Nem értékelték egyformán az utóbbi évek oktatási intézkedéseit a kulturális bizottság tagjai

Az idei utolsó ülését tartotta a kulturális bizottság. A nyilvános napirendi pont egy része az idei évet zárja le, de szóba került a közgyűlés 2017. évi első félévi munkaterve is. A legnagyobb vitát azonban mégsem azok a kérdések váltották ki, amelyek esetében döntésük gyakorlati befolyással bírna az adott helyzetre.

A pénteki – idei utolsó – közgyűlés előtt összeült a tartotta a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság. Megtárgyalták az önkormányzati költségvetés módosítását. A legkisebb összeg pont a kultúrához tartozik, a Magyar Kultúra Napja és a városi könyvkiadás esetében az előbbinél 13 ezer forinttal többet, az utóbbinál 13 ezer forinttal kevesebbet költöttek munkaadói járulékra. Általánosságban elmondható, hogy inkább az alacsonyabb összegű tételek köthetőek a bizottság hatásköréhez, így nagy vita nem zajlott le a kérdésekkel kapcsolatban.

Szentgyörgyi Pál

(MSZP) gazdasági alpolgármester is annyit tett hozzá, hogy a bevételnövekedés nagyobb része például ingatlanok eladásából, cégek eredményeiből származik, de az óvodai, bölcsődei felújításra szánt uniós forrásokat is bevételként könyvelik el. Csak a jelenlévő baloldali képviselők szavaztak igennel, az ellenzék nemmel, vagy tartózkodással fejezte ki véleményét. Nem okozott problémát a második pont sem, az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet mehet tovább a közgyűlés felé – ez elsősorban a jövő év januárt és februárt érinti. Véleményezték a „pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdéseit”, azaz a TOP-os pályázatokat, amelyek a kerékpárutak, utak, a tömegközlekedés fejlesztését célozzák meg. Ezt továbbengedték a közgyűlési megtárgyalás érdekében - a bizottság teljes egyetértésével. Nem zajlott le nagy vita a közgyűlés 2017. évi első félévi munkatervével kapcsolatban sem, ezt is elfogadhatónak találta a bal- és a jobboldal is.

Vita alakult ki abból, hogy egy belvárosi terület béreltetésére zártkörű pályázatot írnak ki, amelyre csak a környék vendéglátóhelyeit hívják meg.

Haág Zalán

(KDNP) ezt kritikával illette, érdeklődött arról, hogy miért ilyen módon hirdetik meg a lehetőséget. Szentgyörgyi Pál a bérlés időtartamának rövidségével indokolta a döntést, mivel hamarosan WC épül a bérelhető rész helyére. Szerinte külsős induló nem jelentkezne, mert az engedélyek beszerzése hosszadalmas folyamat, a „jelenlegi bérlő belakta a területet”.

Solymos László

MSZP-s alpolgármester azzal erősített rá párttársára, hogy tegnap délutánig beadhattak volna módosítót,

Hüvös László

(KDNP) válaszul bizottsági módosító javaslatot tett, hogy legyen nyílt a pályázat, amit Szentgyörgyi nem támogatott, mert túl hosszadalmasnak tartja. Végül elfogadták a KDNP-s képviselő módosítóját 8-ból 5 szavazattal. A bizottság MSZP-s elnöke, Kozma József igennel voksolt, bár hozzátette, hogy valójában ő is inkább az alpolgármesterekkel ért egyet. Kiderült, hogy Szent-Györgyi Albert Agóra vezetői helyére kiírt pályázat bíráló bizottságának összetételén változtatni szükséges. Ugyanis a szakmai véleményező szervezetnek a Nemzeti Művelődési Intézetet kérték fel, de 2016 végén megszűnik az intézmény, feladatait a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány látja el, ezért elsősorban erre az átalakulásra kívánnak koncentrálni. Helyettük a Magyar Népművelők Egyesületét kérné fel a közgyűlés.

Két százalékos keresetkiegészítést szavaztak meg a művelődési házak és más kulturális intézmények vezetőinek. Dombi Gábor (Együtt) arcpirítóan alacsony fizetéseket emlegetett, azonban a munkaügyi előadó válaszában felhívta a figyelmet, hogy ez csak az alapilletmény, ezeket különböző pótlékokkal egészítik ki, azaz ennél többet keresnek az érintettek. Jutalmat szavaztak meg

Máté-Tóth Andrásnénak

, a szentmihályi Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetőjének, valamint

Orbán Hedvignek

, a Szent-Györgyi Albert Agóra igazgatójának. Jóváhagyta a bizottság Szent-Györgyi Albert Agóra és a Szegedi Nemzeti Színház szervezeti és működési szabályzatának megváltoztatását. Orbán Hedvig, az agóra vezetője elmondta, sok idő kellett az irat elkészítéséhez, több jogszabályi változáshoz kellett alkalmazkodni, majd önállóan gazdálkodó intézményből Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata alá tatozóvá váltak. Az önkormányzat munkatársa,

Roboz István

a színház szabályzatát dicsérte, mintaértékűnek nevezte azt. Elfogadták a jelenlévők, hogy a Meritum Kulturális és Művelődési Egyesületnek később kell elszámolnia a szegedi 46. császári és királyi közös gyalogezred emléktáblájára szánt támogatással, mivel a Londoni sugárúti volt laktanyaépület elhúzódó felújítása miatt még nem helyezhették el az I. világháborús hősök mementóját. Támogatták a többcélú társulás vagyonelemeinek átadásának támogatását, erre először kerül sor. A korábban a kistérség iskoláit pályázati úton fejlesztették, de lejárt a pályázati fenntartás ideje, így ezek a vagyonelemek az önkormányzathoz, majd az államhoz e vagyonelemek kerülnek.

Erről – azaz a gyakorlati teendőkről - nem alakult ki vita, a PISA-teszt 2015-ös eredményéről viszont annál erőteljesebb. Dombi Gábor a Tanácsköztársaság és a Rákosi-diktatúra államosításához hasonlította az utóbbi hat év nagyobb állami szerepvállalását a közoktatásban. Szerinte egyértelmű a kapcsolat a mostani „államosítás” és a PISA eredményei között. Először autoriternek próbálta nevezni a 2010 utáni időszakot, de a szó közepén inkább úgy módosította szavait, hogy „diktatúrához közelítő rendszer”. Válaszában Haág Zalán ezt visszautasította, rámutatott arra, hogy mind az Orbán-kormány, mind az itt ülők a választók akaratából, demokratikus úton kerültek ide. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy a teszteredmények okait fel kell tárni, s ha sikeresen akarunk szerepelni, akkor a kihívásokra az oktatási keretekben is reagálni szükséges. Megjegyezte, a lényegről kell beszélni, sok mindenki felelős egy ilyen eredményért. Később hozzátette a kereszténydemokrata képviselő, hogy két különböző tevékenységet jellemeznek az államosítás kifejezéssel a jelenlévők, mert az 1940-es évek végén az egyházi iskolákat diktatórikus eszközökkel vette át az állam, most viszont közvagyonból közvagyon lett, azaz az önkormányzatiból állami. Kozma József szerint drasztikusan nőtt a szakadék a diákok legjobbjai és legrosszabbjai között, egyre több fiatal számára kudarc az oktatás, ezek a tanulók felsőoktatásba „nulla eséllyel” jutnak el, ezért egész korcsoportok veszhetnek el. Tóth Károly úgy fogalmazott, hogy „fényévekkel maradunk el” Észtországhoz, Lettországhoz képest, amiért ő a mostani oktatáspolitikát okolta.

Hüvös László erre azt reagálta, hogy 2012-ben ugyanezt tapasztalták, pedig akkor még az MSZP által elfogadott Nemzeti Alaptantervet követve tanultak a diákok. Beszélt magáról a konkrét lépésekről, az állam a működtetést veszi át most, azaz a villanyszámla, a gázszámla befizetését, vagy a fénymásoló papír beszerzését átvállalja az önkormányzatoktól. Zajlik a személyi állomány átvétele, az IKV takarítási üzletágának dolgozóit jogfolytonosan fogják alkalmazni, csak az étkeztetés marad az önkormányzatoknál. Ténynek nevezte, hogy az önkormányzati fejlesztéseket továbbra is a szegedi gyerekek használhatják, azaz nem állíthatja senki, hogy elveszett pénz lenne az, amit az iskolákra eddig költöttek. Szerinte az átadás átvétel zökkenőmentes lesz. Dombi azt gondolja, az új Nemzeti Alaptanterv kialakításánál nem vették figyelembe a szakma véleményét. Szerinte a szabad tankönyvválasztás megszűnt, az igazgatói hatásköröket jelentősen korlátozták, a tanárokat kiszolgáltatottá tették, kritikával illette az „államosítást”. „A cél a jobb alattvalók nevelése” - állította.

Tóth Károly

(MSZP) szerint 2010 után nem folyt érdemi egyeztetés az oktatás szereplői és a kormányzat között az utóbbi miatt, Hüvös László viszont a közoktatási kerekasztal működését, eredményeit sorolta fel cáfolatként. Habár a több mint félórás vita során

Révész Mihály

(MSZP) felhívta a figyelmet, hogy ezek az ügyek politikai kérdések, nem egy szakbizottságra tartoznak, de a rövid közbeszólás csak pár másodpercre akasztotta meg a vitát, s Kozma József újból az egész oktatási rendszerrel szembe fogalmazta meg kritikáit. Meggyőzni – nem meglepő módon - mindenesetre nem sikerült egymást. Kozma József javasolta az előbbi vita közben a Szegedi Oktatási Tanács felállítását, ami átfogná az óvodáktól az egyetemig a helyi oktatást. Ide közoktatási, s ezen kívüli szakembereket hívnának meg. Az ötletet három tartózkodással támogatták.