Nézőpont-elemző a SZEGEDma.hu-nak: Egy hosszabb folyamat első eleme lehet a kvótareferendum

A kormányoldal álláspontja több szavazatot kapott, mint amennyi kétharmados parlamenti többséget ért két évvel ezelőtt, de az ellenzék is találhat fogódzót az október másodiki népszavazás eredményében, valamint új párt is aktivizálódott. Gömbicz Nándorral, a Nézőpont Intézet elemzőjével értékeltük a kvótareferendumot.

- Minek köszönhető a végeredmény?

- Ahogy várható volt, a „nemek” jelentős többségét hozta az október 2-i népszavazás, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a kormányzati álláspont mögött pártszimpátián túllépő egység alakult ki. Több mint 98 százalékos népszavazási győzelemre és 50 százalék alatti részvétel mellett 3,36 millió egyirányú szavazatra pedig még sosem volt példa Magyarországon. Az igen szavazatok vártnál is kisebb aránya azt mutatja, hogy azok, akik igennel voksoltak volna, szinte teljes egészében fogékonyak voltak a baloldal bojkottfelhívására, illetve az érvénytelen szavazással kapcsolatos felszólításokra.

- Hogyan értékeli a részvételi adatokat, és, hogy jogi szempontból érvénytelen lett a népszavazás?

- A közjogi érvénytelenség ellenére magas volt a részvétel. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyarok 30-35 százaléka semmilyen voksoláson sem vesz részt, ráadásul a népszavazásokra rendszerint kevesen mennek el – az 1989-2008 közötti népszavazásokon átlagosan mindössze a választópolgárok 42,5 százaléka jelent meg. Arról már nem is beszélve, hogy a mostani kvótareferendum több mint 40 százalékos részvételi aránya úgy valósult meg, hogy csak a Fidesz-KDNP mozgósított érdemben, míg a 2014-es baloldali Összefogás pártjai – a Liberálisok kivételével – egyenesen bojkottra szólítottak fel. Összehasonlításként, a 2003-as EU tagságról szóló népszavazáson úgy sikerült 45,62 százalékos részvételt elérni, hogy minden nagyobb párt szavazásra buzdított, és a referendum napján 19 óra helyett 21 óráig lehetett voksolni.

- Milyen következmények várhatóak ettől az eredménytől a magyar belpolitikában? Melyik politikai szereplő tekinthető a népszavazás nyertesének?

- Ami a pártokat illeti, politikai szempontból a Fidesz-KDNP tekinthető a népszavazás legnagyobb nyertesének. A „nem” szavazatok 98 százalékos többségével a kormánypártok megerősítve érezhetik korábbi álláspontjukat, miszerint a kormány bevándorlás-politikája mögött „nemzeti egység alakult” ki. A népszavazáson ugyanis nem csak a „fideszes” tábor vett részt és szavazott „nemmel”, hanem sok ellenzéki szimpatizáns és bizonytalan szavazó is. Ezt mutatja, hogy 1,1 millióval több szavazat érkezett a kormány álláspontjára, mint amennyivel a Fidesz-KDNP 2014-ben kétharmados parlamenti többséghez jutott. A népszavazás emellett a kormánypárti tábort is megerősítette, a Nézőpont Intézet szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 49 százalékon áll a legvalószínűbb listás eredmények alapján, ami júniushoz képest 9 százalékpontos erősödésnek felel meg. Mindez azt is jelenti, hogy a kormánypártok újból kétharmados parlamenti többséget szereznének, amennyiben most vasárnap lennének az országgyűlési választások.

- Ki lett a vesztese a referendumnak?

- Mivel közjogi értelemben érvénytelen lett a kvótareferendum, nem beszélhetünk egyértelmű vesztesről. Sportnyelven szólva: az ellenzék bár nem nyert, de „kibekkelte” a meccset. A népszavazásról szinte tudomást sem vevő LMP-n kívül ugyanis minden ellenzéki párt találhat kapaszkodót az eredményben: a távolmaradást hirdető MSZP, DK, Együtt és PM az 50 százaléknál kisebb részvételre építi kommunikációját, de az érvénytelenségben politikai szempontból szintén érdekelt Jobbik is erre hivatkozva próbál kiutat találni. A Liberálisok pedig – bár nyilván több „igen” szavazatra számítottak – már körül tudják írni táborukat, ami bár csekély létszámú, de talán elég lehet ahhoz, hogy 2018-ban ismét helyet kapjanak egy esetleges baloldali választási szövetségben.

- Érvénytelenségben érdekelt Jobbik? A párt vezetői többször is hangsúlyozták, hogy részt kell venni a népszavazáson…

- Persze, mert nem tehettek mást, mivel a szavazóik túlnyomó többsége elutasítja az illegális migrációt, valamint a bevándorlók kötelező betelepítésének gondolatát. Azzal viszont, hogy a kampányban a Jobbik kijelentette, Orbán Viktornak érvénytelen népszavazás esetén le kellene mondania, világossá vált, hogy politikai szempontból 50 százalék alatti részvételben érdekelt. A kötelező sajtónyilatkozatokon túl nem is mozgósított érdemben a párt. Ugyanakkor érezhetően Vona Gáborék kommunikációjára is hatással volt az eredmény, valamint az a tény, hogy a kormánypártok 600 ezerrel több választópolgárt mozgósítottak, mint amennyivel a Fidesz-KDNP a rendszerváltás utáni legnagyobb arányú választási győzelmet érte el 2010-ben. A Jobbik tehát a politikai üzenetének megváltoztatására kényszerült, és egy héttel a referendum után már szinte nem is követeli a miniszterelnök távozását.

- Mi várható az Európai Unió szintjén?

- A népszavazás eredményét a magyar és az európai uniós bevándorlás-politika szempontjából sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ami az első szempontot illeti, a referendum után reális esély kínálkozik arra, hogy Magyarország szuverén módon határozhasson arról, hogy kiket, milyen feltételekkel kíván befogadni a jövőben. Erre irányul az Alaptörvény tervezett módosítása is, melyhez 3,36 millió választópolgár szavazata biztosít legitimációt. Egy népszavazás politikai következményei pedig jogi kötőerő hiányában is jelentkezhetnek, elég, ha csak a nyári, Brexitről szóló referendumra gondolunk, ami a brit szabályok értelmében nem lehetett ügydöntő, mégis komoly következményekkel jár(t), hiszen Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Ami az európai kontextust illeti, egy hosszabb folyamat első eleme lehet a kvótareferendum, hiszen október 2-án a magyarok egyben az EU bevándorlás-politikájáról is véleményt nyilvánítottak, és 2017 végéig Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában és Németországban is országos választásokat tartanak. A kampányokban a bevándorlás kérdése is kiemelt téma lesz, a választási eredmények pedig az európai migrációs politika irányára is hatással lehetnek.

- Mi a véleménye a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tevékenységéről?

- A Kétfarkú Kutya Párt a népszavazási kampányban kilépett „eredeti szerepéből”, mivel az érvénytelen szavazásra buzdítással egyértelműen politikai állást foglalt a kérdésben. Láthatóan nem egyszeri alkalomról van szó, a párt ugyanis bejelentette, hogy indulni kíván 2018-ban. Másfél évvel az országgyűlési választások előtt azonban nem tartom valószínűnek, hogy az MKKP egyedül át tudja ugrani az 5 százalékos parlamenti küszöböt, az állami támogatást biztosító 1 százalék ugyanakkor elérhetőnek tűnik. A párt aktivizálódása egyébként leginkább az ellenzéket érinti negatívan, hiszen minél több az ellenzéki párt, annál több részre osztódnak az ellenzéki szavazatok.