Erdős Norbert: A kürtőskalács egyszerre lehet székelyföldi és magyarországi

Lehetséges a román és a magyar fél között kompromisszum a kürtőskalács ügyében - vallja a két ország közötti vitáról Erdős Norbert európai parlamenti képviselő. Nem támogatja a szabadkereskedelmi egyezményt, mezőgazdasági szempontból szerinte még kompromisszumok szükségesek. Az Ázsiába irányuló mezőgazdasági export és onnan felénk áramló népesség kérdéséről is beszélt szegedi látogatása során portálunknak adott interjújában.

- A nyár a különböző szabadtéri fesztiválok ideje, amelynek jellegzetes étele a kürtőskalács. Románia azt szeretné, ha oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék megjelölést tennék rá, azaz csak Székelyföld egyes régióiban lehetne előállítani a közkedvelt étel. A magyarok viszont a a receptet védenénk le, ami azt jelentené, hogy a kürtőskalácsot garantáltan hagyományos és különleges terméknek kell bejegyezni, így bárhol el lehetne készíteni. Utolsó ez ügyben tett nyilatkozata szerint még egyelőre nem lett ebből jogi vita. Mi az aktuális helyzet?

- A nemzeti kormányok terjesztik fel az úgynevezett földrajzi eredetvédett termékeket, az Európai Unió csupán rábólint, elfogadja ezeket. Akkor lép fel probléma, ha egy ilyen termékre több ország nyújt be javaslatot, mint a kürtöskalács esetében. Sajnos a korábban adott interjúm óta nem történt előrelépés az ügyben. Szinte "állóháború" van, ha a háború kifejezés túlzás is, de tény: az érdekek még egymásnak feszülnek. Ha el tudjuk fogadni azt a kompromisszumot, hogy ez egy székely termék, az megfelelhet mindkét félnek. A magyarokon a megoldás nem múlik.

- Agrárminiszterek Tanácsában, mind az Európai Parlamentben nagy felháborodással fogadták az Európai Bizottság azon tervét, hogy Dél-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (MERCOSUR) államaitól évi 78 ezer tonna marhahúst, az évi 78 ezer tonna baromfihúst, az évi 700 ezer tonna nyers kukoricát és az évi 600 ezer hektoliter bioetanolt lehetne vámmentesen importálni. Mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja miként látja egy dél-amerikai államokkal kötendő egyezményt? Milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal járhat egy szabadkereskedelmi szerződés a magyar mezőgazdaság számára?

- A magasan jegyzett termékeinkben bízhatunk, mint a libamáj, tokaji aszú, esetleg bizonyos édességeket. A német gazdaság számára is pozitív lenne, így az autóipari beszállítókon keresztül a magyar ipar ehhez kapcsolódó szegmensét is segítené. Azonban úgy gondoljuk, hogy összességében nem lenne jó a szabadkereskedelmi egyezmény a magyar gazdaság számára, de európai szinten is vitatott téma, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban a néppárti képviselők, sőt, más tagok sem támogatják az elképzelést. Sokkal komolyabb feltételrendszert szeretnénk a bizottságban, nem akarjuk feladni az eredetvédett termékeket. Az Egyesült Államok nem fogadja el, hogy van pármai sonka, mert szerintük a száz évvel ezelőtt Pármából kivándorló hentescsalád leszármazottja jogosult arra, hogy Amerikában is előállítsa ezt a terméket. Ez a legnagyobb vita, ennek megoldásán keresztül vezet a kulcs a megegyezéshez, valószínűleg kölcsönös engedményeken keresztül, így az Egyesült Államok az eredetvédett termékeket fogadja el, az Európai Unió pedig a GMO-t. A génmódosított növények tekintetében gyakorlatilag az EU országok fele nem elutasító, igaz, Magyarország pont a másik táborba tartozik. Annyi bizonyos, hogy rövid időn belül nem lesz megegyezés, habár az Obama-adminisztráció két évvel ezelőtt még erre törekedett.

- Mit tehet azért az Európai Unió, hogy a bizonyos esetekben korszerűbb módszerekkel, olcsóbban termelő amerikai mezőgazdaság ne tarolja le az európai piacot? Napjainkban is komoly támogatást kapnak a különböző tagállamok mezőgazdaságai uniós és állami forrásokból, elég csak Franciaországra, vagy Magyarországra gondolni...

- A legnagyobb véleménykülönbségek a mezőgazdaság területén vannak az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Nem szabad a legfontosabb kérdésekben engednünk, főleg azért, mert minden tagállam külön szavaz az egyezmény elfogadásáról. Ez alapján azt gondolom, hogy a mezőgazdaság ügyében nem diktálhat az Egyesült Államok, mert erős lobbi van az EU-n belül ebben a kérdésben, elég csak Franciaországra, Olaszországra, Lengyelországra, vagy hazánkra gondolni.

- A másik bizottsága Délkelet-Ázsiához kötődik. Itt vannak-e a mezőgazdasági exportnak pozitív kilátásai?

Elsősorban kulturális területen tevékenykedem, de fontos feltenni azt a kérdést, hogy mik a tervei Kínával, Vietnammal, avagy a teljes ázsiai kontinenssel az EU-nak. Felmerült az is, hogy az orosz embargó miatt felhalmozódott tejet Kínában, Japánban, vagy Délkelet-Ázsiában kellene eladni, de be kell vallani, ez sajnos nem minden tekintetben volt sikeres elképzelés.

- Előkerül-e a migráció kérdése? Délkelet-Ázsiából is jelentős népességmozgás indult el nagyobb részt Ausztrália felé, de a térséghez tartozó Banglades polgárai közül sokan tűntek fel Magyarországon mint illegális határátlépők.

- Az ausztrál migránspolitikát mindannyian jól ismerjük, talán az egyik legkeményebb az egész világon. Ők a saját területükre nem is engedik be az illegális bevándorlókat, Ausztráliához tartozó szigetekre irányítják a hajókat, vagy a visszaútra üzemanyagot adnak. Az európai probléma is súlyos, s itt ki kell térnem az október 2-án tartandó népszavazásra. A magyar kormány elkötelezett az irányba, hogy kötelező kvóta ne legyen, s a magyar emberek többsége támogatja ezt. Bízom abban, hogy a választópolgárok legalább fele elmegy voksolni.