Szeged város smart city koncepciója távol áll attól, amit valóban okos, fenntartható városon értünk, csak nyomokban, sporadikusan tűnnek fel smart megoldások a csongrádi megyeszékhelyen. Attól, hogy digitális utastájékoztatás indul el a tömegközlekedésben, vagy kihelyeznek néhány napelemes parkolóautomatát, Szeged még nem lesz smart city. Ehhez a smart rendszerek smart megoldásait egységben kellene kezelni, és reális helyzetelemzés után ehhez illeszkedő projekteket kellene pályázati forrásokból megvalósítani – hangzott el a Smart Solutions – Okos Megoldások Klaszter operatív igazgatójának szegedi előadásán.
A „Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe és Koncepciója” című
tanulmányrólaz idei esztendő elején tárgyalt
a város közgyűlése,és jóvá is hagyta az ezzel kapcsolatos városházi stratégiát. Ebből a koncepcióból azonban – így a szakértő – nem áll össze semmiféle egységes kép arról,
milyen irányba szeretne haladni a város.Megjelennek ugyan bizonyos
smart megoldások kezdeményei,de ezek nem dolgoznak össze, az egyik nem beszél a másikkal, tehát Szeged messze áll attól, hogy smart citynek lehessen nevezni. Attól, hogy kihelyeznek néhány napelemes parkolóautomatát, vagy digitális utastájékoztatásra állnak ár, Szeged még nem lesz okos város a 21. századi értelemben – a Tisza Lajos Közéleti Egyesület Századvég Klubjának estjén beszélt minderről
Lukács László.
A Smart Solutions – Okos Megoldások Klaszter operatív igazgatója leszögezte: a smart city nem termék vagy szolgáltatás, hanem olyan modern életforma, melyhez az integrált, fenntartható fejlesztési stratégiát megfogalmazó, reális, emberközpontú jövőképet felvázoló városoknak igazodniuk kell.
Smart cityn, azaz okos vagy élhetőbb városon olyan települést értünk, amely a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket (elsősorban az információs és kommunikációs technológiát) innovatív módon használja fel, elősegítve ezzel egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását. A Smart Solutions – Okos Megoldások Klaszter a Századvég Gazdaságkutató Zrt. bábáskodásával azért jött létre idén ősszel, hogy a települések fejlesztési igényeire fókuszáló, a fenntartható fejlődés és a gazdaságélénkítés jegyében megfogalmazott komplex megoldásokat kínáló szakmai közösséget alkosson. A klaszterben az SAP Hungary Kft., a Delta Csoport, a RowanHill Global Kft., az Urban PM Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vesz részt. Helyzetértékelésük szerint jelenleg Magyarországon nincs egységes smart stratégia, vagy nincsen összehangolva a turisztikai-gazdasági koncepciókkal, sok esetben az egyes fejlesztések szigetszerűen valósulnak meg. A klaszter a piacon folyamatosan frissülő, de a településekhez esetleg nem eljutó információkat, forrásokat szeretné eljuttatni az önkormányzatokhoz, integrálni a partnereket, ezáltal összehangolni az egymást segítő technológiákat. Folyamatosan naprakész, széles spektrumú eszköz- és tudáslistát összeállítva egy egész termékpalettát biztosít a településeknek. A vállalatok közötti alrendszer, a városfejlesztési megoldások, a közlekedési, kommunikációs, vízgazdálkodási és energiagazdálkodási alrendszerek egyaránt portfóliójukat színesítik. Lukács László szerint a szegedi smart city koncepcióban nem jelenik meg, hogy a város hogyan kíván élni az infrastrukturális lehetőségekkel, az egyetemi környezettel és a határ mentiséggel, hogyan hangolná össze a régió, a gazdasági szereplők és a társadalmi csoportok okos megoldásait (egyáltalán léteznek-e olyanok?), miközben pedig egyértelmű, hogy a fenntartható fejlődés alapjait a smart megoldások kialakítása, azok összekapcsolása képezné. Felsejlenek bizonyos fókuszterületek, és olvashatunk működtetési alapelvekről és eszközökről, ám nem látszik az a smart szolgáltatási portfólió, mellyel a fenntarthatóságot célozná meg a város. A turizmus adta lehetőségekkel sincsenek összehangolva ezek az elszórt smart kezdeményezések. Létezik például városkártya, de nincs hozzárendelve kártyamenedzsment központ platform, intelligens közösségi kártyarendszer, de a város honlapját sem úgy alakították ki, hogy azt napi szinten használhatnák a helyi lakosok vagy az ide látogató vendégek a különböző szolgáltatásokhoz. Mint mondta, alapos helyzetfelmérésre alapozott integrált fejlesztési tervekre lenne szükség, erre kellene építeni a település pályázatait. Ehhez azonban elengedhetetlenül fontos a szervezetfejlesztés, a smart pályázatokra fókuszáló szervezeti egység, egy 3-4 fős igazgatóság létrehozása, mely összehangolja és egységben kezeli a város és cégeinek vonatkozó pályázati aktivitását. A lehetőség adott a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklusban, a kormányzat számos digitális programjához lehetne csatlakozni. „Számos tudományos kutatás és módszertan megalapozta azt a tényt, hogy a fenntartható fejlődés érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a városlakók és a környezeti értékek összhangjára, melynek elengedhetetlen eszköze az infokommunikációs technológiával szinergiában működő okos városi koncepciók kialakulása” – szögezte le. Az operatív igazgató elismerte, Magyarországon komplett állapotban nincs még smart city, de komoly lépésekkel jelentős előrehaladást ért el ez irányba Budapest néhány kerülete, illetve a vidéki települések közül Győr, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza és Miskolc. A Smart Solutions – Okos Megoldások Klaszter azt tűzte ki céljául, hogy okos megoldásokat kínáljon az embert a középpontba állító, az ember szükségletei köré épülő, integrált fejlesztési igénnyel fellépő településeknek, felkutassa az ehhez szükséges forrásokat, és integrálja azokat a helyi partnereket, akik velük együtt szakmai megoldásokat nyújtanak elsősorban a városfejlesztés és -üzemeltetés, a logisztika, az informatika és az energetika, de akár a kereskedelem, a vízgazdálkodás és az egészségügy szektorait is tekintve.
Miről is van szó? A Szegeden még csak most bevezetés előtt álló parkolóautomatás rendszerre például a győriek már csaknem másfél évtizeddel ezelőtt átálltak. Ezek a rendszerek könnyen támogathatóak – fejtegette a szakember –, ha invesztál a fejlesztésbe a város, kommunikálni képesek akár az okostelefonokkal, jelezhetik az autós helyzetét, illetve megmutathatják, hol talál szabad parkolóhelyet. Így kezd felépülni egy smart rendszer több smart megoldás összehangolásával. Tagadhatatlan, a tervezésre és a felmérésre rá kell szánni az időt, és valóban költségigényes beruházásokról beszélünk, ám nemcsak a jövő, hanem már a jelen is az okos eszközöké, és minden fejlesztésnek a fenntarthatóságról kell szólnia. Ráadásul a városok fejlesztésének megvalósításához szükséges források a már rendelkezésre álló gazdaságfejlesztési és innovációs, kutatás-fejlesztési pályázatokból biztosíthatóak. Ebben a vonatkozásban minden település, így Szeged is meg tudja tervezni, városüzemeltetési szempontból megtérül-e számára egy-egy smart projekt, ha igen, mennyi időt alatt és mit lehet vele nyerni, és ami a legfontosabb az okos város felé vezető úton: milyen további smart fejlesztések építhetők erre – elemezte Lukács László.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.