Hencz Péter: olimpiai sikereink megalapozója gr. Klebelsberg Kunó

Klebelsberg Kunó és a sport kapcsolatát elemzi Hencz Péter portálunkhoz eljuttatott írásában, amelyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk.

Klebelsberg Kunó

(1875 – 1932), a Horthy – korszak kiemelkedő vallás – és közoktatásügyi minisztere (1922 – 1931) nagy ívű kultúrpolitikájának külön területe volt a tudatos sportpolitika. Korát itt is messze megelőzve ismerte fel a sport test – és jellemformáló ereje mellett a sportteljesítmények propagandisztikus értékét, melyre Trianon után különösen nagy szükségünk volt. Sport révén szimpátiát és barátokat szerezhetünk az egész világon. Ő alkotta meg az első sporttörvényt, mely kiemelt állami feladattá tette a sport támogatását. Jelentős anyagi forrás lett a lóversenyek megadóztatása. Ő szervezi meg a Testnevelési Főiskolát (1925) Budapesten, mely akkor a kontinens egyik legjobbika volt. A testnevelés körébe vonta a cserkészetet, mely „nemcsak a testnevelésnek, hanem az erkölcsi nevelésnek is világszerte egyik legjobb intézménye.” Az akkori arisztokratikus sportot általános nemzeti mozgalommá kívánta tenni, amikor majd minden iskola sportcentrum lesz. Klebelsberg kezdeményezésére alakult meg a Középiskolások Sportköreinek Országos Szövetsége, mely a nagyhírű középiskolai versenyek szervezője lett. Bevezette a harmadik testnevelési órát, játékdélutánokat. A Balatont a magyar sport és turizmus hatalmas terepévé kívánta alakítani, ahol az üdülőtelepek, mint sportcentrumok fejlődnek. A balatoni fürdőzést is demokratizálni akarta, hogy ne csak a gazdagok privilégiuma legyen. Minden ezer főnél nagyobb vállalatnak sporttelepet kellett építeni, fellendül az üzem, vállalati sport. Ekkor épülnek a háború előtti sportpályák, uszodák (így a SZUE, hódmezővásárhelyi, szentesi), tornatermek (pl. a rókusi sportcsarnok, az ország első fedett intézménye) túlnyomó része. Klebelsberg építteti meg a még ma is impozáns Margitszigeti Nemzeti Sportuszodát, mely maga nemében Európa egyik legszebbike lett. Ezekben az években adták át a felújított Műjégpályát, az FTC Üllői úti stadionját és a tihanyi vízitelepet. A szegedi egyetem részére épültek a Szukováti téri és Szőregi úti sportpályák, a Dóm téri és Szukováti téri tornatermek, melyek rendezvényeit többször is megtekintette. Városunkban szervezte meg az első testnevelési kongresszust (1930), melyen

Szent-Györgyi

is elnökölt. Különösen meleg barátság fűzte az olimpiai bajnok vízipóló csapathoz, „kedvenc fiaihoz”, akiktől a „Klébi” név is származott, és akik koporsóját utolsó útjára vitték. Hasonló rokonszenv fűzte a vívókhoz. Kardcsapatunk sorozatban egymásután tizenegyszer nyert olimpiai bajnokságot, számos kiválósága közül is kiemelkedik az újkori olimpiák talán legnagyobb alakja, a hétszeres olimpiai bajnok

Gerevich Aladár

. Minisztersége idején több világversenyt rendeztek Budapesten: úszó- és vízilabda, vívó, birkózó, ökölvívó Európa – bajnokságot, műkorcsolya és asztalitenisz világbajnokságot. Klebelsberg sportpolitikájának eredménye hamarosan megmutatkozott, melynek világra szóló sikerét ő már nem érhette meg. A kitűzött célt, azaz a kis antant országainak legyőzését, messze túlhaladva, a berlini olimpián a megcsonkított kis ország 3. helyen végzett. Ettől kezdve indul el a magyar sport világraszóló sikersorozata, melynek megalapozásában Klebelsberg Kunónak meghatározó szerepe volt.

Hencz Péter