Veled vagy nélküled? A többség kritikus, de maradna az EU-ban – szegedi politikusok a „huxitról” + SZAVAZÁS

A szegedi önkormányzat képviselőit faggattuk az Európai Unióhoz fűződő viszonyukról, a kilépésről alkotott álláspontjukról. Van, aki unión kívül látná hazánkat, más viszont már az Európai Egyesült Államokat várja. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a DK, az Együtt önkormányzati képviselője és a független Szentistványi István városatya is válaszolt a SZEGEDma kérdéseire.

Komoly vitákat kavart, hogy a

szóló népszavazás a menni akarók győzelmével zárult, 16,8 millió szavazó érezte úgy, hogy az EU-n kívül tágasabb. Egyre több országgal kapcsolatban jelent meg a brexit (Britain + exit, azaz brit kilépés) eltorzult változata, a csehek, a hollandok, sőt a magyarok távozásával is több médium riogatott. A magyar országos politikában

Lázár János

és

Kovács Zoltá

n kormányszóvivő

a kilépést is elfogadná végső szükségszerűségként, míg Orbán Viktor miniszterelnök és

Áder János

köztársasági elnök továbbra is bízik az EU-ban. Körkérdésünkben azt kívántuk megtudni a szegedi képviselőktől, hogy ők kilépnének-e az Európai Unióból. Felkértük őket arra is, hogy pozitívumokat és negatívumokat is említsenek meg a közösség működésével kapcsolatban. Egy-két „személyre szabott” kérdést is feltettünk, többek között

Nógrádi Tibort

az unió migrációra adott válaszáról kérdeztük,

Szentistványi István

esetében a civilek szerepéről érdeklődtünk.

Nagy Sándort

pedig arra kértük, értékelje Brüsszel szerepét Szeged fejlődésében.

Nógrádi Tibor (Fidesz): Gazdasági egység szükséges, hogy versenyképesek legyünk a világban

„Nem lépnék ki az Európai Unióból” – válaszolt első kérdésünkre gondolkodás nélkül Nógrádi Tibor, a Fidesz-L.É.T. frakcióvezetője, a szegedi Fidesz szervezet elnöke. Úgy látja, közös európai értékünk a kereszténység, az Európai Unió gyökerei is ebből fakadnak, akkor is, ha azóta sokat változott a szervezet. „Napjainkban ennél is fontosabb, hogy ha versenyképesek akarunk lenni a világban, akkor a széttagolt európai gazdaság helyett egy egységes piacban kell gondolkodnunk, ez korunk szükségszerűsége” – mondta a városatya. „Viszont sürgősen meg kell tenni a lépéseket azon liberális elképzeléssel szemben, hogy nemcsak gazdaságilag, hanem más szempontból, politikailag is egy egységes Európa kell. Azt gondolom, hogy az uniónak a nemzetállamok szövetségéből kell állnia, a nemzetnek a létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen számomra. Csökkenteni kell az EU bürokráciáját, egy túlszabályozott rendszert hoztak létre, sok esetben nem megadva a tagállamoknak azt a mozgásszabadságot, amely szükséges ahhoz, hogy valódi szövetségekről beszéljünk. Mindenféleképpen a nemzeti szuverenitás megtartását és a túlszabályozás csökkentését várom az Európai Uniótól” – így Nógrádi Tibor. „Az európai ember nemzetben gondolkodik, legyen szó egy franciáról vagy olaszról, s nem hisz az Európai Unió politikai szerepvállalásában. Véleményem szerint nincs is létjogosultsága annak, amekkora befolyásra törekszik az Európai Parlament. Ezért fordulhat elő, hogy alacsonyabb a részvétel az EP-választásokon, mint a magyar országos vagy önkormányzati voksolásokon. Ez nemcsak hazánkra, hanem egész Európára jellemző, ebből le kellene vonnia az uniónak a megfelelő tanulságokat” – vélekedett a helyi Fidesz vezetője. A tanulságokat szerinte a tavaly nyári helyzettel kapcsolatban is összegezni kell az uniónak. „Maximális egyetértek Magyarország kormányának határozott lépéseivel. Állítom, hogy az unió migrációs politikája a végletekig elhibázott. Ha ebben a kérdésben nem teszünk rendet, az akár Európa végét is jelentheti!” – osztotta meg álláspontját a jobboldali politikus. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne bízna az Európai Unió bővítésében. „Szerbiát Európa részének kell tekintenünk, az uniónak nyitni kell déli szomszédunk irányába” – Nógrádi Tibor abban bízik, hogy ezzel a vajdasági magyarok is nyernek.

Haág Zalán (KDNP): Ma is igennel voksolnék, mert hiszek abban, hogy a rosszul működő mechanizmusok jobbá tehetők

„Ebben a kérdésben a magánvéleményemet tudom elmondani” – hangsúlyozta

Haág Zalán

, a KDNP szegedi elnöke, közgyűlési frakcióvezető. „Amikor 12 éve népszavazáson dönthettünk a csatlakozásról, igennel szavaztam, de már akkor voltak bennem kétségek. Ami már akkor leginkább zavart, a túlbürokratizáltság az egyik, és bizonyos értelemben a közös értékek hiánya a másik oldalon. Hiszen amíg mondjuk az uborka görbülete szabályozva volt, addig az őshonos nemzeti kisebbségek jogai nem részesülnek közösségi védelemben, és a kollektív bűnösséget kimondó jogszabályok is hatályban lehetnek. Sőt: egy uniós ország arra hivatkozva foszthatja meg állampolgárságától saját lakóit, hogy azok felvették egy másik uniós ország állampolgárságát…” – emlékeztet Haág Zalán. „Sajnos azok tendenciák, hogy egy, semmilyen demokratikus felhatalmazással nem bíró testület (Európai Bizottság) és a mögötte álló, ki tudja, kinek az érdekeit képviselő bürokrácia olyan fontos, Európa és az itt élő emberek jövőjét rövid- és hosszútávon is befolyásoló kérdésekben, mint a bevándorlás vagy az Amerikával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás a nemzeti parlamenteket és kormányokat megkerülve próbál döntéseket hozni, teljességgel elfogadhatatlan. Majd ugyanők minősítik arcpirító módon a brit kormányt és a brit embereket, amiért – egyébként rendkívül sajnálatos módon – az Unióból való kilépésre szavaztak, vagyis éltek demokratikus jogaikkal” – fogalmazott a kereszténydemokrata városatya. „Tehát ha most kellene szavaznom az uniós tagságról, még nagyobb lenne bennem a bizonytalanság. Ennek ellenére én most is igennel voksolnék. Hiszek ugyanis abban, hogy a rosszul működő mechanizmusok jobbá tehetők, és látom, hogy vannak még felelősen gondolkodó európai vezetők – és itt Orbán Viktor miniszterelnököt mindenképpen meg kell említeni –, akik tisztában vannak a felelősségükkel, világosan látják az európai polgárok és saját állampolgáraik érdekeit, és ennek megfelelően igyekeznek újragombolni a kabátot. Úgy látom, hogy ez, ha nem is könnyen, de sikerülhet nekik. Ellenkező esetben valóban veszélybe kerülhet az integráció, pedig amióta az Európai Közösség létrejött, korábbi esküdt ellenségek voltak képesek kibékülni vagy legalább normalizálni viszonyukat, az EU határain belül a háború gondolata föl sem merülhet, a gazdasági együttműködés pedig korábban nem látott lehetőséget nyitott a nemzetek jóléte szempontjából. A magyar-magyar kapcsolatok és a Kárpát-medencében, a közép-európai térségben és a Balkánon aktív magyar tőkebefektetések révén pedig olyan perspektívák is megnyíltak a magyar nemzet előtt, amiben Trianon óta nem reménykedhettünk. Bízom benne, hogy a józan, csendes európai többség álláspontja és érdeke végül felül fog kerekedni az uniós bürokrácián, és ebből a válsághelyzetből megerősödve, új távlatokat nyitva fog kikerülni az Európai Közösség. Ehhez azonban szilárd alapra lenne szükség. A 2000-es évek elején az EU vezetői elvettették azt, hogy az Unió kvázi alkotmányában szerepeljen a zsidó-keresztény örökség, mint az egységes Európa fundamentuma. Anélkül azonban földrészünkön legfeljebb ideig-óráig létező gazdasági érdekszövetség állhat fenn az egyes államok között, ahelyett, hogy valódi értékközösség lenne. Ahogyan az Európai Közösség egyik alapító atyja,

Robert Schuman

fogalmazott: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – zárta gondolatait Haág Zalán.

Binszki József (DK): Európai Egyesült Államokat szeretnénk!

„A Demokratikus Koalíció talán az egyetlen magyarországi párt, amely a minél szorosabb integráció, s távlatilag az Európai Egyesült Államok koncepciója mellett áll ki. Akik a föderális Európa helyett a nemzetállamokat favorizálják, azok történelmileg egy lépéssel járnak az afganisztáni társadalom előtt, ahol hiába próbál a kabuli kormány nemzetet építeni, nem tudnak túllépni a törzsi viszonyokon” – nyilatkozta lapunknak

Binszki József

, a Szeged-központú 1-es és 2-es Csongrád megyei választókerület DK-szervezetének elnöke, a DK szegedi frakciójának vezetője. „A globalizáció megköveteli, hogy a kis országok összefogjanak, mert különben a világgazdasági versengésben alulmaradnak. Magyarország ezer éve Európához tartozik, s igyekezett mindig minél jobban követni a nyugat-európai társadalmi berendezkedést, jogrendszert. Ma az EU biztosítja ezt a hatást, mégis néha gyengébben érvényesül ez” - magyarázta. Úgy fogalmazott, „a brexitet már úgy bánják a kilépésre szavazók, mint a kutya, amely kilencet kölykedzett”, mert úgy látja, az angolok már azt keresik, hogy miként lehetne ebből kihátrálni. Abban bízik, hogy az EU vezetése a brit döntést előnyére változtatja, s nem engedi magát tovább zsarolni. „Attól tartok, hogy Magyarország rosszul fog járni, mert a létrehozandó kétsebességes Európa magrészéből kimarad hazánk, mert az Orbán Viktor-féle kint és bent is vagyok politikája, amely csak az unió előnyeit akarja kihasználni, nem működhet, hiába állította a visegrádi négyeket maga mellé. Érdekes kérdés, hogy az utolsó két Orbán-kormányban miért vannak ennyien az unió ellen, miért nem akarnak szorosabb integrációt” – mondta a DK képviselője. Magyarország szempontjából pozitívnak tartaná az EU-s támogatások kifizetését, azonban úgy látja, gyakran nem arra adják, vagy használják a pénzt, mint amire szükség lenne, azaz termelő beruházásokra.

Szentistványi István (független): Eurokriticista vagyok, ne csak Nyugat-Európa érdekeit vegyék figyelembe!

„Az euroszkepticizmus, az eurokriticizmus nagyon fontos. Az unióra inkább lehetőségként tekintek, mert nagyon sok hátrányát látjuk, magam is a rendszer kritikusai közé tartozom, de nem gondolnám, hogy ki kellene lépni belőle” – mondta a szegedi városatya. „Problémának tartom, hogy a centrum országok diktálják a tempót, a magállamok, amelyek az egész rendszer haszonélvezői. Az lenne a jó, ha a perifériáról – legyen szó erről földrajzi, vagy társadalmi értelemben – tudnának nyomást gyakorolni azért, hogy bizonyos elvek változzanak. Ezekre tökéletes példa a görög kérdés, s a tavalyi menekültválság, amelyek hatására a bal- (a Syriza Görögországban, a Podemos Spanyolországban) és jobboldali radikálisok is képesek voltak hatást elérni. Ha azonban e nyomásgyakorlás nem működik, a kilépés legitim álláspont lehet. A brexitet is katasztrófaként értékelik. Pedig hol van leírva, hogy minden európai országnak az unió tagjának kell lenni?” – magyarázta Szentistványi István. Az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezményt, a TTIP-t is jelentősszámú civil ellenzi. Az önkormányzati képviselő kiemelte, szinte az összes tagországban tiltakoztak ez ellen, beleértve Magyarországot, ahol gyenge a civilszféra. A polgárok megmutatták, hogy ők úgy látják, az előnyökhöz képest nagyobb mértékben esnek latba a hátrányok. „Így lehet nyomást gyakorolni az EU-ra. Ha az Európai Unió nem hallgat ezekre a jelzésekre, akkor az diktatórikus döntéshozatalt sejtet, azt, hogy csupán egy kiszolgáló gépezete a jelenlegi hatalmi elitnek” – vélekedett. Az emberek számára túl távoli az Európai Parlament, s a 2014-es választásokon is egyértelmű volt, hogy inkább a nemzetállamok országgyűléseit tartják fontosnak. Szeretné, ha átláthatóbbá válnának a döntéshozatali mechanizmusok, hogy láthatóvá váljanak a motivációk, az érdekek, a következmények. Bízik benne, hogy a közösséget még lehet egy olyan irányba terelni, amelynek köszönhetően progresszívvé válik.

Nagy Sándor (Együtt): Magyarország és Szeged a nyertese az EU-csatlakozásnak

„Úgy gondolom, az Európai Unióhoz tartozás Magyarország nemzeti érdeke. Az EU egyfajta értékközösséget jelent, mert az európai országok közös kultúrát képviselnek, másrészről pedig Magyarország és Szeged számára a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális felzárkózást, támogatási forrást” – vélekedett a városfejlesztési alpolgármester a közösségről. Kiemelte, Szegedre és környékére mintegy 300 milliárd forint uniós forrás érkezett, beleértve az M43-as autópályát, az ELI lézerközpontot, a tömegközlekedési nagyprojektet, a városfejlesztésre szánt összegeket és a szegedi cégek által gazdaságfejlesztésre megpályázott pénzek. „Elég egyértelmű, hogy Magyarország az elmúlt tizenkét évben nyertese volt az Európai Unióhoz való csatlakozásnak. Az utóbbi bő évtizedben megvalósult fejlesztési projektek töredéke sem jött volna létre az unió nélkül” – mondta. A felsoroltak miatt az Együtt még a kilépés ötletének felvetését is felháborítónak tartja, s Magyarország fejlődésének garanciáját látják a tagságban, mert az EU-források a GDP-ben is megjelennek. „Azt látjuk, hogy az Európai Unió valójában nem egyetlen szervezet, félúton van a laza föderáció és a szoros államszövetségi együttműködés között, ilyen közösség még sohasem volt a világtörténelemben. Amikor az EU-t tétlenséggel vádolják, gyakran csak arról van szó, hogy a tagállamokat képviselő miniszterek nem tudnak megegyezni. A döntéshozatal egyszerűsítésében, hogy gyorsabban legyen képes reagálni a válsághelyzetekre, biztos vannak előrelépési lehetőségek. Komoly feladat az eurót bevezető országok gazdaságpolitikájának összehangolása is, mert a különböző adózási rendszerek miatt ez nem könnyű” – így Nagy Sándor. Úgy véli, Nagy-Britannia kilépésével az EU „leggyengébb láncszeme szakadt el”. A brexit elsősorban az idősebbek körében vált népszerűvé, az alpolgármester az Eurobarometer statisztikáit tanulmányozva is azt tapasztalta, mindenhol a fiatalok értékelik pozitívan az unió intézményeit. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az Európai Unió „nyerésben van”, egyre többen látják, hogy milyen jó szabadon utazni, munkát vállalni, olcsó roaming díjakkal telefonálni, vagy éppen külföldön egy egyetemi szemesztert hallgatni.

Tóth Péter (Jobbik): Kilépnék a jelenlegi liberális EU-ból

„Én kilépnék az Európai Unióból” – szögezte le azonnal saját álláspontját

Tóth Péter,

a Jobbik szegedi képviselője, s a párt megyei szervezetének elnöke. Hozzátette, a Jobbik hivatalos álláspontja az, hogy adni kell még egy esélyt az EU-nak, s csak azt követően kell kiválni a szervezetből – finomodott az álláspontjuk. A radikális párt bízik abban, hogy többségbe kerülnek azok a konzervatív erők, amelyek megváltoztatják az EU működését. Tóth Péter azonban pesszimista: „úgy vélem, ez a kísérlet is megbukik. Micsoda berendezkedés az, ahol nem ismerik a népszavazás intézményét? Milyen demokrácia az, ahol a legalapvetőbb jog nem működik? Nincs egyéni indítvány, frakcióindítvány, csak az Európai Bizottság által előterjesztett ügyeket lehet tárgyalni.” A városatya szerint azért sem érzik sajátjuknak az unió polgárai közösségüket, mert tapasztalják, sem a tagállamoknak, sem nekik mint állampolgároknak nincs igazi hatásuk a döntésekre. „A Jobbik Európa programja mindig is a Nemzetek Európája nevet viselte, csakis egy olyan konföderatív berendezkedés lehet a jó, amelyben a nemzetek a kölcsönös előnyöket használják ki. Erre lehetne építeni, hiszen a kezdetekkor is ez volt az Európai Unió lényege az Európai Szén –és Acélközösség létrejöttekor” – vélekedett Tóth Péter. Az Európai Gazdasági Közösség még szerinte jól működött, azonban Maastrichti Egyezmény óta egy „szuperállam” irányába indult el a szervezet. „Szinte semmit sem tartok jónak a mostani unióban, talán a szabad munkaerő-áramlás pozitívum, de ez működne tagság nélkül is” – válaszolta, mikor kértük, hogy említsen meg egy pozitívumot a szervezettel kapcsolatban. A kritikája viszont annál hosszabb volt. „A jelenlegi liberális berendezkedésű EU-ban csak negatívumot látok, elég csak az alapelveire gondolni, a tőke szabad áramlása miatt Magyarország is hatalmas veszteségeket szenved, fel kellett áldoznia nemzeti vagyonát, a földet. A határon túli magyarok esetében a határ közelében élők számára jelenthet előnyöket a csatlakozás. Az ígéretekről kiderült, hogy csak mesék, mint a bécsi cukrászdanyitás is. A XXI. századi migráció idején különösen felértékelődik a határok, a határvédelem szerepe, mert csak úgy működhetne a tagállamok közötti határnélküliség, ha Schengen külső része funkcióját ellátná. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió olyan föderatív politikát kíván érvényesíteni, amely a tagállamok és a nemzetek fölött áll, s a legtöbb esetben ez nem összekovácsolja, hanem szétfeszíti a közösséget” – fogalmazott a politikus.