Hazánkban, az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent a házasságok száma. Ez a folyamat Nyugat-Európában már korábban elkezdődött. Magyarországon 1990-ben a párkapcsolatban élő 25-29 éves nők 95 százaléka házasságban élt, csupán 5 százalékuk választotta az élettársi kapcsolatot. 2011-ben már a párkapcsolatban élők fele választotta az élettársi viszonyt.
2005 táján a magyar népesség 58,2 %-a, míg a fiatalok 76%-a vallotta, hogy a párok először próbálják ki a kapcsolatukat. 2014-re már az idősebbek több mint 70%-a is így vélekedett. Ekkor már az összes párkapcsolat 75%-a élettársi viszony volt. (Tomka Ferenc) A felsőoktatásban tanuló hajadon hallgatók többsége, több mint 90%-a szexuálisan aktív életet él (2009-2011). Nemi életüket már 16-18 év között elkezdik. Örvendetes a terhesség megszakítások számának csökkenése, de még így is Európa „élvonalában” vagyunk,. Ezzel párhuzamosan többszörösére növekedett a nemi és a nemi úton átvitt fertőzések száma. Mindezek a fogamzó képesség csökkenését, terméketlenséget, koraszülést, az újszülöttek megbetegedését okozzák. Természetesen a későbbi házasság esélyeit és stabilitását is rontják. A házasságon kívüli kapcsolatok kevésbé termékenyek, hisz céljuk rendszerint a fogamzás elkerülése. Növekszik a válások száma. 1970-ben a házasságok 27%-a, 2014-re 50 %-a végződött válással. A háború előtt a válás „ritka volt, minta fehér holló”, 1949-ben 1000 lakosra 117, 2012-ben 627 válás jutott! Növekszik a házasságon kívül születettek száma. Ez 1965-1985 között 5-10% volt, 2012-ben már 46,2. Csökken a termékeny kapcsolatok száma. Nagyanyáink még a „seprűnyéltől” is teherbe estek. Ma minden ötödik kapcsolat, ahol gyermeket szeretnének, terméketlen. Csökken a gyermekvállalási kedv. A fiatalok páronként 2,2 gyermeket szeretnének, de 1,28 születik meg. A népesség számának fenntartásához 2,15 gyermek kell. Anglia Viktória királynő korabeli nagyságát a nagy gyermekáldásnak köszönhette. De a török pusztítás után is nemzetünk fennmaradását a nagy – családonként 10-13 gyermek –gyermekáldásnak köszönhette. Mára ez Európában gyökeresen megváltozott. „Európa inkább hasonlít nagymamára, mint anyára.” (Ferenc pápa) Európa népességének fogyása a tömeges bevándorlás egyik legfőbb oka! Ez az egész világot érintő háború csíráját rejtheti magában. Ezt nevezte Szent János Pál pápa a halál civilizációjának. Közismert, hogy a családok felbomlása, a válás a gyermekek fejlődését károsítja. Többek között magatartási problémákat, az „élvezeti szerek” fogyasztását, éretlen szexuális kapcsolatokat, a törvényekkel való összeütközést, később több válást eredményez. A próbaházasság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt ellenkező hatású lett. A társtalan élet legalább annyira károsítja az egészséget, mint a dohányzás, vagy a kóros alkohol fogyasztás (ezek száma hazánkban egymillióra tehető). A jó házasság igen fontos egészségvédő faktor. Még kóros alkoholfogyasztás, dohányzás és elhízás esetén is ötszörös védettséget jelent. A házas férfiak a magányosokhoz képest háromszor nagyobb valószínűséggel élik meg a 69. életévüket. Amerikai kutatások szerint az egészséget leginkább érintő lelki tényezők fontossági sorrendben: család, munkahely, nemzet. Ezekre vezethető vissza a magas életkor és a gazdasági csoda Japánban. Család nélkül nincs nemzet, nemzetek nélkül nincs Európa, Európa nélkül nincs jövőnk! A válságot orvosolni az állam, önkormányzatok, iskolák, egyházak, civil szervezetek, médiumok összefogásával lehet, ameddig egyáltalán lehetséges. Természetesen az egyéni példaadás a legjobb nevelő. Amerikából indult el az a kezdeményezés, hogy „Tisztán az oltárig, hűségesen a sírig!” Lehet hozzá csatlakozni. Vannak bíztató jelek: a magyar fiatalok 80%-a házasság párti, ebben látja élete célját. (Kopp Mária) Mentsük meg a házasságot!
Hencz Péter
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.