Közélet

Így harcolt a vidék a kommunisták ellen - lengyel-magyar konferenciát rendeznek Szegeden

Így harcolt a vidék a kommunisták ellen - lengyel-magyar konferenciát rendeznek Szegeden

2016. szeptember 27., kedd
Így harcolt a vidék a kommunisták ellen - lengyel-magyar konferenciát rendeznek Szegeden
levkonferencia

A Csongrád Megyei Levéltár a házigazdája a konferenciának, amelyen a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete és a magyar Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészei adnak elő. Lengyelországban és Magyarországon is működött parasztpárt a II. világháború után, azonban az eltérő viszonyokra eltérő választ adtak.

A vidék harca a kommunista diktatúrával szemben Lengyelországban és Magyarországon címmel szervez nemzetközi konferenciát szeptember 29-én a magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), a magyar Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület. A rendezvény 10 órakor kezdődik a dóm altemplomában, a vendégeket Juhász Tünde kormánymegbízott köszönti, a konferencia elnöke

Marjanucz László

, az Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professzora. A Gál Ferenc Főiskola és a Szeged-Csanádi Egyházmegye hagyományosan támogatja a levéltár rendezvényeit, így nem véletlen, hogy konferencia védnöke

Kiss-Rigó László

megyéspüspök. "A 2013-as Nemzetiségi sorsok Köztes-Európában - a népirtás anatómiája a vészkorszakban címmel tartott konferencián javasolta

Mariusz Krzysztofiński

, az IPN munkatársa, hogy szervezete és a NEB közösen szervezhetne egy újabb konferenciát a parasztpártok politikájáról, működéséről 1944 után" - nyilatkozta lapunknak

Biernacki Karol

, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának igazgatója, Lengyelország tiszteletbeli konzulja. A megyei levéltár felkarolta az ötletet, de úgy döntöttek, hogy az eredeti szándékkal ellentétben nem Budapesten, hanem Szegeden tartanák meg. Két év alatt sikerült összeállítani a programot, azonban a

lengyel országgyűlési választásokkal

közel egy időben lejárt az IPN vezetőinek mandátuma, az új elnököt pedig a szejmnek kellett megszavaznia. Biernacki Karol kiemelte, ez az első alkalom, hogy a Nemzeti Emlékezet Intézete új vezetőségének képviselője,

Mateusz Szpytma

igazgatóhelyettes és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke,

Földváryné Kiss Réka

tárgyalhat a további együttműködésről, a megbeszéléseket a megyei levéltár épületében folytatják. "A Csongrád Megyei Levéltár büszke, hogy egy ilyen egyeztetésnek biztosíthat helyet" - tette hozzá.

biernacki_karol_02_gs

Négy előadó érkezik Lengyelországból, két fő Varsóból és ketten Rzeszów-ból. A lengyel fővárosból jön az IPN elnökhelyettese mellett a Történeti Kutató Iroda vezetője,

Mirosław Szumiło

. Szpytma a lengyel Parasztpárt 1945 és 1947 közötti politikájáról beszél, míg Szumiło a Lengyel Kommunista Párt vidékpolitikáját mutatja be 1948 és 1956 között.

Marcin Bukała

előadásából kiderül, hogy a lengyel vidék - Rzeszów Vajdaság - miként élte meg az ottani 1956-os eseményeket, a már "visszatérő vendég" Mariusz Krzysztofiński pedig a II. világháború végétől a rendszerváltozásig jellemzi a katolikus egyház és a parasztság viszonyát. "Hiba lenne párhuzamokat keresni a két parasztpárt között, mert más-más adottságok voltak Lengyelországban és Magyarországon" - vélekedett Biernacki Karol. Arra azonban érdemes választ keresni, hogy Magyarországon miért sikerült a téeszesítés és Lengyelországban miért nem. A kérdés megfejtésében segíthet

Tóth Judit

és

Varga Zsuzsanna

előadása, az előbbi kutató a Rákosi-korszak parasztokat megcélzó propagandájáról, az utóbbi a Kádár-korszak agrárértelmiségéről és agrár-érdekképviseletéről fog beszélni. A konferencia egyedülállóságára tekintettel a rendezvényt egész Lengyelországban hirdették.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.