Hatalmas vívmány a kiskertes övezetek beépíthetőségi arányának növelése, a tömegközlekedés átalakítása, a városi lakáspolitika és ingatlangazdálkodás viszont totális kudarc - állítják a pénteki közgyűlésről nyilatkozó ellenzéki képviselők.
A június 24-én tartott
szegedi közgyűlési ülésután a kiskertesek úgy érezhették magukat, mint a labdarúgó-Európa-bajnokság csoportkörében saját csoportját megnyerő magyar válogatott, mert hosszas küzdelmük eredményeképpen a kormány döntése lehetővé tette a telkeken
a 10 százalékos beépíthetőségi határ elérését, amely hamarosan Csongrád megye székhelyének helyi szabályzásába is átkerül, köszönhetően a városatyák egyöntetű támogatásának. Kevésbé lehet boldog
Botka László
, aki ellen
hűtlen kezelés vádjával feljelentést tettek, mert egy igazságügyi könyvszakértő 2,4 milliárd forintos vagyonvesztést állapított meg a Ligetfürdő városi üzletrészének értékesítése kapcsán, valamint azok a városlakók, akik számára a buszokon kívül nincs alternatíva, mert a
tömegközlekedésben komoly változtatásokathajtottak végre. A Fidesz-L.É.T.-es
Nógrádi Tibort
, a KDNP részéről
Haág Zalánt
, sz LMP-ből való kizárását első fokon sikeresen megfellebbező, jelenleg független
Szentistványi Istvánt
, továbbá a jobbikos
Tóth Pétert
kérdeztük meg a nyári szünet előtti utolsó képviselő-testületi ülésről.
A Fidesz-L.É.T frakcióját vezető Nógrádi Tibor hangsúlyozta: a polgári kormányzat döntései, intézkedései jótékony hatást gyakorolnak Szeged városára, a kormány a szegediek mellett áll, még akkor is, ha a helyi baloldal a polgármesterrel az élen egyfajta öncélú mantrázással folyamatosan ennek az ellenkezőjéről igyekszik is meggyőzni a lakosokat. Emlékeztetett, a város mintegy 28 milliárdos adósságállományát vállalta magára nemrég a kormány, évi 1-2 milliárd forint törlesztéstől szabadítva meg Szegedet, komoly mozgásteret teremtve ezzel a helyi büdzsének. Számos, a csongrádi megyeszékhelyet érintő közlekedési fejlesztés támogatásáról is döntés született, illetve az adócsökkentés, a családtámogatás és az otthonteremtés 2016-os, 2017-es országos költségvetésének kedvezményezettjei maguk a szegediek is. Ugyanígy nagy nyertese több ezer szegedi család
a kiskerteseket érintő friss jogszabályi változásnakis - hívta fel rá a figyelmet. „Rendkívül fontos közgyűlés volt számomra a június 24-i, hiszen egyéni választókörzeteben három kiskertes zóna is található, a Bodomi, a Gyálaréti és a Tompaszigeti kiskertek. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, mit jelent az ott élőknek a 156/2016-os (június 13-i) kormányrendelet, mely az Országos Településrendezési és Építési Követelmények, az OTÉK 29. paragrafusában testet öltve nevesíti a mezőgazdasági területek 10 százalékos beépíthetőségét. A kormány nem remélt gyors, határozott döntése sok ezer szegedi család életében hozott lényegi, pozitív változást. Mostantól kezdve a zártkerti művelésből kivont telken lakóépület is felhúzható, ebből következően pedig a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok is igénybe vehető ezekre a beruházásokra. Természetesen azt is tudniuk kell a kiköltözőknek, hogy ettől még az érintett övezetek nem válnak lakóövezetekké, tehát nem várható rövid távon az út- és a csatornahálózat kiépítése. Jó hír azonban az is, hogy az említett kormányhatározat következtében immár nem állják meg a helyüket azok a korábban jogerősnek tekintett bontási határozatok, melyeket Szeged város építési hatósága ezekre a területekre kiadott. Mind a hét érintett lakóépület vonatkozásában hamarosan be fogjuk adni a fennmaradási engedély iránti kérelmet, és az ügyben személyesen keresem fel
Mózes Ervin
címzetes főjegyző urat, hogy kellő alapossággal és jogértelmezéssel járjon el” - fejtette ki a frakcióvezető. Nógrádi Tibor külön kiemelte, nemcsak a kormánynak kell köszönetet mondani a kiskertesek ügyében hozott gyors, pozitív döntésért, de ugyanígy elismerés illeti a Családok a Kiskertekért Egyesületet és elnökét,
Sándor Jánost
az előkészítés során végzett szakszerű, fáradhatatlan munkáért.
„A szegedi önkormányzati cégek pazarló módon gazdálkodnak. Ha a politikai nyilatkozatokkal nem, csak a szocialista városvezetők által jegyzett előterjesztésekkel foglalkozunk, jól látható, hogy nemhogy 500 milliós megtakarítás nem volt, amit ígértek, ellenkezőleg: több tízmilliós pluszpénz folyik ki, és vándorol ki tudja, milyen zsebekbe. Eközben sajnos nem jut pénz a háziorvosok további szegedi adókedvezményére, melyet mi ezúttal is szorgalmaztunk. Ezért a KDNP-frakció határozott nemmel voksolt az önkormányzati cégekkel kapcsolatos pénzügyi jellegű döntésekre, akárcsak a költségvetés-módosításra és zárszámadásara. Hasonlóképpen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy áron alul magánbefektető kezére játszanak át egy nyolcvan éven át köztulajdonban működő városi fürdőt, amelynek szolgáltatásait csak igen korlátozott mértékben tudják igénybe venni a szegedi családok, s amelynek területén értékes gyógyvizet szolgáltató kutak is találhatók” – értékelte a pénteki közgyűlés történéseit a SZEGEDma.hu kérdésére Haág Zalán, a párt szegedi elnök-frakcióvezetője. Haág Zalán szerint az elmúlt két hónapban a szegedi baloldal bebizonyította, hogy csak szavakban demokrata. Miközben a magát demokratának nevező Botka László politikai megszólalásaiban folyamatosan diktatúrát vizionál, aközben ő éppúgy a politikából élt választott tisztségviselőként az elmúlt 6 évben, mint a megelőző 16-ban. Ám amíg a valójában demokratikus rendszer előnyeit politikusként élvezi, addig helyi szinten mindent megtesz a vele ellentétes vélemények elfojtására. A vele szemben kritikus népszabadságos újságíró lányát visszahívja a pénzügyi bizottságból, a túlélésért küzdő városi kereskedőket kordonnal rekeszti ki a Szeged-napi ünnepségről, alpolgármestere pedig azon kesereg, hogy pénzbe fog kerülni a bevándorlással kapcsolatos népszavazás – megfeledkezve arról, hogy párttársai is épp népszavazásért gyűjtenek aláírásokat, ami, ha sikeres a kezdeményezésük, ugyancsak pénzbe fog kerülni... „Ám a bevándorlással kapcsolatos népszavazás olyan jelentőségű nemzeti ügy, amely akár évszázados távlatokban meghatározhatja Magyarország sorsát. Tehát itt nemcsak demokráciaellenes megjegyzésről volt szó, ami szerint nem fontos az emberek véleménye, hanem a nemzet érdekei elleni megszólalásról is a szocialista alpolgármester részéről” – fogalmazott a kereszténydemokrata városatya. A KDNP-s politikus hasonlóan aljas megjegyzésnek nevezte az egyik szocialista képviselő azon felszólalását, amely „parazita kormányról” beszélt. „Amíg a szocialista kormányok eladták a közműszolgáltatókat, és multiknak szolgáltatták ki az embereket, minden évben emelkedtek a közműszolgáltatások árai, addig
Orbán Viktor
kormánya 30 százalékkal csökkentette a rezsidíjakat, életpályamodelleket indított béremelésekkel, ingyenes tankönyv- és gyermekétkeztetési program indult, és soha nem látott családtámogatási rendszert vezettek be. Ez a kormány az emberekért dolgozik, az országot eladósító, az lakosságot megsarcoló szocialista kormányok – többek között Botka László parlamenti szavazataival – viszont sanyargatták a magyar embereket” – mondta Haág Zalán.
Szentistványi István szerint az IKV-nak és a városvezetésnek nincs koncepciója arra, hogy mit kezdjenek a jelenlegi „lehetetlen lakáshelyzettel”, amelyre egy időzített bombaként tekint. „Belátták, hogy valamit kezdeni kell a helyzettel. A mostani két pont üdvözlendő, csak éppen nem old meg semmit, mert az érintett személyek, családok pont az irdatlan díjhátralékot nem tudják visszafizetni határidőre” – kommentálta a lakásrendelet pénteki módosítását. Ha valaki pár hónappal megcsúszik a díjfizetéssel, akkor még most is egy olyan folyamat indul be, ami egyre mélyebbre húzza az érintetteket, s képtelenek visszafordulni már, így lehet pár tízezres tartozásból többmilliós - magyarázta. „Sokan egy nagy bérlakást szeretnének kisebbre cserélni, mert csak azt tudják fenntartani, mégis a legdurvább elutasítás jut nekik osztályrészül hátralékuk miatt” – magyarázta. A városatya tömegesen tud ilyen esetekről, a helyzetet a bizottságok és az IKV is ismerik, mégsem tesznek semmit. Nem támogatta az önkormányzati cég vezetője,
Kardos Kálmán
esetében azt a prémiumkitételt, hogy az eladott ingatlanokkal arányosan kapjon jutalmat. Meglátása szerint ennek csak akkor van értelme, ha a befolyt pénzből fenntartható szociális bérlakásokat alakítanak ki, vagy építenek fel, amelyek rezsije arányos a bérlők anyagi helyzetével, most viszont csak felelőtlen tékozlása folyik a város ingatlanvagyonának. Ennek kikényszerítésében kiemelte a civil szervezetek szerepét, melyeknek fel kell karolniuk az érintett lakókat. „Elő lehet adni diadalmenetként sok mindent, többek között a tömegközlekedés átalakítását is, de közben a döntéshozók nem szembesülnek a következményekkel” – fogalmazott a független városatya, aki a képviselők többségével ellentétben trolibusszal érkezett a közgyűlésre. A
SZEGEDma olvasói által felháborodással fogadottátalakítással kapcsolatban azt tapasztalta, hogy „borzasztó frusztrációt okozott a lakosságnak, amit a Szegedi Tükör és a hasonló, a városvezetéshez lojális médiumok sikertörténetként adnak el”. A járatritkítások mellett problémának látja, hogy a menetidőt képtelenek tartani a járművek, a sofőrök már nyíltan mondogatják, hogy a táblákon olvasható információk csak tájékoztató jellegűek. „Hogy késhet egy trolibusz háromperces távon öt percet? Csak úgy, ha négy perccel később tud elindulni, mert még a végállomáson volt valami rendellenesség” – válaszolta meg az önmaga által feltett kérdést. Problémának látja, hogy több olyan járat lett, amelynek egyik végállomásán sincs decentrum, nem tudnak pihenni, mosdót használni a sofőrök. „Nagyon furmányos dolog azt mondani, hogy egy régi előírást nem tartottak be, ezért a mostani állapotokhoz igazítjuk az újat” – vélekedett arról, hogy a „zöldváros” projekt keretében
csökkentené az előírt zöldfelületi mutatókatOdessza és Tarján városrészekben az önkormányzat. Problematikusnak tartja, hogy a program nem az eredeti célt szolgálja, ezért is idézte az állami főépítészt a közgyűlésen, aki az övéhez hasonló álláspontot képvisel. Szerinte pont a jól megnőtt növényállomány segíti ebben a kánikulában élhetőbbé tenni a lakótelepek házait, s csak egy hangos kisebbség panaszkodik a „zavaró” fák miatt, akikre tud hivatkozni egy-egy képviselő. Elmesélte, előfordult, hogy egy-egy fakivágás után sírva jöttek oda hozzá az emberek, ezért fontosnak tartaná, hogy a többi lakót is értesítsék ilyen szándék esetén, mert ez csökkentené a konfliktusokat, s megmutatná a valós arányokat. Megjegyezte, az új növények telepítése a fölöslegesen kiirtott régiek helyett megéri mindenkinek, a tervezőknek, a beruházásokon dolgozóknak, az uniós pénzeket felvevőknek, egyedül az ott élők számára nem jó.
„A Ligetfürdőt egy olyan ügynek tartjuk, ahol a város elkótyavetyélte értékeit, mert Leisztinger-féle holding jóval alacsonyabb összeget fizet a város által apportált vagyonnál” – fogalmazott Tóth Péter, aki jogosnak tartja
Német Ferenc
feljelentését. „Úgy látom, biztos dolgában, hiszen névvel vállalta, ehhez gratulálok. Szemet szúró volt, hogy a polgármester nem válaszolt egy eldöntendő kérdésre: okozott-e vagyonvesztést a fürdő önkormányzati üzletrészének értékesítése, vagy sem? Jó lett volna, ha egyértelműen válaszol, egy nemből kiderült volna, hogy nincs félnivalója. Úgy gondolom, ők is tudják, hogy ez mekkora vagyonvesztéssel járt, habár úgy fogják tálalni, hogy annyit keresett vele a város, hogy abból új sportuszodát lehet építeni” – így a jobbikos önkormányzati képviselő. „Az IKV nem túl hatékonyan kezeli az ügyeket, ez látszik a jogcím nélküli lakáshasználatokon, a kintlévőségeken, a számlakezeléseken, a döcögő ingatlaneladásokon. A baloldali kudarcban, amely kódolva van a jelenlegi vezetésben, nagy felelőssége lesz a cégnek” – vélekedett a városatya. Abban egyetért Szentistványi Istvánnal, hogy a helyi lakosság anyagi viszonyai és az IKV által támasztott követelmények között nagy a különbség, azonban meglátása szerint arra is figyelni kell, hogy ne okozzanak további vagyonvesztést. „Meg kell találni azt a réteget, amely fenn tudja tartani az ingatlanokat, s nem a kintlévőségeket növeli” – mondta. A politikus Nógrádi Tiborhoz hasonlóan óriásinak nevezte azt a munkát, amit Sándor János vezetésével a Családok a Kiskertekért Egyesület véghezvitt, „amiről tavaly csak álmodtak, az valóság lett”. Örül, hogy a kormány meghozta a döntését. Bizonyos benne, hogy a szegediek és az egyesület kitartó küzdelme is szerepet játszott a módosítás elfogadásában. Azt gondolja, elképzelhető egy kiköltözési hullám megindulása, de tudni kell, az olcsóbb árak azt is jelentik, hogy az infrastruktúra nem olyan, mint a belvárosban. „Úgy látjuk, most is nagyon nehéz megtartani az orvosokat. A legnehezebb a gyermekorvosi praxisok helyzete, a Jobbik azt gondolja, itt nemcsak adókedvezményt kell adni, hanem programot is szükséges indítani, hogy minél több fiatal orvost itt tartsunk, erre külön költségvetési keretet állítanánk be” - fejtette ki az álláspontját arról, hogy a szegedi önkormányzat
nem adja meg a maximális iparűzési adókedvezményta város alapellátást biztosító doktoroknak. Tóth Péter a magyar futballválogatott tiszteletére focimezben jelent meg a közgyűlésen, igaz, a Király Gábor-védjegy szürke melegítőalsó hiányzott. „Azokban a sorokban, ahol én ülök, nagy a drukkolás, a balliberális oldal képviselőiből viszont mindig hiányzott a nemzeti öntudat” – válaszolta, mikor arról kérdeztük, mekkora mértékben uralta el az Eb-láz a képviselők „csapatát”. Úgy érzi, a bizottsági üléseken és most a közgyűlésen is tapasztalható, hogy a baloldal „nem a nemzettel együtt mozdul”. Azt gondolja, az Európa-bajnokság hatására olyan nemzeti öntudat fog eluralkodni az országon, hogy sem Szegeden, sem az országban nem lesz baloldali többség évtizedeken keresztül.
Pintér M. Lajos - Tóth Marcell
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.