A fűben gördeszkázástól a rosszindulaton át a szociális érzéketlenségig – a szegedi közgyűlés ellenzéki szemmel

Törvényességi észrevételek mögé bújtatja szociális érzéketlenségét a városvezetés és életszerűtlen szabályozással keserítik meg a szegediek életét – mondják az ellenzéki képviselők, akiket szokás szerint értékelésre kértünk fel.

A pénteki

olyan módosítót is lesöpörtek az asztalról, ami egy fillérjébe sem került volna a városnak, mindössze minimális jóindulatra lett volna szükség a városvezető részéről, illetve ezúttal is törvényességi kifogások mögé rejtették el szociális érzéketlenségüket – többek között ezeket nyilatkozták a SZEGEDma.hu-nak ellenzéki képviselők.

Haág Zalán: Elúszó százmillióktól Szentgyörgyi balesetéig

„A hatékony működés és gazdálkodás példájaként hozta fel a szocialista városvezetés a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft.-t, ezért ennek kapcsán mutattam be az önkormányzati cégek beszámolóinak komolytalanságát, csúsztatásait, valótlanságait” – mondta a SZEGEDma megkeresésére

Haág Zalán

, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szegedi elnöke, közgyűlési frakcióvezető.„Miközben a cég beszámolója szerint minden tevékenység árbevétele 19-28 százalékos növekedést mutat, addig összességében 27 millió forinttal magasabb önkormányzati támogatásból gazdálkodik, eredménye 24 millióval mégis kisebb, mint egy évvel korábban. Hogyan lehetséges ez?! Különösen furcsák voltak a Szegedi Ifjúsági Napokra vonatkozó utalások, noha korrekt elszámolást itt sem láthattunk. Nem véletlenül. A beszámoló szerint 90 ezres volt a fesztivál látogatószáma, ám ebben az esetben – még ha a szocialista önkormányzati képviselők és barátaik ingyen mulatoztak is – csak a jegy- és bérletárakból legalább 350-400 millió forintos bevétel kellett volna, hogy keletkezzen. Ezzel szemben bevételi oldalon mindössze 231 millió szerepelt a SZIN esetében. Óriási az eltérés, miközben a szponzori és egyéb bevételeket még nem is vettük figyelembe… Biztos, hogy valaki nagyon jól keresett a SZIN-en, de az nem az önkormányzati társaság volt, mert annak több tízmilliós veszteséget kellett lenyelnie” – emlékeztetett a kereszténydemokrata politikus.

A közgyűlésen KDNP-s javaslatok is elhangzottak. „Már korábban is kezdeményeztük az időalapú jegyek bevezetését a szegedi közösségi közlekedés járatain. Most megvalósul a 24 és 72 órás menetjegy – mely függetlenül a naptári naptól, valóban ennyi ideig lesz felhasználható (tehát aki délután vesz 24 órás „napijegyet”, másnap délutánig utazhat vele) – de mi ennél is tovább mennénk. Most is fölvetettem annak lehetőségét, amivel számos európai városban találkoztam már: ez lehetne a 120 perces jegy. Meggyőződésem, hogy sokan, akik időre mennek ügyet intézni (orvos, hivatal), vagy kis bevásárlást bonyolítanak, nem feltétlenül a tömegközlekedést választják, hiszen 2-3 átszállásnál a vonaljegy túl drága, így inkább autóba ülnek. A 120 perces menetjegy, még ha az 5-600 forintba kerülne is, sokakat inkább a villamos- és buszközlekedés felé terelne, és akár új utasok is megjelenhetnének a rendszerben” – fogalmazott Haág Zalán, aki szerint az utazási igények felmérésével lehetne ezt a konstrukciót úgy bevezetni, hogy azzal új utasokat nyerjenek. „Ugyancsak KDNP-s javaslat volt az a

Hüvös László

által jegyzett indítvány, mely az Etelka sori sportlétesítmények miatt megszűnő lőtér pótlására fejlesztési koncepció kidolgozását célozza, így – ha új helyszínen is – de ismét használhat majd hasonló létesítményt a Magyar Sportlövők Szövetsége, hiszen javaslatunkat a közgyűlés is megszavazta” – emlékeztetett a KDNP-frakcióvezető. Haág Zalán egy interpellációt is benyújtott, mely Szentgyörgyi Pál először elhallgatott, különös balesetével kapcsolatban tett föl kérdéseket. Ám az alpolgármester gyakorlatilag nem válaszolt, azt sem árulta el, mekkora a keletkezett kár, ő mekkora összeget hajlandó fizetni a biztosítási önrész megtérítése, illetve az autója elszállítása fejében. Sőt még arra az egyszerű kérdésre sem tudott vagy kívánt válaszolni, fogyasztott-e alkoholt a balesetet megelőző 24 órában. A kereszténydemokrata városatya ezek után természetesen nem fogadta el az MSZP-s alpolgármester válaszát, a baloldali többség azonban igen. „Az alpolgármester azt hiszi, bármit megtehet ebben a városban. Ehhez asszisztált pénteken a baloldali közgyűlési többség. Reméljük, ennek nem lesz egyszer majd tragédia a vége” – sommázta a történtek tanulságait Haág Zalán.

Nógrádi Tibor: Botkát csak saját és pártérdekei vezénylik

„Arrogáns, Szeged érdekeit nem képviselő polgármester és egy viszonylag gyenge ellenzéki lehetőségek és magatartás” – ez jellemezte a szegedi közgyűlés pénteki ülését

Nógrádi Tibor

szerint. A Fidesz-L.É.T. frakció vezetője nem is számít arra, hogy a hangnem és a hozzáállás a balliberális városvezetés részéről változna ebben a ciklusban, de a nagyobbik kormánypárt helyi elnöke bízik abban, hogy 2019-ben reális esélye lesz annak, hogy ezt az arroganciát kisöpörjék a városházáról. „A pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései napirendhez benyújtott módosító indítványomat elkaszálta a polgármester, meggyőződésem, innentől nincs joga arra

Botka Lászlónak

, hogy Szeged érdekeiről beszéljen, mert őt nem a város, hanem csupán saját és pártérdekei vezénylik és irányítják. Most is mondvacsinált akadályt gördített egy olyan pályázat elé, amelynek révén önkormányzati önrész nélkül lehetne fejleszteni Szegedet” – közölte Nógrádi. Módosítója arra vonatkozott, hogy a kiemelt női labdarúgó utánpótlásképző központ státuszt idén nyáron elnyert Szent Mihály Sportegyesület egy öltöző építésére pályázhasson, ugyanis a meglévő műfüves és élőfüves pályák elengedőek az utánpótlás korosztályokkal való foglalkozáshoz, ám kiszolgáló helyiségre szükségük lenne. Az öltözőt az egyesület saját TAO-s pályázatából valósítaná meg, a várostól tulajdonosi hozzájárulást kértek volna a pályázatok való részvételhez, illetve a beruházás megvalósításához. „Attól függetlenül, hogy a szocialista polgármester nem segíti elő a pályázatot, mindent megteszünk, hogy megvalósuljon a fejlesztés, amivel 100-110 millió forintot lehet a városba hozni. A városvezető hozzáállása jól mutatja miként is gondolkodik a szegediekről, szentmihályiakról, ez messze nem európai hozzáállás” – fűzte hozzá Nógrádi.

Az Etelka sorra tervezett új fedett uszodafejlesztést üdvözölte a fideszes városatya, emlékeztetve, hogy már több ciklus óta ígéri ezt a fejlesztést a polgármester Szeged városának. Mint mondta, egy beruházássorozat első lépése az uszoda, a magyar állam ezen kívül kézilabdacsarnok és labdarúgó-stadion építését is támogatni fogja, amivel csak az adósságát csökkenti a város, hiszen atlétikai sportlétesítmény még csak tervek szintjén sincs, és megszűnik a lőtér is. „Rengeteg olyan sportág van, ami közösségformáló ereje révén közösségi térigénnyel lép fel, ezeket mind orvosolni kell a jövőben, vagyis további beruházásokra van szükség” – magyarázta a frakcióvezető.

Tóth Péter: Kárt okoz a lakosoknak a továbbszámlázást gyakorló IKV Zrt.

Az Jókai utcai társasház kapcsán benyújtott interpellációját nem az IKV Zrt.-nek, illetve az önkormányzati társaság elnök-vezérigazgatójának,

Kardos Kálmánnak

nyújtotta be, hanem a polgármesternek, hogy tájékozódjon – kezdte értékelőjét a jobbikos

Tóth Péter

. Mint mondta, kikérhette volna a lakók vagy akár az IKV véleményét is a városvezető, ami nem történt meg, hiszen még a fogadóóráján sem volt hajlandó fogadni a bérlőket, akik rendkívül méltatlan helyzetbe kerültek önhibájukon kívül. „Jól látható, hogy az IKV számítási gyakorlata nem megfelelő, van, amikor a világ legdrágább vízdíjának a húszszorosát is képes kiszámlázni, ebben mindenképpen rekorder az önkormányzati társaság, de ha a történet másik oldalát nézzük, akkor láthatjuk, hogy 900 ezer forintos tartozást rokkantnyugdíjasok még 18 havi részletre sem fognak tudni kifizetni, tehát egyértelműen kárt okoz a lakosoknak a továbbszámlázást gyakorló IKV Zrt.” – közölte. Tóth szerint az sem kizárt, hogy perek lesznek az ügyekből. Megjegyezte, nem igaz, amit a polgármester állított, hogy pár ezer forintos fűtési díjelőleget fizettek az érintettek, ezzel ellentétben minden hónapban 10-13 ezer forintot fizettek, amit egy nagyjából 50 négyzetméteres lakás esetében reálisnak nevezett a képviselő, annyiból szerinte ki kellene, hogy jöjjön egy akkora lakás fűtésszámlája. Ám ez az IKV szerint akár 4-500 ezer forintba is kerülhetett bizonyos időszakokban éves szinten.

Az elfogadott közösségi együttélés alapvető szabályait lefektető rendelet kapcsán a jobbikos politikus azt jegyezte meg, sajnálja, hogy az előterjesztő

Nagy Sándor

alpolgármester nem vállalta, hogy megmutatja, miként is lehet füves területen gördeszkázni, pedig szerinte az egész város kíváncsi lett volna erre. Tóth szerint – ahogy a közgyűlési vita során is kifejtette – a rendelet tele van blődségekkel, ezzel indokolta portálunknak, hogy nemmel szavazott. Úgy látja, rengeteg módosító javaslat fog érkezni a rendelethez miután számtalan fellebbezést nyújtanak be azok, akiket bírsággal sújtanak, ami végül életszerűbbé, átláthatóbbá alakíthatja a rendeletet. Mint mondta, jelenleg ha egy szülő a belvárosba magával viszi a gyermekeit, akkor több százezer forintnyi büntetést is begyűjthet, ha szó szerint értelmezik a rendeletben foglaltakat, egy gyerek ugyanis belemászik a szökőkútba és egy szobor talapzatára is felmászik pillanatok alatt. A napirendi ponthoz nyújtott is be módosító indítványt, az abban foglaltak szerinte jobban szabályoznák az együttélést, ám visszavonta. „A magyar viszonyok között értelmezhető jószomszédi viszony vagy éppen iszony sok hatósági ügyet jelentett volna, hiszen akár bosszúból is képesek feljelenteni egymást. Amikor a módosítót összeállítottam, ezt nem vettem figyelembe, ám a Mózes Ervin címzetes főjegyző által írt törvényességi észrevételek rámutattak erre, igaz konkrétan nem merte leírni ezt a magyar jellegzetességet. Kétségtelen, hogy ezt a rendeletet meg kellett alkotni, de az életszerűtlen dolgokat ki kell venni majd belőle” – magyarázta. A legextrémebbnek a szökőkutakkal kapcsolatos szabályozást tartotta, hiszen bár teljesen érthető azon eleme, hogy ne fürödjön a szökőkutakban senki, de a Móra-parkba a talajszintről felfelé tör majd elő sugárban a víz, akárcsak a nagyáruház előtt lévő kráternél, így ő oda biztosan nem fogja elvinni a gyermekeit, akik nyáron biztosan belemennének a vízbe. Ahogy a vita során elhangzott, az egyetemisták azonban kivételt képeznek, ők fürödhetnek szökőkutakban, így a jobbikos önkormányzati képviselő szerint több lesz a kivétel, mint a megalkotott rendelet által szabályzott tevékenységek, ami szintén azt jelzi, hogy jelen formájában nem megfelelő és pláne nem életszerű a közösségi együttélés alapvető szabályait lefektető dokumentum.

Szentistványi István: Törvényességi álindokok mögé bújik a városvezetés

A független

Szentistványi István

elmondta, a lakásrendelethez benyújtott módosítója azt a lehetőséget teremtette volna meg, hogy a szociálisan rászorulóknál bizonyos esetekben méltányosságot gyakorolhassanak és bizonyos élethelyzeteket figyelembe véve eltekintsenek kisebb mértékű adósságtól. Véleménye szerint javaslata, nevezetesen, hogy adott esetben egy kisebb vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásba helyezzék el az adott személyt az IKV Zrt.-nek is jó lenne, és nem halmozódna tovább a tartozás, és végül nem kerülne az utcára. „Egy ilyen típusú módosítót csak azzal az indokkal lehet lesöpörni az asztalról, ha törvényességi kifogást emelnek, jelen esetben is ezt láttuk. A közvélemény felé nem mutat jól, ha egy szociális szempontokat előtérbe helyező módosítót nem fogadnak el, így marad a jogszabályok mögé bújni. Ezért javasoltam, hogy a jövő héten kezdjünk tárgyalásokat, és gyomláljuk ki azokat a részleteket, amelyek valamilyen jogszabályba ütköznek, és a következő közgyűlésre ismét benyújtom a módosítót. Kíváncsian várom, mi lesz a reakció” – magyarázta. Szentistványi szerint lózung, hogy Szeged városa mennyire elkötelezett lenne, és milyen sokat segít a szociálisan rászorulóknak, egyszerűen egy átcsoportosítás áll a háttérben bérlakásállomány kapcsán, ami a tehetősebb, fizetőképesebb kereslet számára biztosít bérleményeket.

A közösségi együttélés alapvető szabályai kapcsán a független képviselő szerint a legfontosabb kérdés, hogy mit jelent, hogy tönkreteszünk, megrongálunk valamit, vagy nem rendeltetésszerűen használjuk. Erre hívták fel a figyelmet a civilek is a szökőkutak és medencék vonatkozásában, amikor is lemosható színes krétával a játékszabadság feliratot írták fel a Széchenyi téri szökőkút medencéjének az oldalára. Úgy tudjuk, hogy az aktivisták ellen szabálysértési eljárást kezdeményeznek „köztulajdon beszennyezése”, azaz a szökőkút oldalán krétarajz elhelyezése miatt, amit egyébként az aktivisták az előzetesen megbeszéltek szerint maguk mostak le a felületről. „Amíg nem definiáljuk a nem rendeltetésszerű használat fogalmát, addig a legkülönbözőbb jóhiszemű városlakókat vegzálhatják, és súlyos tízezrekre büntethetik” – hangsúlyozta Szentistványi. Példaként elmondta, már azért is fizethet bárki, ha leül a szökőkút szélére, nyáron belelógatja a lábát, ezen kívül a padok nem rendeltetésszerű használata esetén a képviselő szerint szót kell ejteni azokról, akiknek nincs fedél a fejük fölött, és jobb híján padokon alszanak. Hozzátette, a rendelettel azt lehet elérni, hogy ne legyenek nyugodtak, ne érezzék magukat szabadnak a városlakók, hiszen akár azon is múlhat, hogy büntetést kap valaki, hogy éppen milyen napja van egy közterület felügyelőnek.