No-go zóna: a nyugat-európai nagykövetségek és a BBC egyik munkatársa szerint nem létezik, a magyar kormány, egy brit sztárfilozófus és a BBC dokumentaristái szerint viszont nem is egy van belőlük Londonban. A bevándorlók által lakott, az iszlám saría szabályai szerint működő negyedekben a beszámolók arról írnak, hogy szinte megszűnt az adott állam hatalma az érintett városrészekben. Egyelőre a fikció kategóriájába tartozik, de érdemes eljátszani a kérdéssel: megvalósulhat ez hazánkban is?
„Van egy kiadvány a népszavazási kampányban, ami azzal érvel a migráció ellen, hogy Európában már több száz no-go zóna van, ahol a migránsok átvették az irányítást. Ezek között egy tucat Londonban. Elhiszi ezt az állítást?” – mondta a BBC műsorvezetője
Szijjártó Péter
magyar külügyminiszternek.
Evan Davis
valószínűleg nem nézte meg a
munkahelye által forgatott dokumentumfilmet
, amelyben Anglia területén mondják: „Ez itt Banglades, nem Britannia. Nem a fehér ember földje.” Természetesen érthető, hogy ez nem a szigetország legszebb arca, viszont október 2-án tartott referendum előtt érdemes tájékozódni. Főleg, hogy
Martin Schulz
óta komoly vitákat kavar az a kérdés, hogy megegyezhet-e az önkormányzatokkal Brüsszel a kormány megkerülésével.
Botka László
szegedi polgármester szerint ez lehetetlen, ezért alaptalannak nevezte a vádakat, s nem válaszolt a helyi Fidesz ezzel kapcsolatos kérdéseire. Azonban halkan jegyezzük meg: május 18-án Die Zeit azt írta,
új menekültelosztási módszert javasolnak európai szociáldemokratapolitikusok, amelyet követve a menekültek befogadásáról nem uniós tagállami kormányokkal, hanem önkormányzatokkal kellene megállapodni.
Roger Scuton
brit konzervatív filozófus sem tagadta a
adott interjújában, hogy léteznek no-go zónák,
Georg Spöttle
biztonságpolitikai szakértő, nyugalmazott német rendőr is inkább a saját szemének, s nem Evan Davis-nek hisz.
Röszkei előadásábanrámutatott, születési helyén párhuzamos társadalmak alakulnak ki, a diákok gyakran első osztályosként nem beszélik a németet, ami megnehezíti érvényesülésüket, s a bűnözés felé tereli a sikertelen fiatalokat. A no-go zónákat sem hagyta ki, rendőrként – elmondása szerint – járólapokkal dobálták meg, kevesen múlt, hogy nem történt tragédia. A francia szocialista belügyminiszter,
Patrick Kenner
szerint
legalább 100 olyan terület van
hazájában, mint a belgiumi Molenbeek. Ezekre a városnegyedekre jellemző a migrációs hátterű személyek nagy száma, a bűnözés megnövekedése, s az, hogy a hatóság képtelen rendet teremteni, így a nem helyi lakosoknak érdemes inkább elkerülni a problémás részeket. Pedig az integráció szándéka tagadhatatlan, a hírhedt lakosságú területek a belvárosokhoz közel vannak, de a korábban ott élők nagy része inkább elköltözött. Az 1960-as, 1970-es években korszerű lakótömbök épültek, amelyek hatalmas minőségi ugrást jelentettek Észak-Afrikához, vagy Kis-Ázsiához képest, mégsem sikerült mindenkinek a beilleszkedés. Egy
liberális szervezet franciaországi felmérése
szerint csak a bevándorlók 46 százaléka érzi hazájának a francia jogállamot, 28 százalék viszont kifejezetten ellenséges érzelmeket táplál. Rossz hír, hogy a fiatalok többsége inkább az utóbbi kategóriába tartozik… S mit jelentene Szeged számára ez? Ezt a kérdést reméljük, hogy soha nem kell feltenni, de a választ megpróbáljuk megtalálni. Azonnali megoldásként elsősorban a nagyobb tömegek befogadására alkalmas épületek, mint a kollégiumok (ezekből áll üresen például Újszegeden egy) és az IKV tömbjei (17 emeletes ház, Jókai utcai tömb, az Olajbányász téri épület) jöhetnének szóba. Érdekeltek lehetnek magánszemélyek is megfelelő összegért a lakáskiadásban, a svéd és német példák mutatják, hogy akár a piaci árnál jóval drágábban is bérbe adható így ingatlan – úgyis az adófizetők állják az árát.
A lakosság biztonságérzete valószínűleg romlana, rosszabb esetben ennek lennének valós fokmérői, megnőne a vagyon elleni bűncselekmények vagy akár a nemi erőszakok száma. Az etnikai arányok is felborulhatnak, előbb a várható családegyesítések, majd a nagyobb születésszám okozhat változásokat. http://www.youtube.com/watch?v=z0kTB6JvU48
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.