Kósa Lajos Röszkén: Senki nem juthat illegálisan az unió területére! (FRISSÍTVE)

A határzár teljes, senki nem juthat be illegálisan Magyarországra, az Európai Unió területére – jelentette ki Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke a testület Röszkén tartott kihelyezett ülésének szünetében. Az ülésen elhangzott, hogy a migránsok mintegy 95%-a nem együttműködő, például hamis személyi adatokat közölnek, és sok esetben azért kell megszüntetni a menedékkérelemmel kapcsolatos eljárást, mert érintettek ugyanis elhagyják a nyitott táborokat, vagyis eltűnnek.

Teljesen rendezett, ami a határon folyik, a tranzitzóna jól működik, a kiépített kapacitások megfelelőek – jelentette ki

Kósa Lajos

, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke Röszkén. Hozzátette, a tranzitzónákban – melyek működését már a svédek és a finnek is megtekintették – mindenki beadhatja a menedékkérelmét, és ha valaki meg szeretné szakítani a menedékkérelmi eljárás lefolytatását bármikor szabadon távozhat Szerbia irányába. A röszkei és a tompai tranzitokban egyébként jelenleg negyvenen tartózkodnak, míg a belépésre mintegy 700-an várnak, közülük nagyjából 450-en Röszkén, ahol a szerb oldalon komplett sátortábor áll. Kósa leszögezte, a sátortábor nem magyar területen van, ott tehát a magyar hatóságok csak nagyon korlátozottan tudnak intézkedni. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az ott tartózkodók ivóvizet, illetve hideg élelmet, a gyermekek pedig bébiételt és tápszert folyamatosan kapnak a magyar oldalról, nemcsak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH), hanem civil szervezetektől is, akik egymással egyeztetve végzik munkájukat. „A rend, ami július 5-e után életbe lépett, lehetővé teszi, hogy a magyar határzár teljes legyen, így biztonsággal kijelenthetjük, hogy Szerbia irányából az Európai Unió területére senki nem tud belépni” – közölte Kósa Lajos. A július 5-étől érvényben lévő szabályozást is ismertette, mely szerint azokat, akiket a magyar államhatártól számított 8 kilométeres mélységben fognak el a hatóságok, visszakísérik a határhoz, ahol felvilágosítást kapnak, merre találja a tranzitzónát, ahol menedékkérelmet nyújthat be. Arról is beszámolt Kósa Lajos, hogy a migránsok 95%-a nem együttműködő, tisztában vannak azzal, hogy jogszabályokat sértenek, például hiába rendelkeznek érvényes úti okmányokkal, azt eltitkolják a magyar hatóságok elől, ezen felül többségük hamis személyi adatokat közöl. Jelenleg a déli országhatárhoz érkezők 70%-át már regisztrálták, vagyis az érintetteknek tudniuk kell, hogy ott bírálják el a menekültstátusz iránti kérelmüket, amelyik uniós tagállamban folyamodtak érte.

„Ez a migrációs áradat semmilyen mértékben nem együttműködő, a törvényekre fittyet hány és azon az alapon próbál bejutni az Európai Unió területére, hogy ő a jobb élet reményében szeretne az EU területére lépni. Ez a vágy a jelenlegi nemzetközi jog alapján nem támogatott, mert politikai menedéket lehet kérni, ha valakinek az életét fenyegetik, ő kaphat menedéket, de kizárólag a jobb élet reményében nem lehet az Európai Unió területére bevándorolni a schengeni és dublini egyezmények ezt kifejezetten tiltják” – szögezte le a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke. Kósa a bizottsági ülésen elhangzottak alapján cáfolta azokat a híreket, ami szerint a rendőrök és a katonák olyan eszközöket vetnének be a migránsokkal szemben, ami nem engedett, ezt ugyanis az eddigi adatok nem támasztják alá. Ettől függetlenül az ügyészség vizsgálja az ilyen eseteket, amennyiben bejelentés érkezik. Hozzátette, a sokkoló például nem rendszeresített eszköz, így az erről szóló híresztelések Kósa szerint az ilyen jellegű hírek a magyar határőrök és rendészeti szervek munkájának a lejáratására alkalmasak, valóságalapjuk nincs. A KDNP-s

Firtl Mátyás

kiemelte, hogy a tranzitzónákban a gyerekes családokat, valamint a kísérő nélkül érkező kiskorúakat részesítik előnyben, ami a bizottság alelnöke szerint fontos humanitárius intézkedés. A röszkei tranzitzónánál tett látogatással kapcsolatban érezhető migrációs nyomásról beszélt, hiszen a jelentések szerint 700-an várakoznak arra a szerb oldalon, hogy benyújthassák menedékkérelmüket. „A magyar fél megfelelően gondoskodik azokról, akik hazánk területére belépnek, de a sátortáborban várakozók részére is nyújtanak segítséget, vízhez és élelemhez juthatnak” – közölte a KDNP-s politikus, majd köszönetet mondott a határnál dolgozóknak.

„Bár a kormány szerint Magyarország az Európai Uniós és schengeni határ legerősebb védelmező bástyája, a mai ülésen arról kaphattunk tanúbizonyságot, hogy ezen a bástyán bizony óriási lukak tátongnak. Világosan elmondta a BÁH főigazgatója, hogy az ide érkező menekültek több mint 90%-a az országba történő belépés után eltűnik, és a mai napig tízezrek úgy vonulnak át hazánkon Nyugat-Európába, mintha mi sem történt volna az elmúlt időszakban” – erről már

Harangozó Tamás

, a bizottság szocialista alelnöke beszélt a sajtótájékoztatón. Úgy értékelte, ezek az adatok alátámasztják, hogy a sem a fizikai, sem pedig a jogi határzár jelen formájában nem tudta elérni azt a kormány által kitűzött célt, nevezetesen hogy Magyarország területére nem lehet belépni a hatóságok tudta nélkül. Közölte, a kormány tudatában van annak, hogy egy színjáték folyik hazánkban a menekülthelyzet kezelése tekintetében, a körmendi tábort például azért alakították ki, hogy onnan minél gyorsabban távozhassanak Ausztria irányába az ott elhelyezettek. Harangozó azt vizionálta, ennek az lehet a következménye, hogy nyugati szomszédunk olyan kerítést építhet a határon hónapokon belül az osztrák-magyar határon, amilyet 1989 nem láttunk. Az MSZP-s politikus kifogásolta, hogy bár a tranzitzónát megtekintették, ám arról nem tudtak meggyőződni, hogy a rendőrök és a katonák ellátása és munkakörülményei javultak-e. Elmondta, ezt személyesen fogják ellenőrizni, nem hagyatkoznak a beszámolókra.

Vadai Ágnes

független képviselő is kifogásainak adott hangot: mint elmondta, a kormány gyáva és hazudik. Szerinte ugyanis a bizottsági ülésre a belügyi és a honvédelmi minisztériumok politikai vezetőit kellett volna elküldeni, nem pedig a honvédség és a rendőrség vezetőit, akik nem vehetnek részt egy politikai vitában, hanem csak a statisztikákat sorolhatták el. Vadai elmondta, hogy az egész ország területére elrendelt válsághelyzet kihirdetésének indokaként pedig mást mondott korábban a belügyminiszter és mást Papp Károly országos rendőrfőkapitány, ezért ennek tisztázására újabb bizottsági ülésre lesz szükség. A független képviselő a röszkei tranzitzónában látottakkal kapcsolatban elmondta, amennyiben a magyar kormány magát európainak tartja, akkor nem csukja be a szemét és segít azoknak a gyermekeknek, akik a szerb oldalon várakoznak a sátortáborban.

„Szerintünk egyetlen politikai kérdést kell eldöntenie a kormánynak, hogy a schengeni tagságunkból eredő kötelezettségeinket akarjuk betartani, a dublini egyezményben foglaltakat, vagy Magyarország határának védelmét akarjuk megoldani. A kettő együtt nem megy” – jelentette ki Mirkóczki Ádám jobbikos bizottsági tag. Szerinte semmi értelme fizikai határzárat építeni úgy, ha közben a menedékkérelmet benyújtók 90%-uk eltűnik az ország területén. A Jobbik álláspontja szerint szükség van a fizikai határzárra, de mellé nem kell betartani a dublini egyezményben foglaltakat, pláne annak fényében, hogy ezt sem az olaszok, sem pedig a görögök nem tartják be. Az élő erős védelem csak akkor tartható fenn a jobbikos politikus szerint, ha önálló határőrség működik hazánkban a rendőrség és a honvédség mellett. Papp Károly a bizottsági ülésen arról tájékoztatott, hogy a július 5-én életbe léptetett mélységi határőrizeti rendszer bevezetése óta hétfő délig 2477-en próbáltak illegálisan belépni Magyarország területére, 63,5%-ban ezt megakadályozták az egyenruhások, 904 főt pedig a 8 kilométeres zónán belül tartóztattak fel.

Végh Zsuzsanna

, a BÁH főigazgatója elmondta, hogy 23781 menedékkérőt regisztráltak eddig idén, közülük több mint 8800-an afgánok, arányuk nemcsak hazánkban, hanem más EU-s tagállamokban is egyre növekszik. Több mint 3700-an szírnek vallották magukat, utánuk a sort pakisztániak, irakiak és irániak. Eddig összesen 25 országból érkeztek menedékkérelmet benyújtók, szám szerint 5684 fő, akik közül 5162 személyt immár az ország belsejében kapott elhelyezést, révén, hogy sérülékeny csoportba tartozónak minősült. Végh Zsuzsanna elmondta azt is, hogy több mint 40 ezer megszüntető döntést is hozott a BÁH, ugyanis az érintettek eltűntek a nyitott befogadó táborokból. Ezzel kapcsolatban később kérdésre elmondta, a továbbhaladásukat megakadályozni csak személyi szabadság korlátozása árán tehetnék meg, ám ez nem lehet cél, csakis végszükség esetén alkalmazható. Kiderült az is, hogy a déli határhoz érkezők több mint 90%-ának nincsenek úti okmányaik, vagy legalábbis nem mutatják be azt a magyar hatóságoknak, és olyan esetről is tudnak, hogy az embercsempész veszi el a migráns útlevelét, amit csak Nyugat-Európában kap vissza az érintett. Végh Zsuzsanna elmondta, csak abban az esetben mutatják be útlevelüket vagy más személyes okmányaikat a migránsok, ha abban bíznak, hogy védelemben fognak részesülni.