Egyre több ügy a Csongrád Megyei Békéltető Testület előtt

Értékelte idei első féléves működését a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Csongrád Megyei Békéltető Testület. A szervezet elkészítette az időszakra vonatkozó beszámolóját, amelyet elküldött az országos illetékes szervezeteknek is. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy tovább emelkedett az ügyek száma a megyében. A „cipős”, parkolási és termékbemutatós ügyekkel van legtöbb dolga a testületnek.

Az országos statisztikai adatok még nem összegeződtek, így a számok alapján levonható tanulságok értékelésére még várni kell, de a Csongrád megyei adatok ismeretében már tájékozódhatunk arról, hogy milyen ügyekben milyen eredményességgel kereték fel a panaszos fogyasztók az ingyenesen igénybe vehető békéltető testületek által nyújtott szolgáltatást. A testület az 1997. évi CLV. a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján jár el, már több mint 18 éve. A tavalyi évi összesített adatok alapján megállapítható, hogy Magyarországon az előkelő negyedik helyen szerepel az összesen 545 panaszos ügy békés megoldásával a 24 fős megyei békéltető testület. Az idei első félév statisztikája azt mutatja, hogy időarányosan is tovább növekedett az ügyek számaránya. A 278 ügyből 34 százalékban egyezséggel, 35 százalékban pedig ajánlással sikerült érdemi döntés hozni, míg az esetek 28 százalékában az ügyek különböző okok miatt megszüntetéssel zárultak. Az előző év időarányos adatai alapján megállapítható, hogy a békéltető testület tevékenységének eredményeként a mindkét fél (fogyasztó és vállalkozás) közötti békés egyezségkötések aránya a 25 százalékról 34 százalékra emelkedett. Ráadásul ezzel arányosan az ajánlások aránya 43-ról 35 százalékra csökkent. Ezt lényeges változásnak kell tekinteni, hiszen az egyezségek mindkét fél általi kompromisszum alapján jöttek létre és kötelező erővel teljesültek, míg a fogyasztó kérelmét részben vagy egészben elfogadó ajánlásokat a vállalkozók nem kötelesek automatikusan végrehajtani, így azok teljesülése már nem teljes körű, megközelítően 75 százalékos az önkéntes teljesítés. A fenti pozitív tendencia annak is köszönhető, hogy a tavaly a békéltető testületek kérése alapján a fogyasztóvédelmi törvényt úgy módosították, hogy a békéltető eljárás során a vállalkozónak kötelező érdemi írásos választ adni a panaszos fogyasztó igényére. Sőt, ha a vállalkozás székhelye vagy fióktelepe a megyében van bejegyezve, akkor olyan személy részvételét köteles biztosítani, aki a békéltető eljárásban egyezség kötésre feljogosított. Változatlanul jellemző a „cipős” panaszos ügyek nagy száma, arányuk a termékek vonatkozásában azok egy ötödét teszik ki, míg a szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszos ügyekben a parkolással kapcsolatos panaszos ügyek aránya magas, változatlanul 26 százalék. Még két évvel ezelőtt a fogyasztóvédelmi hatóságok és a békéltető testületek kezdeményezésére született meg a 45/2014(II.26.) Kormány rendelet, amely akkor jelentős változást hozott azokban az ügyekben, ahol a terméket internet útján rendelte meg a fogyasztó, vagy direkt marketinges üzleti fogások alkalmazásával un. távollevők között jöttek létre szerződések. Ilyen vásárlások esetében már utólag átgondolhatták a fogyasztók, hogy valóban szükségük van-e a termékre. Ők 14 napon belül elállhattak a vásárlástól. Ezzel a lehetőséggel számos esetben éltek is a fogyasztók, így nem kellett hozzá sok idő, hogy a vállalkozások megtalálják a „kiskaput”: állandó üzleteket nyitottak Szegeden és más településeken. A vásárlók a helyi üzletből történő értékesítés esetén ugyanis már nem élhetnek elállással a fogyasztók. A megyei napilap hírportálja által biztosított lehetőséggel élve több esetben online módon közvetlenül adtunk tanácsokat betelefonáló fogyasztóknak. Az itt szerzett tapasztalatokat megjelentek az újság hasábjain is. A megkeresések zömében a direkt marketing fogásokat alkalmazó, a kvázi „termékbemutatós” vállalkozások ügyeire panaszkodtak főként az idős nyugdíjasok. Sajnos ezek, a kvázi „egészségügyi tevékenységet” is ellátó vállalkozások kihasználják azt a főként idősebbek részéről fennálló igényt, ami az egészség megőrzésével/javításával függ össze. Telefonon ingyenes orvosi vizsgálat ígéretével hívják vizsgálatra őket, majd megállapítják a súlyos diagnózist, és egyben a kvázi termék bemutató keretében ígérnek hatásos termékeket a gyógyulásra. A jóhiszemű vásárlók sok esetben a teljes megtakarításukat fizetik ki a termékre anélkül, hogy azt kipróbálhatnák. A hiszékenység kihasználása erkölcsileg és jogilag elitélendő, de hatásos jogszabályi rendelkezés hiányában nehéz a békéltető testületi ajánlásnak érvényt szerezni. Ezért a Csongrád Megyei Békéltető Testület kezdeményezte a jogszabály módosítást. Remélhetőleg az gyorsan megtörténhet. A békéltető testületi működés egyre ismertebb a fogyasztók körébe és ingyenessége révén sok esetben az egyetlen olyan fórum, ami megoldást hozhat a rászorulóknak. Működtetése túlnyomórészt állami költségvetésből finanszírozott, így tekinthető a peres eljárásokat megelőző olyan intézménynek, amely emberközpontú, gyors és megnyugtató döntéseket eredményezhet.