Orbán: egy új egység jött létre (FRISSÍTVE)
Azzal, hogy az október 2-ai népszavazáson 98 százalék voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre, létrejött egy új, pártok felett álló egység Magyarországért, amely nemzeti ügynek tekinti a szuverenitás megvédését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, sajtótájékoztatón az Országházban.
Az új egység pártok felett álló nemzeti ügyben jött létre, ezt még olyan emberek is így gondolták, akik valószínűleg más pártokkal szimpatizálnak - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az, hogy egymillióval többen szavaztak nemmel, mint a Fidesz-KDNP hagyományos szavazóbázisa, jól mutatja, hogy az emberek ezt nem párt-, hanem nemzeti kérdésnek tekintették. Egy ilyen egybecsengő akarat szerinte kötelezi a kormányt, hogy érvényt szerezzen neki, hiszen "Magyarországon mégiscsak van 3,3 millió ember, akik úgy döntöttek, nem fogják hagyni, hogy más döntsön helyettük a betelepítés és a migránsok kérdésében". Meggyőződése - mondta -, hogy ezek az emberek nem a migránsok és nem is az Európai Unió ellen szavaztak, hanem a modern kori népvándorlás megfelelő kezelési módjáért. Szavai szerint a 3,3 millió ember egy "igazi nemzeti formáció", amely azt gondolja, hogy van egy ügy, amelyben hajlandó - a világnézetét félretéve - összefogni a másikkal.
Orbán Viktor
kijelentette: az emberek döntésének érvényt kell szerezni az Országgyűlésben. Ezért "ennek a 3,3 millió embernek a nevében" kezdeményezett alkotmánymódosítást, hogy világosan kimondják: a magyar parlament hozzájárulása nélkül Brüsszel semmilyen uniós előírással sem telepíthet Magyarországra bevándorlókat; megtiltják a csoportos kényszerbetelepítést Magyarországra, mert ez szuverenitási kérdés; és "semmilyen brüsszeli döntés nem kérdőjelezheti meg Magyarország területi egységére és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát". A miniszterelnök közölte: az alaptörvényt négy ponton módosítanák, amelyek között szerepel a többi közt az, hogy "a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott törvényes határozat alapján lehet betelepíteni". Tilos a csoportos betelepítés - rögzítenék. A kabinet a módosítást szerdai ülésén tekinti át. Az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti többségről úgy nyilatkozott: hisz abban, hogy "a jó forgatókönyv" szerint fognak haladni. A kormányfő kérdésre megjegyezte, ha a népszavazáson 50 százalék felett lett volna a részvétel, vagyis "ha az új egység nem a választópolgárok 43 százalékát foglalná magában, hanem több mint 50 százalékát, akkor az ő szavuk saját súlyánál fogva is érvényesült volna". Ám mivel 43 százalék volt a részvétel, a többség hangjának érvényesítéséhez kell "egy parlamenti rásegítés, egy tolóerő" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint - mint azt egy kérdésre válaszolta - a népszavazás és az alkotmánymódosítás együtt erősebb pozíció, mint ha csak referendum lenne. Olyan új migrációs rendszert kell létrehozni Európában, amely minden tagállamnak megfelel - szorgalmazta. A miniszterelnök azt is mondta, azt nem tudja elképzelni, hogy Brüsszelben a nemmel szavazók 98 százalékos többsége ellenében döntsenek. "Az EU nem hozhat olyan döntéseket, amelyek egy nép alkotmányos identitását akarata ellenére megváltoztathatják"; "az alkotmányos identitás körébe tartozó kérdésekben Brüsszel nem hozhat olyan szabályokat, amelyek felülírják a nemzeti jogalkotást" - jelentette ki.
Kósa Lajos
, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok keddi frakcióülését követő sajtótájékoztatón azt közölte: a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjai által támogatott alaptörvény-módosítási kezdeményezést október 10-ig kell beterjesztenie a kabinetnek a Ház elé, arról 17-én tárgyalhat a parlament, és november 8-án szavazhatnak is, így támogatása esetén november közepétől válhat hatályossá. A Fidesz-frakció egyúttal ötpárti egyeztetést kezdeményez az ügyben - tette hozzá. Kitért arra, hogy a szocialisták többször is azt mondták, a népszavazás felesleges, kötelező betelepítési kvóta nincs is, de a magyar parlamentben egy ilyen tárgyú törvényjavaslatot támogatnának. A Jobbik pedig szintén alkotmánymódosítást javasolt - jegyezte meg. Kósa Lajos szerint mindez arra mutat, hogy az alaptörvény-módosítás sikeres lehet az Országgyűlésben. Ha a Jobbik alkotmánymódosítási javaslatát fogadták volna el - mondta egy kérdésre -, akkor az Magyarország uniós tagságát is megszüntette volna. A frakcióvezető a tájékoztatón tudatta, hogy a kormánypárti frakció arról is döntött: arra hatalmazza fel a miniszterelnököt, hogy az aláírásával elindulhasson a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA ratifikációs folyamata. Indoklásul a politikus azt mondta: nem lépnek hatályba olyan átmeneti rendelkezések, amelyekről Magyarországnak önállóan kellene rendelkeznie.
Vona: a Jobbik kész támogatni az alaptörvény-módosítást
A Jobbik Magyarország biztonsága érdekében kész támogatni egy, a saját javaslatával megegyező tartalmú alaptörvény-módosítást - közölte
Vona Gábor
pártelnök kedden. Az ellenzéki politikus az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy reagált a miniszterelnök szavaira: "fél éves időhúzás és 15 milliárd forint közpénz árán, egy kudarcba fulladt, érvénytelen népszavazás után Orbán Viktor is rájött, hogy kezdettől fogva a Jobbiknak volt igaza". Értékelése szerint a kormányfő a Jobbik korábbi javaslatát indítványozza. Vona Gábor nemzeti ügyekben elkötelezett pártként jellemezte a Jobbikot és jelezte: részt vesznek a Fidesz által kezdeményezett ötpárti egyeztetésen. A pártelnök egyúttal visszautasította és hazugságnak minősítette Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető szavait, szerinte a Jobbik soha nem nyújtott be sem visszamenőleges hatályú javaslatot, sem olyat, amely az Európai Unióból való kilépést jelentette volna.
MSZP: érvénytelen népszavazásra hivatkozva nem lehet az alaptörvényt módosítani
Az MSZP szerint nem legitim az alaptörvény megváltoztatása, Orbán Viktor és a Fidesz egy érvénytelen népszavazás alapján nem hozhat olyan döntést, amely csaknem 10 millió ember jövőjét befolyásolja.
Tóth Bertalan
, az MSZP frakcióvezetője ezt Orbán Viktor miniszterelnök szavaira reagálva közölte az MTI-vel. A miniszterelnök korábban sajtótájékoztatón azt mondta, az alaptörvényt négy ponton módosítanák, amelyek között szerepel a többi közt az, hogy tilos a csoportos betelepítés Magyarországra, az csak egyéni kérelmek alapján történhet. Az MSZP szerint ehhez sem Orbán Viktor, sem a Fidesz nem kapta meg a választók többségének felhatalmazását, mivel 5 millió ember úgy döntött, hogy nem vesz részt a Fidesz által rendezett népszavazáson. A frakcióvezető közleményében úgy fogalmazott: a diktátorok útjára lép Orbán Viktor és a Fidesz, ha kizárólag a szavazáson résztvevő kisebbség álláspontját veszi figyelembe. A Fidesz nem tekintheti semmisnek, hogy az otthon maradók is véleményt nyilvánítottak, méghozzá épp a távollétükkel - írta Tóth Bertalan.
DK: szembemegy a népakarattal, aki részt vesz az alaptörvény módosításában
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint szembemegy a népakarattal az, aki részt vesz az alaptörvény módosításában.
Molnár Csaba
, a párt ügyvezető alelnöke kedden ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: az alaptörvényt négy ponton módosítanák, amelyek között szerepel a többi közt az, hogy tilos a csoportos betelepítés Magyarországra, az csak egyéni kérelmek alapján történhet. A DK úgy látja, az érvénytelen és eredménytelen népszavazás üzenete egyértelmű: a magyarok nem adtak Orbánnak felhatalmazást semmiféle jogalkotásra. Ennek megfelelően a DK nem vesz részt sem az alaptörvény módosításának egyeztetésén, sem annak vitájában, sem a parlamenti szavazáson. Erre szólították fel a többi ellenzéki pártot is. Molnár Csaba jelezte, ha az alaptörvény-módosítás veszélybe sodorja Magyarország uniós tagságát, "akkor utcára hívjuk a demokratákat, így helyezve nyomást a nemzeti érdekeket eláruló kormányra." Hozzátette: ha a Jobbik számára is elfogadhatatlan alaptörvény-módosító javaslatot tesz, akkor azt a DK úgy értékeli, hogy a kormányozni képtelen és az országot tönkre tevő Fidesz "fondorlatos módon előrehozott választásra játszik".
LMP: az alkotmánymódosítás sem megoldás
Az LMP szerint a kötelező betelepítési kvóták ellen tartott népszavazás és a miniszterelnök által bejelentett alkotmánymódosítás sem oldja meg a migrációval összefüggő problémákat - közölte
Gál József
, az LMP szóvivője kedden, Budapesten, sajtótájékoztatón. Azt mondta: a kvótareferendum nem volt több, mint "trükközés", ezt az is mutatja, hogy a kormányfő a népszavazás előtt sem árulta el, milyen közjogi következményei lesznek az eredménynek. Továbbra is csak homályos részleteket közölnek az alkotmánymódosításról, miközben a választóknak joguk lett volna minden részletet ismerni a voksolásról - tette hozzá. Jelezte: az LMP szerint a nemzeti parlamenteké a felelősség a migráció kérdésében, de konkrét módosítási javaslatról csak a teljes szöveg ismeretében dönthetnek. Hozzátette ugyanakkor: a népszavazáshoz hasonlóan az alaptörvény módosítása sem oldja meg a migrációs válságot. Közölte: a párt nem vesz részt semmilyen olyan "politikai színjátékban", amely a népszavazáshoz hasonlóan arról szól, hogy a kormány a migrációs válság mögé bújva ne foglalkozzon az ország más fontos problémáival, az egészségüggyel, a dolgozói szegénységgel, a kivándorlással, a munkaerőhiánnyal vagy a "mindent felemésztő" korrupcióval. Gál József szólt arról is, hogy álláspontja szerint az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA támogatásával a kormány sokadszorra bebizonyította, nem a magyar dolgozók és vállalkozók, hanem a külföldi multicégek érdekeit képviseli. A CETA ugyanis csak a Magyarországra "összeszerelő üzemként tekintő" nagyvállalatoknak fog kedvezni - hangoztatta. Úgy fogalmazott: a CETA életbe lépésével "jelentősen csökken Magyarország önrendelkezése", hiszen életbe lép egy "antidemokratikus vitarendezési eljárás", amely az uniós és a magyar joggal ellentétesen különleges jogokat ad a Kanadában bejegyzett cégeknek az európaiakkal szemben. Megismételte pártja álláspontját, amely szerint az ilyen egyezmények célja, hogy minden korlátot lebontson a tőke szabad mozgása elől, így a gazdag országokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé tegye.
