Összefogtak a tápéiak a komp újraindítása érdekében + FOTÓK

A tápéiak szeretnék újraindítani megszüntetett kompjáratukat. Az M43-as csupán az autóval járóknak jelent könnyebbséget. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban bíznak, de írnak Botka László polgármesternek is.

Mintegy negyven család él a tápai réteken, a Marostól északra a Tiszától keletre, akik a

megszűnt tápéi komppal jártak át a városba évtizedeken keresztül. Mások az ellenkező irányba haladtak, az egyik oldalon házuk, a másikon földjük, rokonságuk volt. A város azt ígérte, hogy busz helyettesíti a kompot, ez azonban még a december hónapot sem élte meg. Az M43-as autópályahíd elkészült, azonban sem gyalog, sem kerékpárral nem lehet átkelni, a kombájn sem tud 130-cal száguldani. Mondhatná egy-egy rosszindulatú ember, hogy miért költöztek ide, de a komp évszázadok óta létezik, utoljára a mohácsi csatából elkéső

Szapolyai János

tapasztalhatta (volna) meg hiányát. „Ha éppen van autópálya-matricánk, akkor 27 kilométer, ha nincs, akkor Algyő felé majd 40, azaz oda-vissza 54 és 80 kilométer ” – nyilatkozta lapunknak

Turuczki Balázs

szegedi lakos arról, hogy mekkora távolságot kell megtennie ahhoz, hogy beérjen Szegedről Szegedre. Testvérével a városba járnak iskolába, korábban kerékpárral, motorral, busszal juthattak be sokkal egyszerűbben, mert alig 300 méterre élnek az átkelőhelytől. „Tápé 80 százaléka kötődik a túloldalhoz. Ott van a földjük, az örökségük, a rokonságuk is a tápai réten, vagy Maroslelén él” – mondta egy idős úr. Aratás idején egy nap 9-10 kombájn is átment a komppal, ha kellett egy plusz járatot betett a révész, hogy minél tovább dolgozhassanak. Ha most kellene valakinek ugyanezt megtenni, akkor árvíz idején akár Hódmezővásárhelyig kell kerülnie gépével.

Másfél hónappal ezelőtt a komp egykori üzemeltetője,

Jaksa Sándor

megkereste

Szabó Bálintot

, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetőjét, remélve, hogy a Cserepes sori kereskedők mellett a tápéiaknak is tud segíteni. Az első megbeszélésre a Tisza jobb partján került sor, de sokan érkeztek kerülővel a túloldalról is. Többségükről első pillantásra látszik, hogy a mezőgazdaságból élők közé tartozik. „A legfontosabb kérdés: van-e a helyi társadalom részéről erre igény?” – Szabó Bálint szerint a válasz egyértelműen igen, többen ráerősítenek, hogy sokan az aratás miatt nem tudnak itt lenni. A Likvid Kontroll ügyvezetője úgy látja, vannak a tápéi kompnál kisebb kihasználtsággal működő átkelőhelyek is, a mohácsiak például évi 30-40 millió forintos támogatást kapnak az államtól. A szegedi rév ügyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről fogadókészséget tapasztalt Jaksa és Szabó,

Horváth József

, a légügyért és víziközlekedésért felelős főosztályvezető támogatásáról biztosította őket. Megkönnyíti a helyzetüket, hogy a kompnak engedélye van 2018-ig, így nem lehet az probléma, hogy már köteles kompból újat nem lehet indítani. Jaksa Sándor emlékeztetett rá, hogy még a városházi kimutatások szerint is évi 5,9 millióval kevesebb támogatást kapott annál, mint amire a működtetéshez szükség van, mégis a számítást követő évben a korábbival azonos összeget szavaztak meg neki.

„Papíron” a kompban 30 százalékos részesedése van a városnak a működési támogatások miatt, a révház Jaksáé, ezért megkerülhetetlen az önkormányzattal a tárgyalás. Szabó azt javasolta, hogy előbb írjanak a városnak az üzemeltetés újraindításáért, habár több jelen lévő ezt fölöslegesnek tartotta az eddigi tapasztalatok alapján. Ha ez sikertelen, akkor fordulnának a minisztériumhoz, hogy változtassa meg a vonatkozó törvényt, így a megyei önkormányzat is üzemeltethetné a kompot.

Kakas Béla

, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke vállalná a feladatot, ha ehhez az állam biztosít forrást. Szabó Bálint úgy véli,

Lázár János

, Hódmezővásárhely és Makó térségének országgyűlési képviselője is megnyerhető az ügynek, hiszen sok maroslelei számára is könnyebbé válna az élet. „A legfontosabb, hogy minél hamarabb kezdődjön meg a háromoldalú tárgyalás, amelyben az állam, az önkormányzat és a helyi lakosok is részt vesznek” – fogalmazott Szabó Bálint. Ennek elősegítésére levelet küldenek

Botka Lászlónak

, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak és Lázár Jánosnak. A Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője azt gondolja, hogy legfőképpen a szándék hiányzik, mert az évi 30-40 millió forint elenyésző összeg, akár az állam, akár az önkormányzat büdzséjében.