Sok szegedi elzárkózik, ha a menekültek befogadása a kérdés

A tavalyi adatokhoz képest megháromszorozódott azon szegediek száma, akik elzárkóznak a menekültek befogadásától, legalábbis a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének márciusi-áprilisi kutatása szerint. Az elmúlt egy évben jelentősen átrendeződtek a Tisza-parti városban élők menekültekkel kapcsolatos attitűdjei, de az elutasítókhoz képest még így is többségben vannak a mérlegelő álláspontot képviselők.

Jelentős különbség mutatható ki a szegedi és az országos TÁRKI-felmérés adati között, ami

Feleky Gábor

szerint többek között a Tisza-parti városban élő diplomások magas arányával magyarázható. A tanszékvezető csütörtökön számolt be a szociológus hallgatók és több mint 1000 szegedi bevonásával, március-áprilisban készített kutatás eredményeiről, melyben a helyiek menekültekkel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták. A bölcsészkar Szociológiai Tanszékén 2000 óta minden végeznek adatfelvételt Szeged felnőtt lakossága körében, de csak ötödik alkalommal vizsgálták a menekültekkel kapcsolatos megítélésüket. Ezen a téren 2015 és 2016 között jelentős átrendeződés történt: az úgynevezett „befogadó” attitűddel rendelkezők aránya egy év alatt 14-ről 3 százalékra csökkent; az „elzárkózó” attitűdöt képviselők aránya ugyanakkor 8-ról 26 százalékra nőtt. A „mérlegelő” attitűddel jellemezhetők aránya valamelyest mérséklődött: 78-ról 71 százalékra - ismertette a számokat a tanszékvezető. Bizonyos pontokon, hasonló években korábban szinte a szegedivel megegyező eredményeket mért a TÁRKI is, azonban a 2016 januárjában felvett adatok alapján a „befogadó” attitűddel rendelkezők (az országos felmérésben ezt a csoportot idegenbarátnak hívják) szinte eltűntek, s egy alig mérhető, 1 százalékos kisebbséget képviselnek. Az „elzárkózók” (vagyis az idegenellenesek) jelenleg 53 százalékos csoportot jelentenek, ami a tanszékvezető szerint is igen magas arány.

Feleky Gábor a százalékok mélyére tekintett, s elmondta: az összes megkérdezett szegedi fele mondta azt, hogy befogadná azokat a menekülteket, akiket üldöznek hazájukban. Szerinte az ilyen mértékű attitűdváltozás összefügg egyrészt a menekültek számának radikális emelkedésével, a politikai kommunikáció eredményességével és nem utolsó sorban a médiában olvasható hírekkel, melyek már nem csupán elvi kérdésként, hanem társadalmi problémaként kezelik és tárgyalják a menekült-ügyet. A szociológusok arra is kíváncsiak voltak, a szegedi kitöltők közül mennyien találkozták már menekültekkel. Kiderült, a válaszadók 80 százaléka találkozott velük, például az utcán - ők egyébként nem annyira elzárkózók, mint azok, akik nem is találkoztak még velük. Mindössze 64 embernek okoztak kárt valamilyen módon a menekültek, közülük kerültek ki elsősorban az elutasítók - tudtuk meg a felmérésből. Feleky rámutatott arra is, a szegedi felmérésben az elzárkózók inkább az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportokból, az érettségivel nem rendelkezők közül, a fizikai munkások közül, illetve az alacsony jövedelemmel rendelkezők közül kerültek ki. Utóbbival kapcsolatban érdekességként megjegyezte, azok is inkább elutasítóak, akiknek gondot okoz a rezsi kifizetése vagy a hiteleinek törlesztése.