Bakondi: kevés szó esik az EU külső határainak megerősítéséről

A brüsszeli migránspolitika az illegális bevándorlók befogadására irányul, miközben kevesebb figyelem jut a külső határok védelmére, a gazdasági migránsok visszaküldésére, a schengeni jogszabályok betartására, a Frontex, az Európai Unió határvédelmi ügynöksége megerősítésére, valamint a belbiztonsági kérdések összehangolására - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Budapesten.

A főtanácsadó a Megoldási lehetőségek a migrációs válságkezelésben. Működik-e a közös európai menekültügyi rendszer? című kétnapos konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az EU-t is meglepte a tavalyi tömeges migráció.

Bakondi György

jelezte: a kormány megítélése szerint a brüsszeli migránspolitika tavaly és idén is eddig alapvetően az érkezők befogadásával, szétosztásával, valamint integrációjával foglalkozott, ebben haladtak a leginkább, ebben alakultak ki legmarkánsabb elképzelések. Mint mondta, bár a szavak szintjén a külső határok védelme most már az Európai Unió politikájának is szerves része, nem történtek valóságos intézkedések, leszámítva a balkáni útvonal országait, Ausztriával az élen, amelyek végül lezárták határaikat az illegális bevándorlók elől. Az érkezők szűrése, identitásuk megállapítása lassú és körülményes. Nem valósul meg a gazdasági migránsok tervszerű visszaküldése sem - tette hozzá a főtanácsadó. Kitért arra, hogy továbbra sem érvényesül a saját jogszabályok, elsősorban a schengeni jogszabályok betartása, ezért a magyar javaslatnak, a Schengen 2.0-nak alapvetően ez a célja. Kiemelte: lassan halad az európai határőrizeti ügynökség, a Frontex megerősítése, az egységes határ- és parti őrség kialakítása. Nincs haladás a belbiztonsági kérdések összehangolásában, legyen szó közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági fenyegetésről - jegyezte meg. Bakondi György a statisztikát ismertetve elmondta: a Frontex szerint tavaly 1,5 millió illegális bevándorló érkezett Európába, tavaly Magyarországon 391 ezer migráns haladt keresztül, 104 ország állampolgára. Tavaly 177 ezer menedékkérelmet adtak be, 508-an megkapták a menekült- vagy oltalmazotti státust, a többiek eltűntek, mire a hivatal dönthetett volna, illetve elutasították a kérelmüket. Idén már 18 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, 4300-t a tranzitzónákban. Naponta 100-120-an kísérlik meg erőszakosan átlépni az ország déli határát, vagyis a határ "permanens nyomás alatt van". Ennek oka az, hogy a görögországi, idomeni menekülttábor felszámolásakor 4-4,5 ezren "eltűntek", majd embercsempészek segítségével jutottak el Szerbiába, ahonnan megközelítik a magyar határt. Kitért arra is a főtanácsadó, hogy Olaszországban 122 ezren vannak a migránsok ellátórendszerében, és jelentősen megnőtt a Líbiából érkezők száma, naponta már a 3-3500-at is eléri a számuk. Líbiában egyébként egymillióan várják, hogy hajóval elindulhassanak Európába, idén óvatos becslések szerint 450 ezren érkezhetnek Líbiából. Bakondi Györgyöt a sajtótájékoztatón kérdezték azzal kapcsolatban, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetben lehallgatókészüléket találtak. A főtanácsadó azt mondta, nincs információja az ügyben, de kizártnak tartja, hogy magyar titkosszolgálatnál lenne lajstromban a megtalált szerkezet. Hangsúlyozta: a magyar titkosszolgálatok törvényesen gyűjtenek adatokat. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetben talált lehallgatókészülékkel kapcsolatban a Belügyminisztérium azt közölte az MTI-vel, hogy a készülék kiskereskedelmi forgalomban húszezer forintért beszerezhető. Közleményükben hangsúlyozták: a jogszabályok keretei között "a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel szolgáltatást végző belügyi szervezet saját eszközeit nem internetes portálon, és nem a sarki boltban vásárolja meg". Megjegyezték, hogy az intézet nem tett bejelentést, feljelentést, jelzést a rendőrségen "a talált tárggyal kapcsolatban". Bakondi György egy másik kérdésre válaszolva elmondta: nem látott olyan jelentéseket, amelyek szerint Soros Györgyhöz köthető alapítványok migrációt támogató tevékenységéről szóltak volna. A főtanácsadó a sajtótájékoztató előtt előadást is tartott a konferencián. Arról beszélt, hogy a magyar kormány úgy tekint a migrációs helyzetre, mint az unió fennállása óta legnagyobb kihívására. Véleménye szerint az is világos, hogy erre az EU sem a jogszabályai, sem a döntési mechanizmusai alapján nem volt felkészülve, ezért gyakran késedelmesen döntött, és nem mindig a legcélszerűbb megoldásokat választotta. Hangsúlyozta: "tömeges, illegális, erőszakos" migrációval áll szemben az EU. Úgy fogalmazott, "európai tendencia a migránsok egyre fokozódó agresszivitása", és ez már a magyarországi táborokban is megjelent. A Magyarországra érkezők identitása gyakran kétséges, céljuk is bizonytalan - közölte. Jelezte: vannak olyan információk, amelyek szerint a balkáni útvonalon 30 ezer embercsempész dolgozik, az emberáradat elindítása - mint mondta - komoly szervezőmunkát, az embercsempész hálózatok kiépítését igényelte. Szólt arról is, hogy "a hivatalos politikán kívüli erők" is "nagyfokú aktivitást tanúsítanak" a migránsügyben. Magyarország kormánya a külső határellenőrzés megerősítésére törekszik - jelentette ki. Hangsúlyozta: az EU biztonsága nem függhet egyetlen államtól, Törökországtól, az EU-nak a saját határait meg kell védenie, és az európai politikát úgy kell alakítani, hogy garantálható legyen a polgárok biztonsága.