Bartha László: A szegediek megvonták a bizalmat Botkától

Véget ért egy korszak, a baloldali érzelmű helyi választók tömegei utasították el az MSZP-s polgármester tevékenységét, migránsbarát politikáját – így értékelte október 2-át a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke.

Az október 2-i kvótanépszavazáson ugyan – mint már több

is

– a szegediek a megyei jogú városok közül a legkisebb arányban járultak az urnákhoz (a szavazásra jogosultak 37,82 százaléka élt a lehetőséggel) – még hajszállal az amúgy nem éppen jobboldali fellegvárként számon tartott Dunaújváros és Salgótarján is megelőzte a szocialista vezetésű napfényvárost –, ám az eredmények így is rendkívül figyelemre méltóak: ugyanúgy több mint 98 százalék mondott nemet a kötelező betelepítésre, mint hazánk más részein. Az országosnál némiképp alacsonyabb részvétel kapcsán persze felmerülhet a kérdés, mennyiben tudható ez be annak, hogy esetlegesen nem volt elégséges a helyi városházi ellenzék mozgósítása. „A részvételi adatok valóban önmagukért beszélnek, de nem az én feladatom, hogy konzekvenciákat vonjak le ezekből” – kezdte az elemzést

Bartha László,

a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke. „Mindenkinek szíve joga távol maradni a népszavazástól. Tudjuk, hogy majd fél tucat ellenzéki szervezet kampányolt is ennek érdekében. Egy átlagos választáshoz vagy referendumhoz képest így is csak 10-15 százaléknyi választópolgárt tudtak lebeszélni a részvételről, tehát marakodjanak csak ezen az arányon, az ő 'úgynevezett' mozgósításuk sem tekinthető a legsikeresebbnek. Annál fontosabb üzenet, hogy azok a szegediek, akik elmentek október 2-án szavazni, az országos átlagnak megfelelően voksoltak, tehát több mint 98,1 százalékuk nemet mondott a kötelező betelepítési kvótára. Ez azt jelenti, hogy azoknak a szegedieknek, akik racionális érvek mentén döntöttek, nagyon elegük van már a szégyenpadból, melyre a városvezetés ültette a települést” – fogalmazott. Bartha László kiemelte, csaknem 44 500 fő szavazott nemmel a kvótareferendumon, ami mintegy 7500 vokssal több annál, mint amennyit Botka László legutóbb, 2014 őszén polgármesterré választásakor kapott. „Botka akkor történelmi sikerről beszélt, illetve – jogosan – arról, hogy a jobboldali érzelműek közül is sokan rá szavaztak. A kvótanépszavazás eredményei viszont világosan mutatják, hogy megfordult ez a trend, véget ért egy korszak, hiszen a baloldaliak közül is most komoly tömeg szavazott Botka László személye és tevékenysége, migránsbarát politikája ellen, azaz a szegediek megvonták a bizalmat Botka Lászlótól” – mutatott rá. A civil szervezet elnöke úgy folytatta, a baloldali városvezetés számára még sötétebb lenne a kép, ha ugyanannyian vettek volna részt a voksoláson, mint a 2014-es önkormányzati választáson

(46,72 százalék – a szerk.).

Ebben az esetben alighanem 50 ezer fölötti nem szavazattal kellett volna szembesülnie a polgármesternek. De ha még azt feltételezzük, hogy az ezúttal otthon maradók nagy része esetleg az igenek pártján állt, akkor is 45 ezer feletti és több mint kétharmados elutasítottság jutott volna osztályrészül Botkának és politikájának. „Aki a szegediek közül szavazott, az egyértelmű értékítéletet mondott. Kifejezésre juttatta, hogy támogatja a betelepítésellenes kormányzati törekvéseket, és határozottan elutasítja a Botka-féle migránsbarát irányvonalat. Az itt élők között tagadhatatlanul túlsúlyba kerültek azok, akik lekerülnének végre a szégyenpadról. Október 2-i döntésével a helyi közösség kvázi leváltotta a polgármestert” – összegzett Bartha László.