Haág Zalán: Konstruktív ellenzékként dolgozott a szegedi KDNP

A KDNP-frakció aktív munkát végzett 2016-ban a közgyűlésben, egy statisztika szerint az öt legtöbbször és legtöbbet megszólaló városatya között három kereszténydemokrata politikus – mondta el portálunknak Haág Zalán. A párt helyi elnök-frakcióvezetője úgy értékelt, hogy a baloldali erőfölénnyel szemben is fel tudtak lépni egyes kérdésekben, illetve kiemelte, hogy a KDNP nélkül nem jöhetett volna létre két ’56-os emlékhely sem Szegeden.

A közgyűlésben a négyfős KDNP-frakció igyekezett konstruktív ellenzékként működni a baloldali városvezetéssel szemben – kezdte értékelőjét

Haág Zalán

frakcióvezető. Mint elmondta, az általuk támogatható indítványokat megszavazták, ám amivel nem értettek egyet, azzal szemben igyekeztek alternatívát nyújtani. „Tucatnyi indítványunk, módosítónk és interpellációnk született a közgyűlésben, az

kapcsán megkérdeztem a polgármestert, hogy miért nem pályázik, hiszen óriási lehetőség a városnak, emellett szót emeltem az újszegedi szabadtéri színpad ügyében, hiszen ennek megszüntetése is szóba került, amit sikerült levenni a napirendről, továbbá örök téma volt a migráció kérdése” – sorolta. A KDNP szegedi elnök-frakcióvezetője emlékeztetett, hogy indítványaik zömét a baloldali többség leszavazta, két esetben azonban sikerült érvényre juttatniuk elképzeléseiket. Az egyik a szegedi lőtér ügye volt, amellyel kapcsolatban Haág elmondta, hogy az Etelka soron megvalósuló sportberuházások miatt az ottani sportlőtér megszűnik, s a KDNP frakció

Hüvüs László

és

Póda Jenő

képviselők kezdeményezésére más helyszínen történő megvalósítást szorgalmazott. Haág emlékeztetett, hazánk honvédelmi fejlesztései között is szerepel, hogy minden járásban létrehozzanak egy sportlőteret, ezáltal is igyekezzenek megszólítani a fiatalokat, hogy esetlegesen tartalékos katonaként is szolgálják a hazát. „Ha a város megszünteti az egyetlen sportlőterét, az nem ebbe az irányba mutat, s végül a városvezetés részéről is belátták, hogy ez támogatható indítvány, s elvi szinten döntés született arról, hogy más helyszínen megvalósulhat egy lőtér, reméljük a gyakorlatban is így lesz” – fűzte hozzá. Másik megszavazott indítványuk a Belvárosi híd melletti terület átmeneti vendéglátóipari célú hasznosítására vonatkozott, a baloldali városvezetés ugyanis zárt, meghívásos pályázatot szeretett volna kiírni, a KDNP azonban úgy látta, nem az a város érdeke, hogy valamely ismerős cég kapja meg a lehetőséget, hanem az, hogy minél kulturáltabb tevékenységet folytassanak a területen, illetve, hogy minél több bevételt termeljenek a városnak. Itt végül meghátrált a baloldal és ebben a Haág szerint mutyi-gyanús ügyben sikerült átvinni a KDNP-s módosítót, vagyis nyílt pályázatot ír majd ki a város. Évértékelőjében a városatya arról is szólt, hogy a

, melyben vádemelés történt a városvezetés több tagjával szemben, köztük Botka László polgármester kabinetfőnökével,

Solymos László

alpolgármesterrel szemben. „Ez az ügy talán olyan tanulságokkal is szolgálhatott számukra, hogy minden nem maradhat következmények nélkül, és inkább elengedték a híd alatti vendéglátóegységgel kapcsolatos zárt pályázat tervét, így a KDNP javaslatára a szegediek érdekei kerültek előtérbe ennek az ügynek kapcsán” – közölte Haág Zalán.

Megválaszolatlan kérdések sora és a baloldali pártlogika

Kitért arra is, hogy a KDNP-frakcióban helyet foglalók aktívak voltak a közgyűlési munkában, egy statisztika szerint az öt legtöbbször és legtöbbet megszólaló városatya között három kereszténydemokrata politikus. Elmondta, igyekeztek a szegedieket érintő, számukra fontos témákat napirendre vetetni, illetve tartani. „Alapvetően a baloldali erőfölény érvényesült indítványaink leszavazásánál, elég arra gondolni, hogy amikor az újszegedi szabadtéri színpad megszüntetése szóba került, megkérdeztem a polgármestert, hogy egyáltalán tudja-e, hogy mennyi férőhelyes a nézőtér, s kiderült, fogalma sem volt róla. Ebből is látható, hogy nem a szakmaiság kerül előtérbe az ilyen javaslatoknál, hanem az erővel való élés vagy épp visszatérés. Az újszegedi szabadtéri kapcsán akkora volt a tiltakozás, és olyannyira szembe ment volna a város érdekeivel, hogy meghátrálásra kényszerültek” – magyarázta. Hozzátette, az óvodai csoportok megszüntetése és összevonása kapcsán sem a szakmai szempontokat helyezte előtérbe a baloldali városvezetés, nem azt nézték, hogy melyik intézményben van túljelentkezés, hanem a tervezőasztal mellett vagy épp ingatlanspekulációs céllal számoltak fel nagy múltú óvodákat. Haág szerint a baloldal szakmai felkészületlenségét jelzi, hogy

Botka László

több esetben is Rókás utcai óvodáról beszélt, miközben Szegeden nincs is ilyen nevű utca, az intézmény neve Rókás óvoda. Az intézménybezárások ellen irányuló KDNP-s indítványt leszavazták, mint ahogy Haág Zalán interpellációra sem érkezett legtöbbször érdemi válasz a közgyűlési üléseken. „Legutóbb a

kapcsán arra voltam többek között kíváncsi, hogy a villamossal történő ütközést megelőző 24 órában fogyasztott-e alkoholt, ám erre a kérdésre nem adott választ, mint ahogy a baleset egyéb körülményeit firtató kérdéseimre sem. Nem derülhetett ki, hogy ez mennyi pénzébe került a szegedi adófizetőknek, s ebből mekkora részt vállalt át, de azt sem tudtuk meg, hogy mennyi pénzébe került az önkormányzati tulajdonú Szegedi Közlekedési Kft.-nek az alpolgármester autójának elszállíttatása. Az interpellációs válasz elfogadásakor is a pártlogikát érvényesítették, pedig ne feledjük, nem nekem kellett volna válaszolniuk ezekre a kérdésekre, hanem a választópolgároknak, de úgy gondolták, hogy az ő közgyűlési többségük elegendő ahhoz, hogy lesöpörjék ezeket a témákat a közgyűlés asztaláról” – közölte.

A szegedi baloldal elbagatellizálta a migránskérdést

A városatya rámutatott, a baloldal teljesen ellentmondásosan viszonyult a migráció kérdéséhez, legalábbis ezzel kapcsolatban képtelen voltak egy következetes álláspontot végigvinni. Emlékeztetett, eleinte teljesen engedékenyek voltak, támogathatónak tartották a kötelező betelepítési kvótát és a migrációs folyamatot is. Ezt támasztja alá

Martin Schulznak

, az Európai Parlament elnökének (EP) szegedi látogatása utáni

, mely szerint Szeged „elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. Haág úgy értékelt, ezzel rímelt Botka László szocialista városvezető azon kijelentése, mely szerint abszolút nem zavarta a szegedieket a migrációs hullám, nem is találkoztak menekültettek a város utcáin. „Menekültekkel lehet, hogy valóban nem találkoztak, de migránsokkal igen, akár a Moszkvai körúton vagy a Kálvária sugárúton, a vasútállomás környékén, de a Széchenyi téren is lehetett velük találkozni, nem beszélve a Délikert városrészről, ahol kertekben, melléképületekben is megbújtak. Botka Lászlót ez nem zavarta, viszont amikor azt látta, hogy a közvélemény abszolút elutasító azzal a folyamattal szemben, amely megváltoztatná kultúránkat, s értékeinket nem tiszteli, akkor hallgatásba burkolózott vagy valamilyen poénos megjegyzéssel próbálta elvenni ennek az ügynek az élét” – magyarázta Haág.

A képviselőtől megtudtuk, mintegy 80 ember több mint 3000 órát dolgozott a népszavazási kampányban a Kereszténydemokrata Néppárt tagjai és szimpatizánsai közül. A KDNP szegedi elnök-frakcióvezetője köszönetet mondott mindazoknak, akik felismerték ennek a témának a jelentőségét, azt, hogy a kérdés messze felül áll a pártpolitikán, amit bizonyít, hogy nagy arányban, a korábbi választásokat messze meghaladó létszámban vettek részt az október 2-ai kvótareferendumon a szegediek, és álltak ki a kvóta ellen szavazatukkal. „Ez olyan fontos kérdése volt Magyarországnak, Európának, ami a jövőnket hosszú távon meghatározza. Hiába hallani még mindig olyan hangokat, hogy semmilyen veszélyt nem jelent számunkra a menekülthullám, miközben a párizsi terrortámadás egyes szereplői vagy a németországi baltás merénylő, mind Szegeden és Magyarországon keresztül haladtak át. Ha itt maradtak volna tartósan, akkor könnyen lehet, hogy itt is hasonló cselekményt követtek volna el, vagyis látni kell, hogy a migrációs hullám kéz a kézben jár a terrorizmussal” – hangsúlyozta a városatya. Hozzátette, a menekültek segítése, támogatása fontos feladat, amit a magyar kormány és civil szervezetek meg is tettek, Haág maga is támogatott anyagilag egy segélyszervezetet, amely a menekült gyermekek megsegítésével foglalkozott. „Keresztény emberként kötelességünk a rászorulókat segítenünk, azokat támogatnunk, akik senkihez nem fordulhatnak, de egy másik dolog az, ha több százezer bevándorló rázúdul egy országra, nem tudja magát megvédeni. Óriási szerencsénk, hogy a migrációs folyamat indulásakor

Orbán Viktor

kormánya állt Magyarország élén, s meg tudta védeni jogi eszközökkel, határzárral, majd a magyar emberek összefogásával hazánkat attól, hogy megszűnjön annak, ami. A veszély nem múlt el, de amennyiben az európai politikai elit is felismeri ennek jelentőségét, akkor talán változás következhet be ennek a problémának a kezelése, megoldása terén is” – fejtette ki portálunknak a képviselő. A szegedi baloldali városvezetést felelőtlennek nevezte Haág, mint mondta, ennek a problémának a kezelésében semmilyen megoldási javaslatot nem nyújtott a kerítésépítés elutasításán túl.

A köz javáért tevékenykedni, méltó módon emlékezni

Az 1956-os forradalom és szabadság hatvanadik évfordulóján Szegeden két jelentős emlékhely is született, amely a KDNP nélkül nem jöhetett volna létre. Az egyik a MÁV igazgatóság falán elhelyezett

, amely az 1956. október 26-ától november 6-áig az épületben működő Széchenyi Rádió tevékenységének állít emléket. Haág portálunknak elmondta, ez volt Szeged első szabad rádiója, melyet még Kassán is lehetett hallani, s az emléktábla elhelyezését az Élhető Szegedért Egyesület kezdeményezte, majd a kulturális bizottság a KDNP-s politikus előterjesztése nyomán szavazta meg. Az emléktábla avatásán jelen volt

Pálházi Ernő

, az egyetlen élő személy a Széchenyi Rádiót alapítók közül, aki a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át

Rétvári Bencétől

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától a köztársasági elnök megbízásából a KDNP szegedi székházában. „Óriási bátorság volt a Széchenyi Rádió elindítása és üzemeltetése, hiszen 1956-ban azon napon szólalt meg a Széchenyi Rádió, amikor a Takaréktár utcában úgynevezett figyelmeztető sortűz dördült, ami

Schwartz Lajos

ifjúmunkás életét követelte, és kéttucatnyian megsebesültek. Mégis volt ezeknek az embereknek bátorsága ahhoz, hogy elindítsák a szabad Szeged hangját” – fogalmazott Haág Zalán. Meglátása szerint október 26-a a szegedi sajtószabadság szimbolikus ünnepévé, emléknapjává is válhat, amit a helyi KDNP igyekszik egy a koszorúzáson túlmutató tartalommal megtölteni a jövőben. A másik

, ami idén megszületett, Földesi Tibornak, Szőreg ’56-os mártírjának állít emléket. A szőregi templomkertben

Surján László

, a KDNP tiszteletbeli elnöke avatta fel

Simor Márton

alkotását. Haág elmondta, az emlékhely kialakítását helyi KDNP-sek kezdeményezték és vitték végig, így például

Dobák Lászlóné

, de nagy segítséget nyújtott

Kalmár Ferenc

, a párt megyei elnöke is.

„A Kereszténydemokrata Néppárt nélkül ez a két emlékhely nem jöhetett volna létre, s ez valahol a városvezetés kritikája is egyben, hiszen nagyon jelentős esemény nem történt az önkormányzat szervezésében a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján, miközben

Áder János

köztársasági elnök is Szegedre látogatott

, hiszen nem feledhetjük, hogy 1956. október 16-án Szegeden pattant ki az a szikra, amely fellobbantotta a forradalom lángját. Erre emlékezhettek volna a várossal közösen is, de a polgármester nem tisztelte meg jelenlétével a köztársasági elnök látogatását és az SZTE ünnepét, ahogyan a korábbi években sem. A KDNP részéről többen részt vettünk az eseményen, így

Miklós Péter

történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés kereszténydemokrata tagja is, igaz nem KDNP-s mivoltunkból, hanem a témával való foglalkozásunk, kutatásaink okán, de mégis mindez fontos jelzése annak, hogy jelen vagyunk Szeged közéletében, s igyekszünk a város javára tevékenykedni” – magyarázta Haág Zalán. Szólt arról is, hogy hasonló okok miatt törekednek minden évben újra és újra az egyházi keret bevezetését előmozdítani, amely bár nem túl nagy összeg, de az egyházközségek számára jelentős forrásnak számít a 40 millió forintos keret, amit Botka László szüntetett meg. Emlékeztetett, a zsidó hitközségtől a katolikus, református és evangélikus közösségeken keresztül egészen a kisegyházakig mindenki részesült az egyházi keretből, amit nem hitéleti célra használhattak fel, hanem például orgona felújításra, a temető járdájának rekonstrukciójára vagy éppen közösségi tereik rendbehozatalára. A KDNP szegedi elnök-frakcióvezetője szerint valamiféle kicsinyes indok állhat amögött, hogy ezt a 40 milliós tételt mindig kihúzzák a költségvetésből. Hangsúlyozta, a jövő évi büdzsé vitájakor is arra fognak törekedni, hogy ez a tétel ismét szerepelhessen benne.