Közélet

Orbán Tusványoson: Elitválság és demokráciaválság van Európában, Közép-Európa mutathat utat (FRISSÍTVE)

Orbán Tusványoson: Elitválság és demokráciaválság van Európában, Közép-Európa mutathat utat (FRISSÍTVE)

2016. július 23., szombat
Orbán Tusványoson: Elitválság és demokráciaválság van Európában, Közép-Európa mutathat utat (FRISSÍTVE)
Németh Zsolt; Tõkés László; Orbán Viktor

Orbán Viktor szerint Magyarországnak biztos pontnak kell maradnia a bizonytalan világban, melyet elitválság és demokráciaválság jellemez. Tusnádfürdői előadásában arra is kitért, az Európai Unió immár nem globális, hanem jó esetben regionális politikai szereplő, melynek reálisan kell értékelnie helyzetét, és véget kell vetnie a denacionalizáló tendenciáknak is.

A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóság előtt kifejtette: a bevándorlási válság, terrortámadások, a brit kilépés közepette Európában napról napra nő a félelem, a polgárokban elhatalmasodik az érzés, hogy bizonytalan a jövő. Megállapította: gazdasági, ebből következően pedig elitválság és demokráciaválság van Európában és a nyugati világban. Európa jobb- és baloldali vezetői ugyanis 50-60 éven keresztül mindig ugyanazokból a körökből, ugyanazokból az iskolákból, ugyanabból az elitből jöttek, és ezt mindenki természetesnek tekintette, míg egymással versenyezve és egymást váltva képesek garantálni Európa növekvő jólétét. A gazdasági válság nyomán azonban megjelennek az eddigi bevett eliten kívülről politikai érdekképviseletre jelentkező szereplők, radikálisok és populisták - folytatta a kormányfő, ezek közé sorolva az egyik amerikai elnökjelöltet is. "A probléma az, hogy az elitválság napjainkra demokráciaválsággá fordult át. Az emberek nagy tömegei nyilvánvalóan és látványosan mást akarnak, mint amit a hagyományos elitek javasolnak és csinálnak" - állapította meg

Orbán Viktor

. Mint mondta, az elszaporodó terrorcselekmények a válságjelenségekre ráerősítve megsokszorozzák a bizonytalanság és a félelem érzetét Európában, illetve a nyugati világban, a félelem pedig a maga természetéből adódóan nem a nagy tettek felé vezet, hanem sündisznóállásba kényszerít.

Véget kell vetni a nemzeti hatáskörök elvonásának

A kormányfő szerint ahhoz, hogy eltűnjön a félelem és bizonytalanság, az unióban minden gondolatot, politikai akciót és kezdeményezést, amely hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól, meg kell állítani, ezt a politikát abba kell hagyni, a nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára egyike a legnagyobb veszedelmeknek ma Európában. Hozzátette, hogy a hamis önértékelést szintén be kell fejezni. Rámutatott: az angolok unióból való kilépésével bizonyosan lezárult egy korszak, amely arról szólt, hogy a szervezet a világpolitika globális szereplője. Az unió ma regionális szereplő, és jó esetben arra képes, hogy a környezetében zajló eseményeket befolyásolja, illetve lassan már arra sem - fejtette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta: Európa idealizálását szintén abba kell hagyni.

Rossz döntések születtek az EU-ban

Rámutatott: az európai biztonság helyreállításához azt is be kell látni, hogy rossz döntés volt megnövelni az Európai Parlament szerepét, elfogadni azt, hogy konszenzus helyett kétharmados többséggel döntsenek az uniós tagországok, akár a nemzeti létkérdésekről szóló ügyekben is. Bírálta azt a gyakorlatot is, hogy az Európai Bizottság "politikai bizottságként" működik, az állam- és kormányfők tanácsa helyett maga akar dönteni a politikai irányokról. Orbán Viktor szerint a bevándorlási válság és terrorizmus ügyében a cselekvés előfeltétele az, hogy az európai vezetők is elfogadják a tényeket. Rámutatott, a Századvégnek az egész EU-ra kiterjedő közvélemény-kutatása szerint az uniós polgárok csaknem kétharmada közvetlen összefüggést lát a migráció és a bűnözés, illetve terrorizmus növekedése között, és úgy véli, a bevándorlás tömeges méretekben megváltoztatja Európa kulturális arculatát, lerombolja a nemzeti kultúrát.

Trumpnak igaza van: le kell állítani a "demokráciaexportot"

Kijelentette, maga sem tudta volna

Donald Trump

amerikai republikánus elnökjelöltnél jobban megfogalmazni, hogy milyen lépések szükségesek a terrorizmus leküzdésére. Trumpnak az Egyesült Államokra vonatkozó javaslatával összhangban kijelentette: Európában a nemzeti titkosszolgálatokat és ezek együttműködését a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni, és le kell állítani a "demokráciaexportot". "Ha továbbra is a stabilitás helyett a demokráciaépítést helyezzük előtérbe, olyan térségekben, ahol ennek sikere rendkívül kétséges, akkor nem demokráciát fogunk építeni, hanem instabilitást fogunk okozni" - hangoztatta.

Európa első számú érdeke a stabilitás

Hozzátette: Magyarország legerősebb elvárása Törökországgal szemben is a stabilitás. "Ha Törökország is instabillá válik, akkor abból a térségből az EU-ra minden kontroll nélkül rázuhan sok tízmillió ember" - fogalmazott a miniszterelnök. A demográfiai előrejelzések ráadásul azt mutatják, hogy a 2050-re a jelenlegi többszörösére duzzadó populáció miatt Afrikából (Etiópiából, Nigériából, Ugandából) nagyságrendekkel nagyobb bevándorlási nyomás fogja majd érni Európát, mint ami Szíriából és Líbiából érkezik. Orbán Viktor szerint nem lassítani kell a migrációt, ahogy Brüsszel szeretné, demográfiai gondok megoldását látva benne, hanem megállítani, akkor is, ha a kerítés "nem esztétikus". Az EU elitjének szerinte el kell fogadnia: a migráció veszélyt jelent, megváltoztatja Európa arculatát, és lerombolja a nemzeti kultúrákat. Bármennyire is együtt érzünk velük és áldoztatnak látjuk a migránsokat, a kerítésünknél meg kell őket állítani, aki jogszerűtlenül lép be, azt börtönbe kell zárni: a védekezésnek ennél barátságosabb formája nincsen - szögezte le.

Megbuktak az európai vezetők

A miniszterelnök úgy értékelte: Európa jelenlegi politikai vezetése megbukott, hiszen az EU elvesztette a globális szerepét és regionális szerelővé vált, nem képes megvédeni saját polgárait, saját külső határait. Azt mondta, szeptemberben, amikor Pozsonyban összegyűlnek Európa vezetői, a mostani elit védeni fogja a mundér becsületét. Ezen a tanácskozáson a közép-európai államoknak azt kell képviselniük, hogy Európában alapvető változásokra van szükség - hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint ma már nem annyira bántó az uniós régi és új tagállami között megkülönböztetés, hiszen a "régi Európa" a változásra képtelen Európa, míg az "új Európa" életképes, tele van energiával, perspektivikus része a földrésznek. Orbán úgy fogalmazott, egy közép-európai fiatal ma abban különbözik nyugati társától, hogy rá nem igaz az, hogy rosszabbul fog élni, mint szülei, hiszen a közép-európai régió jól teljesít, az itteni országokat nem gyűrte maga alá a gazdasági válság. „Ha rendesen dolgoznak, ha tisztelik a hagyományokat és a szüleiket, akkor ma jobban fog élni egy közép-európai fiatal, mint a szülei. Ez a nyugatiakra nem jellemző” - húzta alá, rámutatva arra is, hogy éppen a jobb élet reményének elveszítése ásta alá a nyugati (nyugat-európai) eszményrendszert, Európa-képet.

Hazánk a biztos pont

Előadása végén Orbán Viktor leszögezte: mindaz, amit kormánya 2010-ben Magyarországon elkezdett - a keresztény alapokra helyezett új alkotmány, nemzetegyesítés politikája, a családpolitika egyetlen célt szolgáltak, amelyet az elmúlt időszak fejleményei igazolnak: "mi azt akarjuk hogy Magyarország egy biztos pont maradjon egy bizonytalan világban" - zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor.

Európai hadsereg létrehozására van szükség

Európai hadsereg létrehozását is szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn. A magyar kormányfő a 27. Bálványosi Szabadegyetemen az előadása után tartott fórumon kérdésre azt mondta: a NATO-tagság fontos és jó dolog, a magyarok biztonságához hozzájárul, védernyője Közép-Európa biztonsága szempontjából létkérdés. Ugyanakkor megjegyezte: megváltoztatta korábbi fundamentális álláspontját, amely arról szólt, a NATO mostani formája elegendő ahhoz, hogy az európai kontinens békéjét garantálják. A britek unióból való kilépésével ugyanis a kontinens katonai ereje jelentősen lecsökkent, és nem maradhatunk katonapolitikailag ebben a védtelen helyzetben - magyarázta Orbán Viktor, aki szerint ezért létre kell hozni egy európai hadsereget, amely valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel. Kitért arra is, hogy a nemzeti költségvetéseket át kell gondolni, a hadiipart be kell illeszteni a gazdaságpolitikai gondolkodásba. Hozzátette, mire ezt megcsinálják, évek telhetnek el, és "adja a Jóisten, hogy ne legyen szükség" ezalatt egy olyan európai hadseregre, amely az angolszászok és az oroszok nélkül is működik. Úgy látja: egy európai hadseregnek két irányban kell megvédenie a kontinenst, kelet és dél felé, és ez összefügg a terrorizmussal és a migrációval szembeni védekezéssel. Szerinte részben az is oka, hogy a migránsok újra és újra nekifeszülnek és az embercsempészek nekiindulnak Európának, mert ők is látják, hogy gyenge. Egy szövetség, egy unió közös hadsereg nélkül nem is tud fennmaradni - adott hangot meggyőződésének.

Erősíteni a V4-s együttműködést

A kormányfő beszélt arról is: nem támogatja további államok bevonását a visegrádi együttműködésbe (V4). Úgy vélte, a V4 minden bővítése kockázatokat hordozna, ezért inkább koncentrikus körök kiépítését tartja jónak olyan országokkal, "amelyek hozzá tudnak adni a V4-ek erejéhez úgy, hogy nem bontják meg annak a homogenitását". Hozzátette, az első számú jelölt Ausztria, amelyre azért is szükség van, "mert róluk másképpen gondolkodik a külső világ, mint rólunk". Megjegyezte: jövő héten arról tárgyal az osztrák kancellárral, hogy Ausztria rendőrökkel, katonákkal és eszközökkel is jelenjen meg a szerb-magyar határon. Orbán Viktor kijelentette: támogatja azt a lengyel javaslatot, hogy jöjjön létre a V4-ek parlamenti közgyűlése, és azon is dolgoznak, hogy legyen a V4-eknek közös hadserege, ami nem azonos az európai közös hadsereggel. "A közép-európai uniót mélyíteni kell, de nem szabad szembeállítani az EU-val" - hangsúlyozta. "Amíg az EU van, addig mi közép-európaiak az érdekeinket jobban tudjuk belül érvényesíteni, mintha egyébként kívülről próbálnánk meg ugyanezt megtenni" - tette hozzá.

Az amerikai választás elé - most mi vagyunk az indiánok!

A miniszterelnök egy másik felvetésre kitért arra is, hogy nem közömbös, és van jelentősége az amerikai elnökválasztás kimenetelének, és nem mindegy, hogy aki az Egyesült Államok vezetője lesz, mit gondol a bevándorlásról. Azt mondta: ma a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás egyik legfőbb támogatója az Egyesült Államok. Ez részben a hivatalos politikáján keresztül történik - folytatta, és utalt Obama amerikai elnöknek a NATO-csúcson e témában tett nyilatkozatára. Az amerikaiak szerint, aki a bevándorlást nem tekinti pozitívnak, nem tekinti olyannak, amit bátorítani kell, s nem látja benne az értéket, a legrosszabb 20. századi szellemiséget idézi. Ez a demokraták álláspontja, és mivel most a demokraták adják az elnököt, ez az Egyesült Államok hivatalos politikája is - mutatott rá. Hozzátette: nem mindegy, hogy aki a leendő elnök lesz, mit gondol a bevándorlásról. Kiemelte: nem kritizálja az amerikaiakat, csak világossá akarja tenni, hogy ami szerintük helyes, az megöl bennünket. Közölte, amerikai nézőpontból még azt is érti, ha egy bevándorlásban pozitívumot látnak, hiszen így jött létre az Egyesült Államok. "De azt látniuk kéne, hogy ebben történetben mi vagyunk az indiánok" - fogalmazott Orbán Viktor.

Október 2. bivalyerős mandátumot adhat a kormánynak

Az őszi kvótareferendumról azt mondta: aki nem megy el, a többiekre bízza a döntést. A népszavazásnak az az értelme - jelezte -, hogy "bivalyerős mandátumot adjon" a magyar kormányzatnak az ősszel várható nagy uniós csatákhoz. A miniszterelnököt kérdezték a kárpátaljai magyarság megsegítéséről is. Elmondta, a magyar kormány sokkal többet tesz, mint amennyit nyilvánosságra hoznak, hogy Kárpátalján az élet ne omoljon össze; mindenkit segítenek aki ott él, és nehéz helyzetben van. Jelezte azt is: felveti minden uniós csúcson, hogy a vízummentességet legalább meg kell adni.

Ukrajna mint lelkiismereti kérdés

Orbán Viktor azt mondta, hogy Ukrajnában a stabilitás jeleit sem látják, az ország területének, lakosságának jelentős részét elveszítette. A korábbi gazdasági szerkezet összeomlott, külső finanszírozáson múlik az élete, a létfenntartáshoz szükséges eszközök ára megnőtt. Ukrajna helyzete európai nézőpontból lelkiismereti kérdés, és ebben ma rosszul vizsgáznak - összegzett, szóvá téve: a gazdaság újjáépítéséért alig tett valamit Európa.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.