Lázár: súlyos vita lesz a kvótákról (FRISSÍTVE)

Súlyos vita várható arról, hogy az unió a Juncker-féle kötelező, vagy a szlovák elnökség által javasolt rugalmas betelepítési kvóta útját járja majd - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Lázár János

megerősítette: Magyarország elutasítja a kötelező mechanizmust, azonban egyelőre nem áll győzelemre. Többségben vannak azok, akik a kötelező kvótákat tartják a helyesnek - jegyezte meg. Egyúttal fontosnak nevezte a nemzeti konzultációt és a népszavazást, ugyanakkor jelezte: az alaptörvény módosítása egyértelművé tette volna a helyzetet. Ismertette azt is, hogy az Alkotmánybíróság jövő héten fogja tárgyalni

Székely László

ombudsman beadványát, amelyben alkotmányossági kérdéseket vetett fel a betelepítéssel kapcsolatban. Ebben a biztos egyebek mellett azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak és ez emberjogi tartalmában erőteljesen aggályos - fejtette ki. A tárcavezető közölte azt is, hogy Magyarország kész felülvizsgálni az unió kohéziós politikáját, ugyanakkor értékelése szerint a pénzek elvonásával kapcsolatos nyomásgyakorlási kísérletek az amerikai elnökválasztás óta "gyengébb lendülettel jönnek". Mint mondta, a források nem szolidaritásból, hanem gazdasági együttműködésből fakadnak, Magyarország a csatlakozással több gazdasági jogáról lemondott. Lázár János beszélt arról is, hogy a Törökország és EU közötti megállapodás bizonytalansága miatt a határvédelem felértékelődik, ma már konszenzus van a határvédelem megerősítéséről a balkáni útvonalon. Megjegyezte azt is, hogy a kormány legnagyobb sajnálatára Hegyeshalomnál egy határátlépési pont létesült "egy zacskó formájában, amit egy vázra húztak fel az osztrák határőrök", azonban napi egyeztetésben vannak az osztrák miniszterekkel annak érdekében, hogy az ellenőrzés ne zavarja meg az Ausztriában munkát vállaló magyarok napi határátlépését. A miniszter azt is bejelentette, hogy hétfőn szerb-magyar közös kormányülés lesz, amelynek egyik fő témája az illegális bevándorlás. Tudatta továbbá, hogy december 6-7-én kihelyezett ülést tart a kormány, a 2018-as választásra felkészülve áttekintik a következő másfél év feladatait, és összegzik az elmúlt hat évet. A kormány döntései között említette, hogy jóváhagyták, hogy a honvédség létszáma 1400 altiszttel emelkedjen, a honvédelmi miniszter pedig decemberben javaslatot tesz a honvédség 2018 és 2028 közötti, új 10 éves fejlesztési tervére. A tárcavezetőt kérdezték

Ghaith Pharaon

szaúdi üzletember vízumáról is. Azt felelte: a témában illetékes valamennyi hatóság és szakszolgálat részletes tájékoztatást adott a kérdésről a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén, amelyen a testület MSZP-s elnökén,

Molnár Zsolton

kívül nem vett részt más ellenzéki tag. Meggyőződése, hogy a beléptetésben részt vevő állami szervek körültekintően és szabályosan jártak el és védték az ország nemzetbiztonsági érdekeit - mondta. Az ujjlenyomat-vétel elmaradását firtató felvetésre pedig azt válaszolta: hogy ez nemcsak azon múlik, hogy vesznek-e tőle, hanem azon is, hogy van-e neki egyáltalán. Megjegyezte: vannak, akik nem tudnak ujjlenyomatot adni, ő maga is ilyen. Megkérdezték a hazai paramilitáris szervezetek aktivitásáról is. Azt válaszolta: a Jobbik támogatásával ennek 2006 és 2010 között volt egy felfutása, s ebben az akkori kormánynak van felelőssége. A kormányváltás után visszaállították az állami erőszakmonopóliumot, ezek a szervezetek ma nem jelentenek valós nemzetbiztonsági kockázatot, nincs mögöttük tömegbázis. A Magyar Nemzeti Arcvonalnak hét aktív tagja volt az elmúlt hónapokban - fejtette ki. Jelezte azt is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén meghallgatták a titkosszolgálatokat a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében, azonban - bár sok kérdésre van válasz - amíg a rendőrség belső vizsgálata nem zárul le, addig részletekbe nem bocsátkozik.

Paksi erőmű: az Európai Bizottság lezárta a kötelezettségszegési eljárást

Az Európai Bizottság lezárta azt a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, amelyet a paksi atomerőmű felújításával kapcsolatban, a közbeszerzések ügyében indított - közölte Lázár János. Brüsszel két éve indított eljárást, a mostani döntés pedig azt jelenti, a bizottság nem vitatja Magyarországnak azt a jogát, hogy megállapodjon Oroszországgal az erőműépítésről és a hitelfelvételről - mondta. Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország nem sértette meg a közbeszerzési irányelvet a szerződés megkötésével - közölte, folytatva: a magyar kormánynak joga volt olyan szerződést kötni, amely a műszaki meghatározottságra tekintettel részben figyelmen kívül hagyja a közbeszerzési irányelvet. Akik az ügyben mást állítottak - például Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője -, azok "látványos vereséget szenvedtek" - fogalmazott Lázár János, aki szerint a 2014 óta az ügyben tucatnyi feljelentést tevő Jávor Benedeknek érdemes volna megfontolnia politikai pályafutása folytatását. A miniszter mindezek alapján reális esélyt lát arra, hogy 2017-18-ban megkezdődjön a kapacitásfenntartással kapcsolatos építkezés. Hozzátette, Magyarország vállalta, hogy a beruházási érték 55 százalékában az EU közbeszerzési normáit alkalmazza. Közölte továbbá: lezárulóban van a tiltott állami támogatásról szóló vizsgálat is, ennek dokumentumait várhatóan jövő héten kapja meg a kormány. Lázár János szólt a szerdai kormányülés gazdasági témáiról is, közte a minimálbér-emelésről, amellyel kapcsolatban

Orbán Viktor

kormányfő azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, "menjen el a falig". A tervezett minimálbér-emelés számaiból a kormány nem tud engedni - közölte, megjegyezve, az emelés nyugdíjakra gyakorolt hatását vizsgálják. Az adócsökkentési, béremelési csomag költségvetési hatásait firtató kérdésre azt válaszolta: a növekedés számai miatt nem feltétlenül kell büdzsémódosítás. Beszámolt arról is: a kormány decembertől 120 milliárd forintos keretből visszatérítendő támogatást biztosít - 10 százalékos önerő mellett - az ipari technológiával készült épületek és a magánszemélyek ingatlanjainak megújítására. Lázár János bejelentette: döntött a kormány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről. Közlése szerint erre több megoldás is létezik, a kormány egy 29 kilométeres új vasúti pálya kiépítését részesíti előnyben, amely a Budapest-Cegléd-Szolnok vasúti vonal új nyomvonala is lesz. A beruházás nagyságrendileg 100 milliárd forintba kerül, a vonatok pedig 20 percenként járnának a vonalon, a menetidő 18-20 perc lenne a belváros és a reptér között - ismertette. Elmondta azt is, jövő kedden felállítják az új mezőhegyesi nemzeti ménesbirtokot és mintagazdaságot, új igazgatóság és felügyelőbizottság jön létre. A kormány 1 milliárd forintot biztosít a működésre és 5 milliárdot a ménesbirtok és tangazdaság fejlesztésére. Bejelentette azt is, 83 olyan kormányablak lesz, ahol az adóhivatal ügyeit is el lehet intézni. Jelezte: a kormányablak-építési program Szigetszentmiklóson ér véget februárban, a létesítményt a kormányfő fogja átadni. Kitért arra is, hogy a mintegy 3200 helyi önkormányzat 3,5 milliárd forint támogatást kap az új települési kézikönyvének elkészítéséhez. Lázár János tudatta: a gazdasági kabinet döntött arról, hogy a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, hadifogolytáborként működtetett létesítményeket emlékhellyé nyilvánítja, illetve felújítja. Ez a recski nemzeti emlékpark teljes újjáépítését, továbbá a kistarcsai és ceglédi helyszínt érinti, a hortobágyi emlékhely pedig még vita tárgya - fejtette ki. A Miniszterelnökség vezetője arról is beszámolt, hogy kulturális, művelődési, oktatási szerepet betöltő magyar házakat fognak létesíteni Kárpátalján, továbbá bérkiegészítő járadékot biztosítanak az ottani egészségügyben, oktatásban dolgozók mellett a közművelődési, önkormányzati dolgozóknak, a média munkatársainak. Lázár János közölte a Kormányinfón, hogy kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, annak adminisztratív terheiről, az üzembe helyezés és az üzemben tartás költségeiről. Kiemelte, hogy Magyarországon a többi visegrádi országban (V4) fizetendőhöz képest magasabbak például egy új autó üzembe helyezésének költségei. A miniszter jelezte, megfontolandónak tartja egy új KRESZ megalkotását is. A vidékfejlesztési hivatal vezetésének leváltását azzal indokolta, hogy gyorsabbá, rugalmasabbá akarják tenni a pályázatok elbírálását. A májusi és a csütörtöki budapesti digitális konferenciákkal kapcsolatban a tárcavezető azt mondta, az ötlet Klaus Mangold német üzletemberé volt, aki a kormány fizetett tanácsadója. Magyarország szeretne a V4-csoporton belül a digitális ipar kérdésével foglalkozó vezető ország lenni, ezért a téma kiemelt lesz a következő évek kormányzásában - jelentette ki. Többen is kérdezték arról, hogy tavasszal

Klaus Mangold

gépével érkezett Budapestre

Günther Oettinger

digitális gazdaságért felelős EU-biztos. Válaszában kifejtette: Orbán Viktor kért találkozót a biztostól, és a kormányfő Klaus Mangoldot kérte meg, segítsen megszervezni Oettinger budapesti látogatását, akinek javasolták, jöjjön együtt Magyarországra Mangolddal. Az üggyel kapcsolatos híreket Lázár János úgy kommentálta:

Jávor Benedek

"próbál pitiáner bosszút állni a paksi bukása miatt". Oettinger budapesti látogatásainak nincs köze korábbi - energiaügyi - biztosi munkájához, a kormánnyal nem tárgyalt a paksi erőművel kapcsolatban - jelentette ki. Kérdésre azt is közölte: a kabinet nem tárgyalta az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot.