Közélet

Országgyűlés: nemzeti otthonteremtési közösségek jöhetnek létre

Országgyűlés: nemzeti otthonteremtési közösségek jöhetnek létre

2016. március 17., csütörtök
Országgyűlés: nemzeti otthonteremtési közösségek jöhetnek létre
Lezsák Sándor; Rogán Antal

Az Országgyűlés csütörtökön lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását, amely a kormány otthonteremtési programjának új eleme.

A képviselők 113 igen szavazattal, 46 nem ellenében, kivételes eljárásban fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető

Rogán Antal

erről szóló javaslatát. A parlament döntése szerint a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek. Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet. Ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie. Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa. Az elfogadott javaslat alapján a szervezők saját szabályzatuk szerinti rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást. Itt választják majd ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Az Országgyűlés döntése alapján a nyilvános kiválasztásnak két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja. A licitáláskor azok szerezhetnek elsőbbséget, akik 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezésidíj-fizetést vállaltak, és azt teljesítették is. Amennyiben több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezésidíj-fizetést teljesített, közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart. Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az OBA kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak. Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.

Megszüntette a nem magyar kutyafajták tenyésztőinek állami felügyeletét a parlament

Az Országgyűlés csütörtökön bürokráciacsökkentésre hivatkozva kimondta, hogy a jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradnak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása megszűnik. A képviselők 111 igen szavazattal, 47 nem ellenében fogadták el

Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszter erről szóló javaslatát.

Rogán Antal

A tárcavezető a lépést azzal indokolta, hogy az agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő-szervezet van, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak fenn, ami indokolatlan terhelést jelent a tenyésztési hatóság mellett az államigazgatásnak és a tenyésztők többségének is. A parlament erre hivatkozva a különösen védendő kilenc magyar ebfajta: a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a kuvasz, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla és a magyar agár kivételével minden más ebfajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozást megszüntetett. A képviselők a döntéssel bevezették a magyar ebfajta fogalmát, ahova azon kutyafajtákat sorolhatók, amelyek "Magyarország természetföldrajzi környezetében" alakultak ki, továbbá tartásuknak, használatuknak és tenyésztésüknek történelmi hagyománya van. A fajták pontos leírását rendelet tartalmazza majd. Az ettől eltérő ebfajták tenyésztőinek törvényi elismertsége a jogszabály hatályba lépése után fél évvel szűnik meg.

Önálló törvénybe foglalták a behajtási költségátalányt

Az Országgyűlés csütörtökön kivette a polgári törvénykönyvből (Ptk.) és önálló jogszabályba foglalta a behajtási költségátalányt, amelynek összegét negyven eurónak megfelelő forintban határozta meg. A képviselők 155 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadták el

Kósa Lajos

Fidesz-frakcióvezető javaslatát, amely több ponton megváltoztatta a korábbi szabályokat. A parlament meghatározta, hogy a behajtási költségátalány azt a forintösszeget jelenti, amelyet a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül igényel a kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelmekor. Ez az összeg negyven eurónak felel meg a jegybank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján. Kósa Lajos indoklásában emlékeztetett, a szabályozás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló uniós irányelv helyes átültetését szolgálja, amely a fizetési fegyelem erősítésére született. Az elfogadott törvényjavaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az előterjesztő szerint a gyors hatályba lépés azért fontos, hogy a változásokat már a tavalyi üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehessen.

Az Országgyűlés csütörtökön lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozását - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=618755

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. március 17.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.