Befektetés a jövőbe - 300 milliárdos komplex programmal fejlődő pályára állítható Szeged

Megújuló energia, mezőgazdasági feldolgozó ipar, orvosi műszerek, gyógyszerek gyártása, új logisztikai központ – ezekre építve fejlesztené Szegedet a Tisza Lajos Közéleti Egyesület. A szervezetet vezető Bartha László szerint a város rossz úton halad, még időben lépni kell, hogy növekedési pályára álljon a gazdaság. Úgy véli, a baloldalnak nem érdeke a kkv-k, cégek Szegedre vonzása, inkább saját szavazóbázisát erősíti a munkahelyteremtő vállalkozások segítése helyett. Bízik abban, hogy ha Botka László nem is hallgat rá, a kormány Szeged segítségére lesz abban, hogy a tervek valósággá váljanak.

„Ha igaz az, hogy Európai Uniótól különböző jogcímeken 300 milliárd forint vándorolt be Szegedre 2007 és 2013 között, akkor valami borzasztó nagy baj lehet, mert ebből az összegből egyetlen egy munkahely sem létesült” –

Bartha László

korábbi polgármester szerint a számok nem hazudnak: 2002 és 2016 között az inflációs szint alatt növekedett a helyi adóbevétel, azaz reálértéken csökkent. Az általa vezetett Tisza Lajos Közéleti Egyesület már 2014 óta szakértői stáb által kidolgozott, kész programmal rendelkezik, azonban a városvezetés nem nyitott a külső, civil javaslatokra, pedig az egyesületi elnök szükségét érzi ennek, mert azt tapasztalja, a közgyűlés egészére igaz, hogy nem jelenítenek meg előremutató javaslatokat. Terveiket az év elején

Orbán Viktorhoz

is eljuttatták, bíznak benne, hogy amikor a miniszterelnök a Modern Városok Program keretében Szegedre látogat, s bejelenti a fejlesztési ígéreteit, hasznát veszi javaslataiknak, hiszen korábban a kormányzat világossá tette, nemcsak az önkormányzatok, hanem többek között a helyi civilek ötleteit is szívesen és nyitottan fogadja.

Előbb a gazdaságfejlesztés, aztán a díszkő

Bartha László véleménye szerint a város jelenlegi ereje két nagy elődnek,

Tisza Lajosnak

és

Klebelsberg Kunónak

köszönhető, ők formálták meg az arculatát, jellegét, hozták létre azokat a pilléreket, melyeken ma Szegeden áll. A Botka László által irányított önkormányzat első öt-hat évében nem tett mást, mint az előző, fideszes vezetés által összeállított, pénzügyileg megtervezett projekteket valósította meg. „Két olyan ügy van 2007-2008 után, ami már nem kapcsolható hozzánk, az Aquapolis és a mindenki által kritizált tömegközlekedési nagyprojekt. Mindig elmondom, nagyon örülök, hogy egyikhez sem volt semmi közöm. A helyzet most sem jobb, eltelt közel két év a 2014-es választások óta, mégsem látunk még szándékot sem arra, hogy gazdaságfejlesztő beruházás érkezzen Szegedre. Kell díszkövezés, de akkor, ha már gazdaságilag erős a város” – fogalmazott.

Úgy véli, Botka nem tudja fenntartani a beruházásait, erre tökéletes példának látja a mai naptól megnyirbált, átalakított tömegközlekedést, ez pedig gazdasági problémákat okoz. „Két örvényben van a jelenlegi városvezetés, egy gazdaságiban és s egy politikaiban, a hazugságspirálból nem képesek kijönni” – magyarázta. A kormány Bartha szerint csak azokkal tud együttműködni, akiknek vannak terveik, ő azonban ezeket nem látja. Orbán Viktor többször leszögezte: nem fog a szegediek helyett tervezni a kormány. „A rendszerváltás utáni önkormányzatok semmi olyat nem tettek le, amit büszkén hagyhatnak az utókorra” – a volt polgármester önkritikusan hozzátette, nekik is csak a szándékaik voltak meg erre, de ezeket „az idő felülírta”.

Nem megfelelő a mostani ipari-logisztikai központ

„Elsősorban középtávú terveink vannak, a jelszavunk nem véletlenül befektetés a jövőbe, bár néhány elképzelésünk rövid időn belül éreztetné hatását” – magyarázta. A program ugyan kétéves, de a problémák nem változtak az egyesületi elnök szerint, így a célok és az eszközök is ugyanazokat, mint amiket 2014-ben lefektettek. Kiemelt ipari-logisztikai központot hoznának létre, mert a jelenlegi nem megfelelő erre, csak egy raktárbázis. Ezt erősítve fejlesztenék a repteret (amit elengedhetetlenül fontosnak tart), s valóban működő vízi és vasúti kapcsolatot hoznának létre a Balkán felé. Úgy gondolják, ezt még most sem késő megvalósítani. A szándékosan az akkor még nem létező autópálya nyomvonala mellé tervezett nyugati feltáró út mellett helyezték volna el a központot már 2000-ben, a szervizútért még

Géczi József

volt MSZP-s honatyával együtt lobbiztak. „Hiába hivatkozik arra Botka, hogy nincs terület! Valójában minden hatósági eszköz a kezében van ahhoz, hogy a nyugati feltáró út melletti földek a városhoz kerüljenek. El kell kezdeni a munkát, a befektetett összeg többszöröse térülne meg!” – vélekedett, hozzáfűzve, véleménye szerint az ottani magántulajdonosok alig várják, hogy a város megkezdje a kisajátítási eljárásokat és a fejlesztéseket. Itt jönne tehát létre Szeged valódi ipari-logisztikai-kereskedelmi övezete.

Megjegyezte, fontos a harmadik híd, de az általa megkérdezett szakemberek szerint a tervek jelenlegi formájukban alkalmatlanok a gazdaság fellendítésére és a kapcsolatok javítására a Bánát és a Balkán irányába. „Fontos érv, hogy Újszeged, Deszk felől könnyebb lesz közlekedni, de mégsem ez a prioritás. Vagy egy nagyobb híd szükséges, ami kiszolgálja a kereskedelmi, gazdasági jellegű igényeket, s Szeged város fejlesztési területeit, vagy tudomásul kell venni, hogy két híd kell. Ez esetben lezárható a Belvárosi híd az autósok előtt, ahogy tervezik, de a rakpartot meg kell hosszabbítani az új hídig” – osztotta meg álláspontját. A mezőgazdasági feldolgozóiparnak nagy hagyományai vannak Szegeden, ezért a TLKE ennek fejlesztését prioritásként kezelné, mert ez nemcsak a megyeszékhelynek, hanem vonzáskörzetének is előnyös lenne. A város elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy akár Szerbiából, akár Romániából ide hozzák a gazdák termésfeleslegüket, s ne Oroszországba exportáljanak, de lehetne építeni a malomiparra, a Pickre, a híres paprikára. Úgy gondolja, okkal hozta létre itt a CBA nagybani piacát. Nem érti, hogy miért ne lenne szüksége Szegednek konzervgyárra, ahogy azt a baloldal kommunikálja. Meggyőződése, erősíthetjük a mezőgazdasághoz köthető kutatásban is a szerepünket, csak el kell hinni, hogy alkalmas erre Szeged és egyeteme.

Megújuló energia és gyógyszeripar Szeged jövője

Az SZTE tudományos bázisára és a képzésére alapozva az egészségügyi háttéripart erősítené. Ez azt jelentené, hogy a gyógyszerkutatásban és –gyártásban, az orvostechnológiai eszközök, műszerek készítésében, fejlesztésében érdekelt cégeket vonzanának a városba. A volt polgármester álláspontja szerint ezzel Szegedre jönnének a legjobb egyetemisták, később pedig kutatóvá válva itt maradnának. Hozzátette, a világ harmadik legnagyobb profitját hozó iparágáról van szó, azaz komoly hozzáadott értékkel bír. „Több mint bűn nem kihasználni a szegedi egyetem adta lehetőségeket!” – ebben az SZTE és a városvezetés felelősségét is látja. Világtrend a megújuló energiaforrások növekvő aránya. Bartha László fontosnak tartja e hullám meglovagolását, ezért azt javasolja, hogy az ezzel kapcsolatos kutatásokat végzőket, valamint gyártással foglalkozó vállalatokat a megyeszékhelyre kell hívni. A legkevesebb eltérés a két polgármester tervei között talán a lézerközponttal kapcsolatban van. Mind a jelenlegi önkormányzat, mind a civil egyesület fontosnak látja az ELI körüli beszállító és szolgáltató ipart, illetve az ELI-re épülő kutató, fejlesztő, innovációs ipart, a tudáspark fejlesztését. Bartha László hozzátette, már 2000-ben kijelölték a volt orosz laktanya területét innovációs célra, igaz, akkoriban még nem lézerközpontban gondolkodtak. Nem tartja helyesnek, hogy az MSZP-s városvezető gyakran saját projektként emlegeti az ELI-t, pedig a város szerepe marginális (1 százaléka van a működtető cégben), inkább az EU és az állam emelhető ki.

„A baloldalnak nem érdeke fejlett kkv-kat létrehozni, mert úgysem válnak az ezzel foglalkozók szavazóbázissá, mivel autentikus, gondolkodó egyénekről van szó. Nem akarják, hogy ilyen emberek jöjjenek Szegedre, sőt, inkább hagyják, hogy távozzanak. Inkább sarcot emelnek, hiszen ha a gondolkodók távoznak, kevesebb ember fog ellenük szavazni” – vélekedett.

A fiatalok testmozgása az elsődleges

A TLKE elsősorban a tömegsportra helyezné a hangsúlyt, ezért az utánpótlást biztosító egyesületeknek több pénzt adnának a náluk sportoló gyerekek után, minden olyan szervezetet támogatnának, melyek a 18 év alattiak testmozgását segítik, szervezik. Azt gondolja, az uszodát nem megfelelő helyre tervezik, az Etelka sor stadiont inkább viszonylag alacsonyabb összegből felújítaná, segítve a tömegsportot, mellette a vízitelep önkormányzati tulajdonú részét rendbe tetetné. A fedett uszoda esetében az újszegedi sportcsarnokot alakítaná vissza tervezett funkciójára, kijavítva a műszaki problémákat. Szükség esetén a Kisstadion felé terjeszkedhetne a komplexum, európai szintű uszodaegyüttessé válva. A SZVSE-pálya, a mellette lévő kemping területére, valamint a barnamezős ipari területekre két sportlétesítményt képzeltek el, a modern futballstadiont és az új, többfunkciós sportcsarnokot, amelyeknek közös parkolókapacitásuk lenne. A turisztikát fontosnak tartja, de attól fél, hogy nem fejlődhet, ha a város nem érzi fontosnak az értékei – szegedi papucs, paprika – megőrzését. „Összesen 300 milliárd forintba kerülne a projekt, s öt év alatt költenénk el” – zárta szavait Bartha László, aki úgy látja, ha ennek csak egy része megvalósul, már növekedési pályára állítható Szeged. Mint mondta, elsősorban az uniós forrásokra számítanának ehhez a komplex programhoz, és rendelkezésükre áll az a szakértői stáb, melynek révén azonnal hozzá tudnának látni ennek megvalósításához.