Emlékezzünk és emlékeztessünk – Juhász Tünde a kommunizmus bűntetteinek számonkéréséről Tusványoson

Nemzetközi büntetőbíróság felállításával lehetne megoldani a kommunizmus bűneinek jóvátételét és igazságtételét - hangzott el az egyik legizgalmasabb szerdai tusnádfürdői kerekasztal-beszélgetésen.

Az idei tábor egyik vezető témájában, a kommunizmus bűntetteinek számonkérését, egy nemzetközi bíróság felállításának lehetőségét firtató beszélgetésen vett részt szakmai előadóként Tusványos 27 programjában Juhász Tünde.

Toró T. Tibor,

az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke kezdeményezésére hívták meg előadónak a Csongrád megyei kormánymegbízottat ehhez a témához, amelynek a diáktábor és fesztivál kiemelt témáit felvonultató Lőrincz Csaba-sátor adott helyet a szerdai nyitónapon. A téma különösen aktuális Romániában, ahol a volt kommunista országok egyik legkeményebb politikai rendőrsége, a Securitate működött. A kutatók szerint csak Romániában nem kevesebb, mint kétmillió áldozata volt a rendszernek, és az ezzel kapcsolatos számonkérés továbbra is megoldatlan probléma ugyanúgy, mint a többi kelet-közép-európai országban. A téma éppen azért szerepelt kiemelten a nyári egyetem programján, mert az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform nevű szervezet az egyik életre hívója

Tőkés László.

Az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjában helyet foglaló képviselő – aki maga is jelen volt a nézők soraiban a tematikus beszélgetés során – azért indítványozta egy ilyen, a tagállamokat tömörítő független szervezet létrehozását, mert a kommunista bűntettek felfedésének és az ezt követő számonkérésnek még mindig nincsenek meg a nemzetközi garanciái és intézményrendszere. A Justice 2.0. A kommunizmus bűntettei, az európai büntető bíróság felállításának esélyei címmel szervezett beszélgetés előadói a téma hazai és nemzetközi szintű szakemberei voltak, akik egyetértettek abban, hogy az ügynek a társadalmi támogatottsága nemzetközi szinten egyelőre nem érte el a holokauszttal és a náci bűntettekkel kapcsolatos általánosan elfogadott elítélést.

Takács Szabolcs Ferenc,

a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára rávilágított: az uniós 28 tagállam közül hazánk kiemelkedő szerepet vállal a kommunizmus bűneinek feltárásában, azt erkölcsileg, anyagilag és morális értelemben is támogatja.

Földváryné Kiss Réka,

a Nemzeti Emlékezet Bizottsága mint az erre létrehozott hazai szervezet elnöke elmondta: a közbeszédben a kommunizmus bűneinek számonkérése kapcsán még mindig az ügynöklista, az ügynökök megnevezése szerepel toposzként. Hangsúlyozta, ez a kérdés ennél sokkal többet jelent: a történészek munkáját és a jogi elégtétel kérdését is, nem beszélve azokról a személyekről, akiknek sorsáért még az erkölcsi jóvátétel lehetősége sem áll fel, a fellelhető kevés dokumentum és a büntethetőség hiánya miatt.

Neela Winkelmanova

, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy szükség van a nemzetek felett álló szervezetre, amely képes feloldani az egyes országokban érzékelhető, a feltárást nehezítő blokkokat, és lehetőséget teremt a bűnök egyetemes kimondására. Egy erre hivatott nemzetközi bíróság létrehozásával

Göran Lindblad,

a szervezet svéd elnöke is egyetértett, és elmondta, optimista a téma európai megítélésével illetően, hiszen a nyugati országokban is egyre szélesebb körben támogatják a kommunizmus bűntetteit számon kérő, a bűnösöket elítélő bíróság létrehozásának gondolatát.

Fráter Olivér

, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet alelnöke úgy vélekedett, mindenkinek a maga szintjén és lehetőségeihez mérten kell tennie a dolgát azért, hogy ne merüljenek feledésbe a milliók életét követelő kommunista diktatúra bűntettei. Erre hozott jó példát

Juhász Tünde

hozzászólásában, amikor ismertette a Csongrád Megyei Kormányhivatalban működő

létrehozásának gondolatát. Mint elmondta, a kormányhivatalnak nem feladata ilyen kiállítóhely fenntartása, de a hivatalnak otthont adó épület maga és a közigazgatás-történeti múlt bemutatásának igénye felszínre hozta a pártállami idők közigazgatása felidézésének létjogosultságát is. Az államszocialista rendszer ugyanis a közigazgatás terén is épp oly súlyos károkat okozott a polgári berendezkedés gyökereinek felszámolásával, mint az élet más területén életek, egzisztenciák megnyomorításával, tönkretételével. Arra is kitért: a Csongrád megyei kemény vonalas kommunista vezetés és az azt uraló Komócsin-klán országos hírűvé nőtte ki magát, nem véletlenül nevezték Csongrád megyét Pol Pot megyének.

Id. Komócsin Mihály

még 61 évesen is fegyverrel vállalta 1956 után a "rendteremtést". Legkisebb fia,

ifj. Komócsin Mihály

dolgozószobáját rendezték be emlékszobának, aki kvázi saját megyéjének tartotta Csongrádot, és kinek dogmatikus nézetei vezettek a Pol Pot megye jelzőhöz. Juhász Tünde leszögezte: mindaddig, amíg nem adódik meg a számonkérés lehetősége, az a dolgunk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a kommunizmus rémtetteire - nekünk Csongrád megyében az, hogy a közigazgatás egykori politikai irányítottságára ráirányítsuk a figyelmet. A szegedi kezdeményezésről elismerően szólt a moderátor,

Szilágyi Zsolt

, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és a témához hozzászóló Tőkés László is. A Ceaucescu-diktatúra elleni népfelkelés egykori motorja, a temesvári református püspök szóvá tette: sajnos nemzeti, nemzetközi és társadalmi szinten sincs meg még a támogatás és az igény arra, hogy felfedjük, és kendőzetlenül a nyilvánosság elé tárjuk ezeket a bűntetteket, pedig egy nemzetközi büntetőbíróság lehetővé tenné a jóvátétel és az igazságtétel máig fájó hiányának betöltését Európa-szerte.

Varga Márta