Országgyűlés: nemzeti otthonteremtési közösségek jöhetnek létre

Az Országgyűlés csütörtökön lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását, amely a kormány otthonteremtési programjának új eleme.

A képviselők 113 igen szavazattal, 46 nem ellenében, kivételes eljárásban fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető

Rogán Antal

erről szóló javaslatát. A parlament döntése szerint a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek. Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet. Ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie. Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa. Az elfogadott javaslat alapján a szervezők saját szabályzatuk szerinti rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást. Itt választják majd ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Az Országgyűlés döntése alapján a nyilvános kiválasztásnak két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja. A licitáláskor azok szerezhetnek elsőbbséget, akik 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezésidíj-fizetést vállaltak, és azt teljesítették is. Amennyiben több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezésidíj-fizetést teljesített, közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart. Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az OBA kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak. Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.

Megszüntette a nem magyar kutyafajták tenyésztőinek állami felügyeletét a parlament

Az Országgyűlés csütörtökön bürokráciacsökkentésre hivatkozva kimondta, hogy a jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradnak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása megszűnik. A képviselők 111 igen szavazattal, 47 nem ellenében fogadták el

Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszter erről szóló javaslatát.

A tárcavezető a lépést azzal indokolta, hogy az agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő-szervezet van, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak fenn, ami indokolatlan terhelést jelent a tenyésztési hatóság mellett az államigazgatásnak és a tenyésztők többségének is. A parlament erre hivatkozva a különösen védendő kilenc magyar ebfajta: a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a kuvasz, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla és a magyar agár kivételével minden más ebfajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozást megszüntetett. A képviselők a döntéssel bevezették a magyar ebfajta fogalmát, ahova azon kutyafajtákat sorolhatók, amelyek "Magyarország természetföldrajzi környezetében" alakultak ki, továbbá tartásuknak, használatuknak és tenyésztésüknek történelmi hagyománya van. A fajták pontos leírását rendelet tartalmazza majd. Az ettől eltérő ebfajták tenyésztőinek törvényi elismertsége a jogszabály hatályba lépése után fél évvel szűnik meg.

Önálló törvénybe foglalták a behajtási költségátalányt

Az Országgyűlés csütörtökön kivette a polgári törvénykönyvből (Ptk.) és önálló jogszabályba foglalta a behajtási költségátalányt, amelynek összegét negyven eurónak megfelelő forintban határozta meg. A képviselők 155 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadták el

Kósa Lajos

Fidesz-frakcióvezető javaslatát, amely több ponton megváltoztatta a korábbi szabályokat. A parlament meghatározta, hogy a behajtási költségátalány azt a forintösszeget jelenti, amelyet a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül igényel a kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelmekor. Ez az összeg negyven eurónak felel meg a jegybank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján. Kósa Lajos indoklásában emlékeztetett, a szabályozás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló uniós irányelv helyes átültetését szolgálja, amely a fizetési fegyelem erősítésére született. Az elfogadott törvényjavaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az előterjesztő szerint a gyors hatályba lépés azért fontos, hogy a változásokat már a tavalyi üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehessen.