Közélet

A falugondnokokat köszöntötték Szatymazon + FOTÓK

A falugondnokokat köszöntötték Szatymazon + FOTÓK

2016. augusztus 12., péntek
A falugondnokokat köszöntötték Szatymazon + FOTÓK
szatymaz_falugondnok_talalkozo07_gs

Szatymazon rendezte meg éves tanyagondnoki találkozóját a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete. A település első alkalommal fogadta a rendezvényt, melynek keretében a gondnokok odaadó és lelkiismeretes munkájának mondtak köszönetet.

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye területein működtet tanyagondnoki szolgálatot. Itt, a térségben összesen hatan látják el a főként idősek gondozásával és családlátogatással járó feladatokat, köztük

Rózsa Zoltán

is, aki 13 éve tekinti hivatásának a falugondnokságot. Elmondta, a szatymazi tanyák több mint felét 80 év feletti idősek lakják, ezért itt különösen nagy szükség van a szolgálatukra. Elsősorban élelmiszert, gyógyszert visznek a rászorulóknak, olykor pedig az állatok etetésébe is besegítenek.

Karácsonyi Gergely

8 éve látja el a szolgálatot, emellett otthonában is gazdálkodik. Ő azt mondta, nem lenne képes mások mindennapjaiban segédkezni, ha nem állna mögötte egy támogató család. Első alkalommal lehetett az éves találkozó házigazdája Szatymaz község, a települést

Barna Károly

polgármester mutatta be. Tőle megtudtuk, az 5000 fős mezőgazdasági profilú település ma már őszibarackjairól híres, korábban viszont szőlőültetvényei és borkultúrája miatt vívott ki tiszteletet a nemzetközi piacon. A szatymazi palackozott borok Párizsban is nagy népszerűségnek örvendtek, a barackot pedig a mai napig keresik Szentpéterváron. A polgármester köszönetet mondott a tanyagondnoki szolgálatot teljesítő munkatársaknak, hiszen feladataikra napi szinten szükség van a településen.

szatymaz_falugondnok_talalkozo10_gs

Mezey Róbert

, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály vezetőjének a szociális ellátórendszerben a falu- és tanyagondnokság témájú előadását követően

Kakas Béla

, a megyei közgyűlés elnöke, Csongrád megye fejlesztési lehetőségeit ismertette a résztvevőikkel. Mint mondta, a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus már rendszerekben gondolkodik, vagyis a 2013-ig megvalósult fejlesztéseket hangolja össze. Ennek kapcsán emlékeztetett, 2013-ban elkészült, rá egy évre pedig el is fogadták a megye integrált területfejlesztési programját (röviden ITP), melyben a települések meghatározták fejlesztési elképzeléseiket. A költségek azonban túl magasra rúgtak, ezért végül 5 prioritásra és 13 egyéb intézkedésre szűkítették a keretet. Így tehát Csongrád megyének a megyei jogú városok forráskeretével összesen 73 milliárd forint áll rendelkezésére: a két megyei jogú város közül Szeged 34 milliárddal, Hódmezővásárhely pedig 10 milliárd forinttal számolhat. A többi település, amelyek lakosságszáma tulajdonképpen a népesség felét teszik ki a megyében, 29 milliárdot kap forrás gyanánt. Az előző ciklus inkább a településfejlesztésre koncentrált, a 2020-szal záruló időszak most a munkahelyteremtésre és gazdaságfejlesztésre koncentrál - hívta fel a figyelmet a változásra. A munkaerő-piaci egyensúly megteremtése, valamint az úgynevezett települési paktumok rendszerszemléletű gondolkodásmódja mind prioritást élvez, ezt ráadásul az önkormányzatok és a versenyszféra együttműködésével teszik. A TOP-források pályázati határideje nemrégiben járt le, Kakas Béla szerint most arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy a nagyobb lélekszámú települések felelősen gazdálkodjanak és ne szívják el a forrásokat a kisebbektől. A megyei közgyűlés elnöke megjegyezte ugyanakkor: Csongrád megye kivételes helyzetben van a hármashatár mentén, hiszen a magyar-román és magyar-szerb pályázatokon is indulhatnak a határ menti települések.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.