Tárgyalás, tüntetés, sztrájkfelmérés – itt tartanak most a pedagógusok Szegeden

Újból megkérdeztük a két szegedi pedagógust az oktatás aktuális helyzetéről. A véleményük most is eltérő, de a diákok érdekeit mindketten elsődlegesnek tartják.

megjelent oktatási nagykörképünk óta több új fejlemény történt.

Palkovics Lászlóval

, ülésezett a

, s a Societas is

folytatja ugyan kampányát

a szegedi iskolák közelében, de cikkünk hatására már online kérdőívükhöz sem írják oda, hogy kötelező megadni a nevet, címet, telefonszámot, email elérhetőséget. Március 15-én újabb oktatásügyi tüntetés lesz, sőt felmerült a sztrájk lehetősége is. A helyi és az országos eseményekről kérdeztük korábbi interjúalanyainkat,

Magony Ágnes

nyugdíjas pedagógust és ma is aktív kollégáját, aki nemcsak tanít, hanem ha szükségesnek érzi, demonstrál is.

Öröm és üröm demonstráló szemmel

„Örülök a Civil Közoktatási Platform

megalakulásának

, amelynek tagjai a kormányzati szervezetekkel párhuzamosan dolgoznak. Negatívumnak a Nemzeti Pedagógus Kar nyílt levelét tartom, amely felsorolja, hogy milyen munkát végeztek a Köznevelési Kerekasztal munkacsoportjai. Azonban nem tartom sikernek az ott felsorolt eredményeket, az ’át kell tekinteni’ kezdetű mondatokat” – vélekedett a továbbra is elégedetlen aktív pedagógus a legutóbbi interjú óta eltelt időszakról. A legfontosabb négy problémának az államosítást, gazdasági-szakmai önállóságot, a minőségbiztosítási és a tanfelügyeleti rendszert tartja, s az ezekhez kapcsolódó ígéreteket homályosnak nevezte. Kevésnek gondolja a szakképzés ügyében az előrelépést, egyetlen pozitívumként azt említette, hogy szakmai tárgyból nem kell emelt szintű érettségit tenni.

Az államtitkár és a pedagógus is fontosnak tartja az iskola önálló gazdálkodását

„Egyetértek a tiltakozókkal, hogy az adminisztrációs problémákat kezelni kell” – vette át a szót Magony Ágnes, aki olvasta lapunk interjúját Palkovics László oktatási államtitkárral. Örül, hogy a tervek szerint újból az intézményekben születhetnek a gazdasági döntések, mert szükségesnek látja azt is, hogy a gazdasági vezető és az igazgató újból önállóan gazdálkodjon, mivel a KLIK közbeszerzéseit nehézkesnek ítéli. Ehhez fokozott ellenőrzést társítana azért, hogy minden vásárlás a gyerekek és a tanítás érdekében történjen. A szegregáció elleni fellépést nagyon fontosnak tartja, kiemelte a kötelező óvodát, az ingyen tankönyveket és étkezés biztosítását számukra. „Nem kihagyható a szülő felelősségének kérdése, meg kell győzni őket, hogy gyermekeik számára a tanulás elengedhetetlen” – hívta fel a figyelmet. Megvédené az erkölcstant és a hittant, amelyek kiegészítik a családban elsajátított mintákat, s hozzátette, a legjobb lenne, ha az utóbbi elég lenne, de a tapasztalatai nem ezt mutatják. Az OFI felsőoktatáshoz kerülésével nem ért egyet, inkább a gyakorló szaktanárokra bízná a tankönyvfejlesztést, mert ők minden nap találkoznak a diákokkal, ismerik az igényeiket, az érdeklődési körüket. A felsőoktatásnak a tanárképzésben adna nagyobb szerepet, s több jogot a felvételinél ahhoz, hogy a legalkalmasabbakból váljanak pedagógusok. Azt szeretné, ha az iskolák fenntartásában megőrizné az állam a szerepét, mert a jelenlegihez képest jóval nagyobb adósságokat görgettek maguk előtt az önkormányzati iskolák. Helyesnek tartja a kompetenciamérés bevezetését, de arra figyelmeztetett, a családi háttér nagyobb hatással van a gyerekekre, mint az iskola, ezt az eredmények kiértékelésénél figyelembe kell venni. Nem szeretné azt sem, ha a klasszikus műveltség elveszne, hisz abban, hogy a versek, az irodalmi művek, a történelem ismerete értéket jelent ma is.

Március 15. a tüntetés, vagy az ünneplés ideje?

„Örvendetes, hogy a társadalom rájött, minden szegmensét érinti az oktatásügy, hasonlóan az egészségügyhöz” – vélekedett a

Medián felmérésének

eredményeiről a demonstráló pedagógusunk, azt azonban nem tudja, hogy ez a támogatás mit fog jelenteni március 15-én. „Mélységesen elkeserítő, hogy nemzeti ünnepünkre rászervezik ezt a tiltakozást! Közösen kellene ünnepelnünk a ’48-as forradalom évfordulóját, de ehelyett szándékosan ezt az időpontot választják” – ez már Magony Ágnes véleménye.

Lezajlott a sztrájkfelmérés - érettségi idején nem lenne munkabeszüntetés

A tüntető kollégája elmondta, a Pedagógus Szakszervezet részéről megtörtént a sztrájkfelmérés már Szegeden is, de egy név nélküli kitöltés esetén szerinte többen csatlakoztak volna. Kérdésként feltették, hogy ki hajlandó sztrájkolni, hány napig szüntetné be a munkáját. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is egyelőre befagyasztotta a sztrájkbizottságát, de ha szükséges, tárgyalnak az elégséges szolgáltatás definíciójáról. „Ha mégis sztrájk lenne, az másképp nézne ki egy általános iskolában és egy középiskolában. Mindenki bemegy a munkahelyére, s úgy tartózkodik ott, hogy közben nem veszi fel a munkát, s ezért fizetést sem kap. A nem sztrájkoló tanárok megtartják az óráikat, a többiek nem” – magyarázta. Hangsúlyozta azonban, hogy érettségi alatt nem szeretnének sztrájkolni. Ehhez kapcsolódóan nem kívánta kommentálni azon budapesti tanárnő

„sztrájkját”,

aki nem ír be jegyeket, nem zárja le diákjait év végén, így nehéz helyzetbe hozva őket a maturálás előtt. „Erre még

Mendrey László

is azt mondta, hogy szabályokat és tanulói jogokat sért. Nem tudom megérteni, hogy miért gondolhatja ezt jónak” – osztotta meg ugyanerről az álláspontját Magony Ágnes.

(Mindkét beszélgetés Palkovics László Magyar Időknek adott interjúja előtt zajlott le. - szerk.)

A törvény adta jogok és az ízlés, avagy pártokhoz köthető szerveződések az iskola szomszédságában

„

Az MSZP és a Jobbik ifjúsági szervezeteinek

joga van oda menni, ahova akarnak, a törvényes keretek betartása mellett. Tarthatjuk ízlésesnek, vagy ízléstelennek, hogy iskolák mellé települnek ki, de semmiképpen sem korlátozandó” – fogalmazta meg véleményét a demonstráló pedagógus. „Felháborító, nincs jobb szó erre, ez a gyerekek megtévesztése. Nem szabadna engedni, hogy a pártok neveket, telefonszámokat, címeket gyűjtsenek be” – kommentálta a Societas kérdőívezését Magony Ágnes

(az utóbbi interjú készítésének időpontjában nem volt ismert a Jobbik tevékenysége, s a netes űrlap is kötelező megadását várta el bizonyos adatoknak – szerk.)

. Véleménye szerint nem szabad a diákokat a politikai célok elérésére használni, s úgy véli, egy diák nem is tudná értékelni a komplett oktatási rendszert, vagy a KLIK-et, mert azok működésének csak egy-egy szeletét ismeri.