A baloldali városvezetés kudarca miatt merülhet fel a szegedi távhőcég állami kézbe adása?

A Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke, Bartha László úgy látja, erre a lépésre elsősorban az önkormányzatnak van szüksége, és nem az államnak. Nem érzi kiegyensúlyozottnak az IKV távhő üzletágának gazdálkodását.

, újra leválasztaná a város az IKV-ról a távhőszolgáltatást biztosító üzletágat. A tervek szerint az új, június 30-ával létrejövő cégnek Szegedi Távhő Kft. lenne a neve, és 100 milliós alaptőkével hoznák létre. A társaság ügyvezetőjének 2017 nyaráig

Kóbor Balázst

neveznék ki, míg a Kft. felügyelőbizottságába

Németh Györgyöt, Mihálffy Bélát

és

Kormos Tibort

javasolja a városháza. A

Népszabadság

szerint a „nemzeti” távhőrendszer első láncszeme lenne a szegedi, azaz az Első Nemzeti Közműszolgáltató venné át hamarosan a szegedi távhőszolgáltatást, ezért vált fontossá a lépés megtétele. „

Botka László

MSZP-s polgármester tavaly év elején írt egy levelet az Energetikai Hivatalnak, amelyben tulajdonképpen a többségében önkormányzati tulajdonú cég, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. távhő-szolgáltatási jogosítványának visszavonására vonatkozó vizsgálatot kezdeményezett” –

Bartha Lászlónak

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnökének nincs tudomása arról, hogy közgyűlési felhatalmazással küldte volna el levelét, leveleit MSZP-s polgármester. Úgy látja, ezzel a saját cégét hozta lehetetlen helyzetbe az önkormányzat, ezt viszont még akkor sem tartaná elfogadhatónak, ha kisebbségi tulajdonos lett volna a város. „Ezt követően jöttek elő a

problémák

, miután áprilisban az IKV

átvette

a szolgáltatást. Láthatóan felkészületlenek voltak a helyzetre mind szakmailag, mind gazdaságilag” – vélekedett. Egy év eltelte után még mindig nem érzi kiegyensúlyozottnak a gazdálkodást: „ugyan leírják, hogy 35 millió forint a maradvány a cégben, de nem szerepel sem az önkormányzat 1,3 milliárdos kötelezettségvállalása a hitel lehívásával kapcsolatban, sem az önkormányzat 800 milliós tagi kölcsöne. Összesen több mint kétmilliárd forintról nem tudunk semmit, s az enyhe tél miatti esetleges nyári visszafizetésekről még szó sem esett.” A volt polgármester ez utóbbival kapcsolatban a távhőszolgáltatás támogatásának átalakulását emelte ki, mert az állam megemelte az alaptámogatást, ami az ideihez hasonló kevésbé hideg teleken előnyös, mégsem látja úgy, hogy jobban teljesített volna az IKV üzletága.

Bartha László arról sem tud, hogy a Szehő által korábban évente 200-230 millió forintos összegben előretervezett felújítási és karbantartási munkálatokat idén végrehajtották-e. Korábban

Kardos Kálmán

, az IKV elnök-vezérigazgatója is

, hogy feladatok elvégzése fontos, sőt, ha megfelelő anyagi fedezet lenne, akkor még ennél is komolyabb lépéseket kell tenni a részben félévszázados rendszer fenntartása érdekében. Szerinte a felsorolt nehézségek miatt merülhetett fel a városvezetésben, hogy átadják a szegedi távhőrendszert az államnak, hiszen a kormány korábban már egyszer átvette a város adósságállományát. „Azért, hogy vonzóvá tegye ezt, beletették a vagyont is, hasonlóan, mint az Aquapolisnál” – mondta az egyesület elnöke. Úgy gondolja azonban, hogy erre nem feltétlenül az államnak, hanem leginkább a baloldali városvezetésnek van szüksége. Ezért legkésőbb május és június hónap környékén meghozza a szükséges döntéseket a szegedi közgyűlés, hogy még a fűtési szezon előtt rendezhessenek mindent. Botka László korábban a Népszabadságnak cáfolta a közelgő értékesítést. Az újonnan alapított távhőcég eladását pedig elméleti kérdésnek nevezte, mert az államtól nem kapott még ajánlatot.