Nézőpont-elemző a SZEGEDma.hu-nak: Bizonytalanság és káosz jellemzi Európát a brexit után

Európában bizonytalanságot okozott a Brexit-népszavazás eredménye, az EU reformra szorul, a britek pedig kimaradhatnak az uniós döntéshozatalból. A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint Nagy-Britannia kilépés esetén sem szigetelődik el, s a korábbinál erőteljesebb lehet az Európai Unió jövőjéről szóló vita. Gömbicz Nándort kérdeztük.

- Milyen folyamatokat indíthat el a brexit az Európai Unión belül?

- Az eddigi információk alapján meglehetősen nehéz elemezni a Brexit-népszavazás lehetséges hatásait. A referendum utáni nyilatkozatok ugyanis arról árulkodnak, hogy kevesen számoltak a kilépés reális lehetőségével, s ez komoly hibának bizonyult. Jelenleg az európai és a brit politikai életben egyaránt a bizonytalanság és a káosz jeleit tapasztaljuk. Kis túlzással, ahány európai vezető megszólalt, annyi vélemény hangzott el, a briteknél pedig nem csak a népszavazáson vesztes

David Cameron

döntött a távozás mellett, de a kilépéspárti kampány két arca is meglepő lépésre szánta el magát. A konzervatív

Boris Johnson

nem szállt harcba a miniszterelnöki tisztségért, az euroszkeptikus UKIP-elnök,

Nigel Farage

pedig lemondott pártelnöki posztjáról. Mintha ők vesztettek volna. Tovább tartja fenn a bizonytalan állapotot, hogy őszig semmilyen előrelépés sem várható, mivel az EU állam- és kormányfői legközelebb szeptemberben üléseznek – és akkor is csak informálisan –, a britek pedig csak az új kormány megalakulása után döntenek hivatalosan a kilépésről. Ami az EU-n belüli folyamatokat illeti, a nagyfokú bizonytalanság ellenére az már most biztosra vehető, hogy a jövőben jelentős viták zajlanak majd az EU jövőjével kapcsolatban, mely során a föderális Európa, valamint a szuverén tagállamok együttműködésére építő EU támogatói ütköztethetik érveiket. Ez a vita nem új keletű, de a Brexit-népszavazás után a korábbinál is erőteljesebb lehet.

- Várható-e, hogy más tagállamok is a kilépés felé fordulnak a brexit hatására?

- Ugyan ebben a kérdésben sem árt óvatosan fogalmazni, de én nem számítok arra, hogy a közeljövőben több tagállam is a kilépés irányába fordul majd. Hosszabb távon azonban ezt a lehetőséget sem lehet kizárni, mely leginkább attól függ, hogy milyen irányt vesz az európai integráció. Abban nincs vita, hogy mára elkerülhetetlenné vált az EU reformja, de amennyiben a föderális EU-t kívánó politikai erők áterőltetik a szorosabb politikai integrációra irányuló javaslataikat, és az Európai Egyesült Államok megvalósítása felé tesznek lépéseket, úgy elképzelhetőnek tartom, hogy pár év múlva több EU-tagállamban is reális opcióvá válik a kilépés. A „több Európa” ugyanis láthatóan nem bírja a tagállamok polgárainak támogatását, s eddig még nem is igazolta, hogy a jobban szolgálná az európai országok lakosainak érdekeit. A legjobb példa erre a bevándorlási válság, melyre Brüsszel képtelen volt hatékony és társadalmi elvárásoknak megfelelő választ adni. Az eredmény: Európa-szerte megerősödtek az elitellenes, euroszkeptikus és radikális politikai erők, a britek többsége pedig a brexit mellett döntött. Amennyiben ugyanakkor a szuverén tagállamokra építő, és a kölcsönös előnyöket előtérbe helyező modell felé fordul Európa, jó eséllyel hosszú távon is egyben lehet tartani az Európai Uniót. Utóbbi irány egy erősebb, élhetőbb Európához vezethetne, ahol jobban figyelembe lehetne venni a nemzeti és regionális érdekeket. Ezt támogatja egyébként a kérdésben szereplő Lengyelország is, mely többek között Magyarországban is szövetségesre találhat, a magyar kormány ugyanis már évek óta következetesen képviseli ezt az álláspontot.

- Az EU nemzetközi helyzetére milyen hatással lehet Nagy-Britannia távozása?

- Nagy-Britannia távozása egyértelműen negatívan befolyásolná az EU nemzetközi helyzetét. Már eleve az a tény, hogy a világ ötödik legnagyobb gazdaságáról beszélünk, elegendő érvet szolgáltat ehhez a véleményhez. Arról már nem is beszélve, hogy az EU a brexittől függetlenül is nehéz helyzetben van. A gazdasági válság a dél-európai és a mediterrán térségben még mindig erőteljesen érezteti hatását és a migrációs nyomás sem ért még véget.

Emellett a tagállamok többségében a politikai instabilitás jeleit tapasztalhatjuk. Elég, ha csak Ausztriára, Spanyolországra, Horvátországra, Szlovákiára, Dániára, Portugáliára, Romániára és Görögországra gondolunk. Ezekben az országokban nem beszélhetünk stabil kormányokról. Mindemellett Hollandiában, Olaszországban és Svédországban már a hagyományos pártok pozícióit veszélyezteti az elitellenes és radikális pártok erősödése, ráadásul 2017-ben Németországban és Franciaországban is választási év lesz, így az EU két legnagyobb tagállama jövőre a belpolitikára kénytelen fókuszálni. A kilátások tehát nem túl fényesek, ezért is lenne fontos, hogy az EU, illetve a tagállamok vezetői végre közelítsék politikájukat a társadalmi elvárások felé, érdemi reformok megvalósításába kezdve.

- Mi várhat Nagy-Britanniára a következő években az európai integráción kívül?

- Ezt a kérdést elég nehéz megválaszolni, hiszen korábban még egy tagállam sem lépett ki az EU-ból, így nincs precedens. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen tényleges hatásokkal jár a kilépés, hány évet vesznek igénybe az erről szóló tárgyalások, és milyen jellegű együttműködés alakul ki az EU és a volt tagállam között. Nagy-Britanniának ugyanakkor minden bizonnyal a kilépés után is szoros gazdasági és politikai kapcsolatai maradnak az EU-val, hiszen senkinek sem érdeke, hogy a szigetország teljesen elszigetelődjön az Európai Uniótól. A legvalószínűbb eshetőség egyébként, hogy Nagy-Britannia formálisan kilép az EU-ból, viszont – az úgynevezett norvég modellhez hasonlóan – tagja marad az Európai Gazdasági Térségnek (EGT). Az EGT-hez, azaz a közös piachoz való hozzáférés bizonyára megnyugtatná a befektetőket, valamint megtartaná London vezető szerepét a globális pénzügyekben és a kereskedelemben. Az EGT tagság viszont az EU „négy szabadságának”, köztük a személyek szabad mozgásának elfogadásával is jár. Ami a kérdés politikai részét illeti, e modell bevezetése számos kilépéspárti igényt is kielégítene, így megszabadítaná Nagy-Britanniát a brüsszeli bürokrácia terheitől és az ország végérvényesen mentesülne a magállamok által erőltetett szorosabb politikai integrációtól. Az EU politikai döntéshozatalából viszont kiszorulnak a britek, mely negatívan érintheti őket a jövőben.

- Hogyan érintheti hazánkat, illetve a Nagy-Britanniában élő magyarokat a Brexit?

- Természetesen Magyarország számára is hátrányos a brit népszavazás eredménye, ráadásul

Orbán Viktor

David Cameron személyében olyan szövetségest veszített el, akivel hasonlóan vélekedett az EU felépítését és működését illetően. Mindketten egy szuverén tagállamokra épülő Európai Unióban gondolkodnak, ahol a nemzeti parlamenteknek is van beleszólásuk a döntésekbe. Ami a Nagy-Britanniában élő magyarokat illeti, rövid távon nem éri őket hátrány, hiszen amíg nem zárulnak le a kilépéssel kapcsolatos tárgyalások – amelyek akár több évig is elhúzódhatnak –, addig a jelenlegi szabályok maradnak érvényben. Hogy utána mi lesz, azt most még nehéz megjósolni, de vélhetően akit munkavállalási vagy tanulási cél vezérel, jó eséllyel a jövőben is megtalálhatja a számítását Nagy-Britanniában. Főleg, ha az EU csak akkor teszi lehetővé a briteknek a közös piachoz való hozzáférés lehetőségét, ha azok továbbra is garantálják az EU „négy szabadságának” érvényesülését, köztük a szabad mozgás és egyben a munkavállalás jogát is.