balközép, demokrata, európai értékrendet követő ország-vezetésre is szükség lesz. Talán 2018-tól – mi ezért dolgozunk. Nos, a kérdésre válaszolva, pártból kizárt képviselőtársaim eddig is elsődlegesen a választókörzetükben végezték képviselői munkájukat, a közgyűlés ülésein sajnos kevéssé voltak aktívak. A Demokratikus Koalíció immáron egyedüli képviselőjeként – tekintve, hogy a helyi közgyűlés előremutatóan demokratikus SZMSZ-e alapján az egyedüli képviselőnek épp ugyan annyi jogosítványa van, mint a minimum kétfős frakciónak – a DK legalább olyan színvonalú és mennyiségű közgyűlési munkát tesz le az asztalra, mint eddig, ha nem többet.

- Várható-e, hogy több önálló indítványa lesz, netán interpellációja?

- Az interpelláció az ellenzék eszköze, ha valamikor is ehhez kellene folyamodnom, akkor az a szegedi baloldali összefogás végét jelezné, legalábbis erre az önkormányzati ciklusra mindenképpen. Önálló indítványaim eddig is voltak, bár nagyobb részüket kétségtelenül nem lehetett hozzám kötni. Amely elképzelésemhez ugyanis a belső egyeztetések során sikerült többséget állítanom, az legtöbbször már mint városházi előterjesztés nyert teret, különösen, hogy ezek leginkább egy-egy eredeti előterjesztés részleges, de lényeges módosításai voltak. Ami viszont köthető hozzám, az az idő próbáját is kiálló éjszakai bulijárat, vagy a Mars tér környéki parkolók bővítése, a rászoruló gyerekek ingyenes szünidei étkeztetésének az országban elsőként történő megteremtése, az oktatási keret létrehozatalával a rászoruló gyermekek 10 ezer forint értékű támogatása, vagy akár a Magyar Gárda nemkívánatossá bélyegzéséről szóló közgyűlési határozat. Sajnos ezeket a kezdeményezéseket sem köti hozzám, vagy a pártomhoz az emberek többsége, de a lényeg, hogy megvalósultak.

- Lehet-e már tudni, hogy milyen lesz a további együttműködés a többi párttal a közgyűlési munkában?

- Ma Magyarországon egyetlen olyan párt van, amely a többi párttal, a baloldaltól a jobbközépig feltétlen együttműködést szorgalmaz, ez pedig a Demokratikus Koalíció. Ennek egyik meghatározó oka, hogy a ma regnáló kormányt máshogy nem tudjuk leváltani. A szegedi közgyűlésben a választók akaratából helyet kapó MSZP-t, az Együttet, de a Párbeszédet is természetes szövetségesünknek tekintjük, és akár egy, a Fidesz farvizéből kievickélő LMP elől sem zárkóznánk el. Ez azonban csak a kereteket, a formát adhatja meg, a tartalmat konkrét megállapodásokkal szükséges kitölteni. Senki sem kaphat, de nem is kérhet biankó csekket, vagy ígéretet az előre engedelmességre. A Demokratikus Koalíció tehát a jövőben is, amint eddig is, együtt kíván működni a szövetségeseivel a fenti elvek alapján. A többi párt kifejezés természetesen a Szegeden jelenleg ellenzéki szerepben lévő pártokat is jelenti. Személy szerint arra törekszem, hogy a politikai csatározások mellett ne legyen rossz a viszonyom egyikük képviselőjével sem. Eszemben sincs megkérdőjelezni a legitimációjukat, őket is a szegedi polgárok szavazatai juttatták be a közgyűlésbe, ahogyan engem is, és ők is a városért és annak lakosaiért próbálnak tenni, ahogy én is. Csak másképp. Politikai ellenfelek vagyunk, de ellenségek semmiképp sem lehetünk.

- Egyáltalán, van-e még együttműködés, vagy az csak a választásig tartott? Miként látja, a választási együttműködés úgymond kicsi tagjainak van-e szava a helyi ügyekben?

- Írásbeli együttműködési megállapodást valóban csak a választások előtt kötöttünk. Azt azonban, hogy az azóta eltelt időben is folyamatos volt az együttműködés a baloldali pártok között, a helyi politikát figyelemmel kísérők tapasztalhatták. Ennek mibenléte számos vitára adott okot, s ez vezetett a két képviselő kizárásához is. Ők a teljes elfogadás mellett tették le a voksukat, mi együttműködés alatt korántsem ezt értjük. De a Demokratikus Koalíció továbbra is arra törekszik, hogy a baloldali pártok együttműködése minden szinten létező gyakorlat, és ne csak írott malaszt legyen. A kicsi képviselettel bíró tagoknak kicsi a szava a helyi ügyekben, ahogyan országosan is ez a helyzet és nem is csak itthon, de szerte a világban. Az a lényeg, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértsünk, az, hogy egyes ügyekben néha eltérő véleményt formálunk, nos, én ezt kicsit sem látom problémának. De én nem vagyok politikus, nem tartom magam annak. Mindig mindenki civilek után kiált, hát kérem, itt vagyunk. A DK politikával foglalkozó tagjainak 90%-a civil, alig két éve még politikailag érintetlen volt és közéletileg azóta is tiszta maradt. Éppen az lenne a baj, nem kicsit, nagyon, ha bolsevik mintára mindig mindenkinek egyformán kellene viselkednie, talán még gondolkodnia is.

- Számít-e változásra a bizottsági struktúrákban, hiszen például miután Tanács Esztert és Szentistványi Istvánt kizárták az LMP-ből, Botka László Tanács Eszter külső szakértői tag leváltását kezdeményezte, amit meg is szavazott a többség.

- Tanács Eszter esete más volt ugyan, de azzal sem értettünk egyet és nem is szavaztuk meg a bizottságból történő visszahívását. Ahogy azonban mondani szoktam, nem születtem… most éppen, aktuálisan, nem születtem a jogi bizottság elnökének, és remélem, nem is akként fogok meghalni. A fentebb idézett megállapodás alapján mindenesetre a DK jelöli többek között a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökét és a városi tanácsnokot is. Emellett két személyt delegáltunk a közgyűlési bizottságokba, konkrétan éppen a jogi bizottságba, s ez ma a párt megmaradt egyetlen képviselője mellett valóban túlreprezentáltnak tűnhet. Csakhogy delegáltjaink nem DK-sok, sem nem tagjai, sem nem támogatói a pártnak, független baloldali értékrendű jogászok, szakterületük elismert szakemberei. Személyük és szakmai kompetenciájuk predesztinálta őket a felkérésre, nem holmi pártpolitikai hovatartozás vagy személyhez kötöttség. Ők jelentik a bizottság szakmai gerincét.

- A DK közgyűlésen kívüli munkájában fog-e valami változni?

- Alapvetően bizonyosan nem. Nyilván az aktuálpolitikai helyzet meghatározza a politikai munka irányát. Országos párt helyi szervezeteként várhatóan a legközelebbi legnagyobb kihívás az alig több mint egy év múlva esedékes országgyűlési választás lesz. Meggyőződésem, hogy megköttetik a balközép pártok országos megállapodása, mert nincs más alternatíva. Hogy ebben a megállapodásban jut-e hely valamelyik szegedi vagy a megye más választókörzetén belüli DK-s indulónak, azt ma még nem tudhatom. De ha igen, akkor annak a jelöltnek a győzelemre segítése minden prioritást felülmúl. Ha nem, úgy szövetségeseink jelöltjeit fogjuk segíteni, ahogyan az elmúlt alkalommal is így történt. Szabó Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő győzelme sem jöhetett volna létre a DK, de elsősorban a DK szavazóinak támogatása nélkül.

- Botka László miniszterelnök-jelöltségéről a DK közleményben azt írta, hogy személye ellentétben áll a korábbi szocialista javaslattal, hiszen nem egy előválasztás eredményeként választották. Alkalmasnak tartja-e a baloldal miniszterelnök-jelöltjének Szeged polgármesterét?

- Botka László országos közszerepléseinek értékelésétől a kezdetektől fogva tudatosan távol tartom magam, ahogyan attól is, hogy kijelentéseit véleményezzem. Nyilván egy miniszterelnök-jelöltség más dimenzió, ezért most kivételt teszek. Először is – ahogyan én látom – egyelőre ez egy szocialista belügy. Egyes felröppenő nevekről, még ha az Szeged város népszerű polgármesterének neve is, és még ha ő maga dobta is be a köztudatba ezt a szándékát, nem érdemes idő előtt véleményt formálni. Amennyiben Botka László az MSZP hivatalos jelöltje lenne, úgy volna értelme elemekre bontva megvizsgálni mind az MSZP eddigi politikája megváltozásának okát, mind Botka László három pontból álló feltételrendszerét, mind pedig személyének megfelelőségét. De addig a labda az MSZP és Botka László között pattog.

- Személy szerint az előválasztást megfelelő eszköznek tartja, van egyáltalán realitása annak, hogy előválasztás legyen Magyarországon?

- Amíg nincsenek kidolgozva az előválasztás magyarországi viszonyokra adaptált részletszabályai, addig nem tudok válaszolni a kérdésre. Az előválasztás ma csupán egy politikai marketing, ahogyan én látom, a szereplők – talán épp a DK kivételével – ebbe kapaszkodva, e mögé bújva próbálnak maguknak előnyösebb pozíciót fogni. Mindenki egy kicsit másképp akarja, még véletlenül sem úgy, mint a másik. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint az ügynöktörvényt, amiből kétharmados törvény lévén, azért nem lett soha semmi, mert a megállapodáshoz szükséges két legnagyobb erő, előbb az MDF-SZDSZ, azután az MSZP-Fidesz, mindig egy kicsit másképp akarta, mint a másik. Épp csak annyira, hogy ne tudjanak megállapodni. Azután jött a kétharmad és megmutatta, hogy a Fidesz-király milyen meztelen is valójában, de ez már egy másik történet. Egyszóval, talán időszerű lenne példát venni egy kétezer éves intézményről, a katolikus egyházról, és a delegációkat ha nem is a Sixtus-kápolnába bezárni, mint pápaválasztáskor a konklávét, de valami modernizált módon elérni a megállapodás megkötésének kényszerét.

- Helyben mikor és miként kezdődik a baloldal előválasztási terveire való felkészülés?

- Amíg a baloldal terveiről beszélünk, addig semmikor, majd ha egy baloldali, mindenki által elfogadott terv lesz, akkor azonnal.

- Gyurcsány Ferenc pártelnök a politikai versengés kiéleződéséről beszélt évértékelőjén. Mivel az országos arányoktól igen eltérőek a helyi politikai viszonyok, mire számít Szegeden, ebből érzékelhető lesz valami?

- Természetes szövetséges és politikai vetélytárs – ezek a fogalmak nemhogy nem zárják ki egymást, de egyenesen kiegészítik. Széplelkű közírók és jól fizetett elemzők most bizonyára hajukat tépik és kígyót-békát kiabálnak rám, de hát attól ez még így van. Amelyik párt nem így gondolkodik, lásd országos KDNP, az nem is való másra, minthogy egy másik párt kiszolgálója, vazallusa legyen. Nekünk érdekünk egy erős MSZP, és érdekünk egy még erősebb DK. Országosan is és helyben is.

- A szegedi közgyűlésben mire számít 2017-ben?

- Alapvetően nem lesznek nagy változások. Az ellenzék gyenge és széttöredezett helyben pont úgy, mint országosan, csak ellenkező előjellel. Szegeden szemmel láthatóan nem képesek politikai alternatívát mutatni, hiányzik hozzá mind az elhivatottság, mind a képesség. Ezért is szaladnak minduntalan a kormány védőszárnyait keresve, s a legutóbbi hírek szerint nem is éppen alap nélkül. A kormány végre valóban fejleszteni kívánja Szegedet, és ha ez megvalósul, amit őszintén remélek, akkor erről fog szólni a hátralévő közel másfél év helyi politikai kommunikációja, és az utána következő másik másfél évé is, csak az már az önkormányzati választások tükrében. A baloldali dominancia továbbra is meghatározó, számszakilag igazából nincs is tétje a többségnek, kizárólag annak van jelentősége, hogy a polgármester továbbra is fel tudja-e sorakoztatni maga mögött valamennyi baloldali pártot, vagy sem. De a mi dolgunk, és konkrétan az enyém is, hogy erőmhöz és lehetőségemhez képest megtegyek mindent, ami jó a városnak és a város polgárainak, hangsúlyozottan előtérbe helyezve az arra leginkább rászorulókat.