Tarján és a zöld város: játszóterekre, közösségi részekre jut forrás + FOTÓK

Közel egymilliárd forint uniós támogatást használhat fel a város Tarján újabb rehabilitációjára. A városrész lakossága az eltelt évtizedekben az eredeti több mint felére csökkent, az igények megváltoztak – erre igyekeztek választ adni a tervezők.

Bruttó 990 millió forintot – ebből 900 milliót a kivitelezésre - szánnak Tarján rekonstrukciójára a zöld város kialakítása uniós projektben, amely az engedélyes tervi szintnél tart most, s 2017. május és 2018. április között valósítanák meg az elképzeléseket. Az Odesszát és a Ligetet érintő beruházással ellentétben, itt jóval kevésbé vehemensen zajlott a vita, de a lakosság itt is tett észrevételeket. A lakossági fórumot az MSZP-s

Mészáros Tamás

vezette, de rajta kívül részt vett az egyeztetésen az érintett terület másik két önkormányzati képviselője,

Kothencz János

(Fidesz-L.É.T.) és

Nagy Sándor

(Együtt), az utóbbi egyben mint városfejlesztési alpolgármester is szerephez jutott az est folyamán. Előző év decemberében zajlott le az igényfelmérő lakossági fórum. Az akkor felmerült ötleteket a tervezőiroda igyekezett figyelembe venni, de Mészáros hozzátette, a pénzhiány miatt nem mindent tudtak beépíteni. Kevesebb a járdafelújítás az igényeltnél, de tisztában vannak a városházán is a lakótelepen uralkodó állapotokkal. A tervezőirodát

Papp Ádám

építész és

Vakula Réka

tájépítész képviselte. A cég új gyalogosvonalakat, valamint pihenőterek, játszóterek, sportpályák megújítását tervezi. Úgy látják, Szeged második – 57 hektáros – lakótelepe az 1968-1988 között felépülés óta sokat humanizálódott, fák nőttek, gazdag növényállomány alakult ki. A 7200 lakásban, az eredeti 30 ezer ember helyett már csak 12 ezer fő él, kevesebb a gyerek, ehhez alkalmazkodni kellett. Vakula Réka szerint átgondolt koncepció alapján tervezték meg a városrészt 50 éve, csobogókat, szobrokat rejtenek az utcák, ezek egy része megrongálódott, de ők megőriznék, felújítanák ezeket. Átalakult a használat, például sakktáblás asztalokon ma már kevesen emelik a bábukat egy matthoz.

A burkolatokat, a gyalogos járdákat újraterveznék, sok töredezett felületet felbontanának, hogy újrahasznosítsák azokat, mert ülőfelületként, támfalként, játszótéri elemekként felhasználhatóak. Szőnyegporolókból közösségi tereket lehetne kialakítani egy lengyel példa nyomán. Fontos elemeknek gondolja a tervezőcsapat az átjárókat, ezeket úgymond „élővé tennék”. Újabb burkolatfelületet nem hoznak létre, néhány kivétellel, ahol a beruházás ezt indokolja. Sok tűzfal áll szabadon, ezeket kis kreativitással élővé lehet tenni például falfestésekkel – véli a tájépítésznő. A nem EU-komform retró játszóterek hangulata megjelenhetne, karakterében felismerhető lenne a múlt az új játékoknál. A Retek utca - Tarján széle tömbbelsőnél (részben) új korosztályos játszóteret terveznek kialakítani, ami kicsiknek és nagyoknak alkalmas lesz, ezért új kültéri fitnesz eszközöket helyeznek el, a sportpályát felújítják, zöldfelületet alakítanak ki. Több régi játszótérhez helyeznek ki kerítéseket. A Retek utca és a Hóbiárt basa utca sarkán található játszótér mellett aláírásokat gyűjtöttek a lakók, hogy ne szüntessék meg, így ide még kis lepkekertet terveznek, azaz olyan növényeket telepítenek, amelyek vonzzák ezeket a rovarokat. Az Erős János utcánál szintén megújul a játszótér, valamint megnézték, hol van áttaposás, ide burkolatot tesznek. A Csongor tér közösségi térré válik, az átalakuló igények miatt nincs annyi sportpályára szükség. A betonpadok kis felújítással, átalakítással sok mindenre alkalmasak, például színháztér jöhet létre, ami rendezvényekre is megfelelő lehet. Egységes, jól használható gyalogos felületeket, vízjátékot, ivókutat is kialakítanak. Vakula Réka megjegyezte, nem csak telepítenek, néhány növényt ki kell vágni, mert egészségi állapotuk nem megfelelő.

A Budapesti körút – József Attila sugárút saroknál a sortízes ház mellett pihenőteret hoznak létre. A Táltos-iskolánál gyülekező közösségi teret építenek ivókúttal, a mellette lévő sportpálya is megújul, a Debreceni utcánál szintén sportpályát, játszóteret érint az uniós beruházás. A Máltai Játszótér és Játszóház felújítását is tervezik, ez az épület födém- és falszigetelését, az ajtócserét, az ablak-, kazáncserét, a világításhálózat korszerűsítését, az akadálymentes WC kialakítását jelenti. Kutyafuttatót hoznak létre, a kis és nagy kutyák elválasztva tudnak mozogni a Retek utca, valamint a Budapesti körút mögött. Az előbbi elképzelés az egyik ott lakó nyugdíjas hölgynek nem tetszett. Nagy Ádám erre válaszul azt mondta, szándékosan a fűtőmű mellé, minél távolabb a lakásoktól helyezték. Nagy Sándor is reagált, elismerte, hogy ez egy kompromisszum, de nem találtak optimálisabb helyet, érthető módon nem lehet kiküldeni a kutyatulajdonost a körtöltésen kívülre. Kothencz János hozzátette, ők is terveznek kutyafuttatót, ahogy a korábbi tervekben is szerepelt. Ez a Zápor-tónál, a garázsoknál lenne, de nem a zöld város projekt keretében valósul meg, hanem éves képviselői költségvetési keretükből Mészárossal. A parkolásra ugyan nincs pénz, de ezekre a problémákra is reagálni kell, sok zöldfelületet letaposnak autóval, ezért új helyeket alakítanak ki a gépkocsiknak. Egy barakképületet elbontanak, helyén parkolókat alakítanak ki. A Hajlat utcában 25 új parkoló lesz, az még kérdéses, hogy egy részén csak rövid ideig lehessen megállni – az egyik környékbeli panaszkodott, hogy a csemetéjét iskolába vivők miatt nem tud parkolni.

Gyermekeknek közlekedési tanpályát hoznak létre a Hajlat utcánál a sportpálya helyén (hasonló van a nemrég bezárt Rókás óvodában – ez nem került szóba). A Retek utcai Coop szupermarketnél kispiacot hoznak létre. Elősegítik a közösségi kertek kialakítását, mert jó találkozó, termesztő hely. Felmerült, hogy a fölösleges sportpályák egy részét is erre használnák. A fórum végén az egyik lakos a Pósz Jenő utcai, viszonylag népszerű játszótér esetében kérdezte, hogy ide terveznek-e ivókutat. Vakula Réka azt mondta, igen, jogosnak tartja az igényt. Áll egy trafóház is, amelynek tövében játszanak a gyerekek, az elektroszmog veszélyt jelenthet rájuk. Papp Ádám ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, nincs megoldás az áthelyezésére, növénytelepítéssel lehet esetleg a fiatalokat távol tartani. „Ez már a második uniós beruházás, ami Tarjánt érinti. A zöld város projekt jobbá teszi az itt élő polgártársaink életét, folytatódik az a humanizálás, amin az elmúlt évtizedekben átesett a városrész, hiszen azóta növényeket telepítettek be, megnőttek az ültetett fák. A bruttó 990 millió forint összegből jócskán megvalósítható az, amit a tervezők elénk tártak. Egy régi nagy adósság önkormányzatunkat ez a beruházás. Áldásos, hogy újrarendezik a zöldterületet, közösségi tereket alakítanak ki, néhány burkolatot megújítanak, játszótereket korszerűsítenek, kutyafuttatót alakítanak ki” – nyilatkozta lapunknak Kothencz János. A városatya szerint fontos figyelembe venni, hogy ebbe a városrehabilitációs projektbe nem férnek bele utak, járdák, amiket évről évre kell majd rendbe tenni a költségvetés terhére. „Jócskán van mit még tenni Tarjánért, a tarjáni emberekért” – zárta szavait.