Szijjártó: erős tagállamokra épülhet az erős Európai Unió

Erős Európai Uniót csak erős tagállamokra alapozva lehet megteremteni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán.

Szijjártó Péter

nyitóbeszédében öt olyan, az európai integrációt fenyegető kihívást sorolt fel, amely szerinte egyenként is veszélyt jelent a közösségre, és egyikben sem történt érdemi előrelépés az elmúlt időszakban. Ezek közül a legsúlyosabb a bevándorlási válság, amelyet az abból fakadó terrorfenyegetettség követ - mondta Szijjártó Péter, aki ezután az ukrajnai háborút, az energiaellátást érintő bizonytalanságokat, valamint Nagy-Britannia uniós kilépését említette. Kiemelte, jelenleg az érzelmekre és nem a racionalitásra épülő stratégiai vita zajlik az integráció jövőjéről a föderalista és a szuverenista táborok között. Előbbiek minél több hatáskört helyeznének Brüsszelbe, vagyis gyenge tagállamokra építenék az integrációt - mondta, hangsúlyozva, ezt a megoldást zsákutcának tartja. "Tizenegy gyenge futballistából nem lesz jó futballcsapat, tizenegy jóból sem biztosan, de ott legalább van esély rá" - tette hozzá Szijjártó Péter. Ezt a vitát akkor lehet megoldani, ha "nevükön nevezzük a problémákat, a politikai korrektség és képmutatás időszakát pedig magunk mögött hagyjuk" - mondta Szijjártó Péter, aki szerint az a helyes út, ha a valós kérdésekre valós válaszok születnek és "nem körülírni próbálunk dolgokat, félve, sziszegve nézve a liberális mainstreamet, hogy mi az ami még megengedhető". A miniszter példaként említette, hogy az Európai Unióban a bevándorlási válságot menekültválságnak kellett nevezni. Szijjártó Péter ezután azokat a teendőket sorolta fel, amelyekkel az unió megtalálhatja a kiutat a válságból. Elsőként említette, hogy "vissza kell térni az értékekhez", ki kell mondani, hogy "Európa keresztény". Az uniónak ezután ki kell tudni mondania, hogy az illegális bevándorlás káros Európának - jelentette ki, majd újabb pontként említette, hogy a "szankciók helyett a pragmatikus gazdasági expanzió időszakába kell átlépni", vagyis például a szabadkereskedelmi megállapodások ügyét fel kell vállalnia az Európai Uniónak. Javaslatként fogalmazta még meg az észak-déli infrastruktúra fejlesztését, valamint azt is, hogy az EU-nak "abba kellene hagynia a képmutatást" Ukrajnával kapcsolatban, vagyis nem kellene úgy különböző országok, például Magyarország hozzáállását bírálnia, miközben maga is blokkol két Ukrajnának életbevágó kérdést: a vízummentességet és a szabadkereskedelmi megállapodást. Szijjártó Péter szerint az uniónak a fentieken túl "gyorsan el kellene felejtenie" a hitelességét rontó döntéseket, mint például azt, hogy bár mindent feltételt teljesített, nem adják meg Grúzia - az ő szóhasználatával Georgia - vízummentességét. A miniszter kitért arra is, hogy "nem kellene európai gyakorlattá tenni" az olyan "végzetes hibákat, mint például Törökország átejtése" annak a képzetnek a fenntartásával, hogy a migrációs megállapodás és a vízummentesség összefügg. Szijjártó Péter szorgalmazta még az unió bővítéspolitikájának folytatását a Nyugat-Balkán irányába, az Európai Parlament hatalmi túlterjeszkedésének megállítását, valamint annak a kettős mércének a visszaszorítását, amely szerinte például a nagy és kis tagállamok között tetten érhető. A nyitóbeszéd után a szocialista

Józsa István

egyebek mellett azt kérdezte a minisztertől, hogy nem volt-e túlságosan érzelmektől túlfűtött a magyar diplomaták letiltása a december elsejei romániai megemlékezésekről. Szijjártó Péter válaszul kijelentette, Magyarország minden ország történelmi érzékenységét tiszteletben tartja, és elvárja, hogy vele szemben is így járjanak el. "Mi semmi rosszat nem mondtunk december elsejéről (...), csupán annyit mondtunk, hogy nem megyünk el velük ünnepelni, és ez szerintem engedtessék meg nekünk" - fogalmazott.

Hollik István

(KDNP) azt kérdezte, hogy mekkora esély van az amerikai-magyar politikai kapcsolatok rendezésére. A miniszter válaszában úgy fogalmazott, hogy bár jelenleg a politikai együttműködés befagyott, mélyponton van, az amerikai elnökválasztás eredménye minden eddiginél nagyobb esélyt biztosít arra, hogy a kölcsönös tiszteletre alapozva újjáépítsék. A jobbikos

Bana Tibor

felszólalásában egyebek mellett a kereskedőházak létjogosultságát vonta kétségbe, hangsúlyozva, hogy az elmúlt években több milliárd forintos veszteséget termeltek. Szijjártó Péter azt mondta, a magyar export idén ismét, akár az előző évben, rekordot dönthet, ebben pedig elvitathatatlan szerepe van annak az intézményrendszernek, amelyben a kereskedőházak is nagy hangsúlyt kapnak. Végül a fideszes

Firtl Mátyás

a magyar-horvát kapcsolatokról kérdezett, amire reagálva Szijjártó Péter kifejtette, a két ország diplomáciai kapcsolatai "pacifikálva" lettek, de a "labda az ő térfelükön pattog", mert a korábbi horvát kormány megengedhetetlen lépéseket tett.