Közélet

Önállóvá válhat a szegedi távhő – az állam venné át?

Önállóvá válhat a szegedi távhő – az állam venné át?

2016. április 11., hétfő
Önállóvá válhat a szegedi távhő – az állam venné át?
jog_biz_ules01_gs

Leválhat az IKV-ról a távhőszolgáltatás, a Móra-múzeum gazdasági ügyeit az NGSZ-re bíznák és átalakul a szociális ellátások rendszere – többek között erről tárgyalt a jogi bizottság, átlagosan két percet szánva egy-egy napirendi pont tárgyalására.

Egy évvel ezelőtt döntött arról a

közgyűlés

, hogy az önkormányzati tulajdonú IKV Zrt.-hez kerül a távhőszolgáltatás, most pénteken viszont olyan előterjesztést tárgyal a testület, hogy külön céget alapítsanak erre az a közszolgáltatásra. A jogi bizottság hétfői ülésén

Német Ferenc

Fidesz-L.É.T.-es külsős tag felvetette, hogy amennyiben most egy új társaságot alapítanak erre a célra, akkor nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy rövid időn belül működésképtelenné válik, és a fogyasztók érdekei sérülnek.

Solymos László

alpolgármester válaszában kifejtette, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelölte ki szolgáltatónak az IKV Zrt.-t, és már idén a februári közgyűlésen döntés született arról, hogy leválik ez az üzletág az ingatlankezelő társaságról. Német felvetésére megjegyezte, az önkormányzatnak nem lehet érdeke, hogy működésképtelen legyen a cég, a kormányzat szándékát viszont nem ismeri. Elmondta, a távhőszolgáltatás rendszerét alapvetően a kormány finanszírozza, ezen kívül jelentős mértékben szabályozza is, így azt, hogy országosan mikor borulhat be a távhő-szolgáltatás, ami az önkormányzati szektort tekintve jelenleg 50-60 milliárdos veszteséggel rendelkezik, Solymos szerint nem lehet tudni. Hangsúlyozta, az elmúlt egy évben az IKV Zrt. égisze alatt kiegyensúlyozott volt a távhő-szolgáltatás Szegeden, és a cég gazdasági adatai is stabilak. Az új, június 30-ával létrejövő cégnek Szegedi Távhő Kft. lesz a neve, és 100 milliós alaptőkével hoznák létre. A társaság ügyvezetőjének 2017 nyaráig

Kóbor Balázst

neveznék ki, míg a Kft. felügyelőbizottságába

Németh Györgyöt

,

Mihálffy Bélát

és

Kormos Tibort

javasolja.

jog_biz_ules04_gs

Arra a kérdésre, hogy miért is lehet most ennyire fontos a szétválás, a

Népszabadság

cikke adhat választ – értesüléseik szerint „nemzeti" távhőrendszer első tagja Szeged lehet, vagyis a közelgő értékesítés első jele lehet az átszervezés. Ezt egyébként a lapnak cáfolta

Botka László

, a polgármester azt közölte, hogy az átszervezéssel csak a közműhivatal kérésének tesznek eleget, és eddig nem kaptak ajánlatot az államtól. Ezzel szemben a NOL-nak többen azt állították, hogy a legelőrehaladottabb tárgyalások az ellenzéki vezetésű Szegeddel zajlanak. „Ezt állítólag segíti Botka László és

Lázár János

viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolata is. Sokak szerint a nagy bejelentést

Orbán Viktor

kormányfő többször beharangozott szegedi látogatására időzítik. Vevőjelöltnek a legtöbb forrásunk az Első Nemzeti Közműszolgáltatót tartja, amely állítólag 1-2 milliárdot adna az eszközökért” – írja a Népszabadság.

Átalakítják a szociális támogatások igénylési rendszerét

Egy év után felülvizsgálta a települési támogatásokról szóló rendeletét az önkormányzat, és újat alkotna. Solymos László alpolgármester az előterjesztés kapcsán arról tájékoztatott, hogy 2015-től a települések hatáskörébe került a szociális támogatások rendszere, Szeged 400 milliót különített el erre a célra, központi támogatás nincs. Volt olyan év, amikor egy milliárd forintot is fordítottak erre, ám ahogy az alpolgármester megjegyezte, akkor még állami források is rendelkezésre álltak erre a célra. Egy év után új helyi rendeletet alkotnának, mellyel kapcsolatban azt emelte ki, hogy egyszerűsíteni kívánják az igénylés feltételeit, illetve a jövőben egy kérelemmel több ellátáshoz is hozzájuthat egy személy, amennyiben a pénteki közgyűlésen a többség támogatja az előterjesztést. Emelnék az egy főre jutó jövedelmi határt, méghozzá úgy, hogy a számítási módját is egyszerűsítenék. A lakhatási és lakbértámogatás megítélésénél az egy főre jutó jövedelmet vennék alapul továbbra is 71.250 forintos jövedelemhatárral, ami kedvezőbb a jelenlegi rendszernél. A KDNP-s

Póda Jenő

az előterjesztéssel kapcsolatban elmondta, Solymos állításával szemben nem kivonult az állam erről a területről, hanem a helyhatóságok hatáskörébe helyezte a döntést, ami szerinte logikus, hiszen helyben jobban meg tudják határozni, hogy ki a rászoruló valójában. Az előterjesztés kapcsán közölte, az abban foglaltak jó irányba mutatnak, ám hatékonyságát majd csak évek múlva lehet megítélni. Az előterjesztést a bizottság hat tagja támogatta, Póda Jenő,

Rózsavölgyi József

és Német Ferenc tartózkodott. A bizottsági többség támogatta azt az előterjesztést is, amelyik szerint a Móra-múzeum gazdasági szervezetét a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) alá vonják július elsejétől. Ugyancsak a múzeumot érintő döntés, hogy uniós nyílt közbeszerzési eljárást indíthat régészeti feltárásokhoz kapcsolódó munkálatok és szolgáltatásokra. Az eljárás eredményeként az intézmény vállalkozási keretszerződést kíván kötni nettó 1 milliárd forint keretösszeg erejéig.

Leválhat az IKV-ról a távhőszolgáltatás és átalakul a szociális ellátások rendszere - erről is tárgyaltak a jogi bizottság ülésén.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=626339

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. április 11.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.