Közélet

A menekültügy forró krumpli módjára dobált probléma

A menekültügy forró krumpli módjára dobált probléma

2016. március 19., szombat
A menekültügy forró krumpli módjára dobált probléma
migransok_0912_reggel08_gs

Csak 2014-ben összesen 14,4 millió embernek kellett kényszerből elhagynia az otthonát, ami több mint 8 millióval több az előző évi adatokhoz képest - áll az ENSZ tavalyi közleményében. Hogy ez a szám hová duzzad 2015-ben és 2016-ban, arról csak találgatni lehet. Ami viszont biztos: tavaly közel 400 ezren haladtak át Magyarországon, és több mint 1 millió ember választotta az életveszélyes tengeri átkelést egy jobb élet reményében.

Simon Ernő

, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője,

Kovács Tímea

ügyvéd, valamint

Tóth Judit

, a Szegedi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetője tartott előadást szerdán a szegedi joghallgatóknak arról, mi történt Európában és Magyarországon menekültügyben; egyáltalán, hol tartunk jelenleg ebben a kérdésben. A tanszékvezető mindenekelőtt leszögezte: csak a média harsogja tévesen, hogy példa nélküli vándorlási hullámot élünk át, valójában a 19. és a 20. században is több millió menekülttel szembesült Európa - a második világháborúban tömegével kényszerültek elhagyni otthonaikat az emberek. Tavaly milliónyian kísérletek meg belépni az unió területére, a tagállamok mégis tehetetlennek tűnnek sorsuk elrendezésében. Tóth Judit felhívta a figyelmet, jelenleg is zajlik a dublini egyezmény felülvizsgálata arról, melyik állam bírálja el a menekültkérelmeket, s ne lehessen a végtelenségig "forró krumpli módjára dobálgatni" a kereseteket.

menekultugy_eloadas003kf

Simon Ernő a milliók mögé tekintett. Elmondta, a világadatok szerint 2014-ig összesen 59,5 millióan kényszerültek elhagyni hazájukat, csak megsaccolni lehet, 2015-ben hová duzzad ez a szám. Tavaly 391 748-an lépték át a magyar határt, 177 135-en kértek menedéket, s mindössze 502 főt ismertek el menekültként. Akik nem a szárazföldön, azok a Földközi-tengeren át próbáltak belépni Európába: 1 millióan döntöttek az életveszélyes hajóút mellett, a hivatalos adatok szerint 3550-en vesztek a tengerbe.

Ha azt hiszi mindegy, téved

Az ENSZ szerint menekült az, aki fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt menekül el a hazájából. A migránsok nem közvetlen fenyegetés vagy üldöztetés elől hagyják el országukat, hanem egy jobb élet reményében. Az ENSZ szerint menekültek és migránsok egyaránt érkeznek Európába, de utóbbiak kevesebben vannak. A menedékkérőket az ENSZ egyezmény alapján egyébként a fair eljárás elve szerint akkor sem lehet büntetni, ha nincsenek érvényes okmányaik és határsértést, pontosabban irreguláris határátlépést követettek el.

Az ENSZ hazai szóvivője sajtódíjas és saját készítésű fotókat vetített ki a tavalyi eseményekről: a röszkei befogadóállomásról, a Keleti pályaudvari "táborról", családokról, amint a magyar-szerb határ köré húzott szögesdrót alatt próbálnak átmászni, valamint az osztrák határhoz tartó vonulásról az M1-es autópályán. Az első fotó, ami sokként érte a joghallgatókat, néhány napja készült az Idomeni görög-macedón határon: ásványvízzel tisztogatnak meg egy újszülöttet, aki a menekülttáborban látta meg a napvilágot. Simon szerint a képek megváltoztatták a közvéleményt és a politikát is - senki sem maradt semleges menekültügyben. A nyári, fáradtan és kimerülten érkezett bevándorlók fotóit azonban hamarosan felváltották a tavaly novemberi párizsi merénylet áldozatairól érkező hírek, s a rettegés egy újabb terrortámadástól. A történtek után már tényleg senki sem maradt közömbös. A terrortámadás hazánkban is megágyazott annak a nézetnek, mit a kormány plakátkampányokon hirdetett. Tóth Judit úgy folytatta, Magyarország végképp ki akar vonulni a tehermegosztás alól, melynek értelmében közel 1800 főt kellene tartósan befogadnia 6000 euró/fő uniós támogatással. Az egyetemi oktató szerint nem tisztességes eljárás plakátokon uszítani és "szószörnyeket" alkotni, melyekkel elmossák a határt menekültek és gazdasági bevándorlók között úgy, hogy közben hazánkból 500 ezer ember költözött külföldre a jobb élet reményében.

menekultugy_eloadas005kf

Kovács Tímea ügyvéd a menekülttábor lakóiért felel, különös figyelmet igénylő esetekkel foglalkozik. Ő konkrét példákon keresztül arról mesélt a joghallgatóknak, mi történik azokkal, akik tiltott határátlépés miatt őrizetbe kerülnek Magyarországon. Az ügyvédnő úgy látja, a rácsok mögötti kényszerű várakozással meg akarják nehezíteni a menekültek helyzetét, s az integrációs törekvés látszatát sem teremtik meg. Kovács Tímea hangsúlyozta, a 2015 szeptemberében életbe lépett kormányrendelet értelmében (határzár) a szerbektől szabálytalanul érkezőket visszaküldik Magyarországról, azonban Szerbiában nem fogadják vissza őket, e tekintetben Szerbia nem tekinthető biztonságos országnak. Mi lehet a megoldás a menekültügy kezelésére - tette fel a kérdést Simon Ernő. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője az immár öt éve tartó szíriai háború felszámolásában, a humanitárius segítségnyújtásban, a fogadó országok megosztásában és a menekülés törvényes és biztonságos megteremtésében látja a megfejtést. Azonban ami jelen pillanatban történik, az a határok lezárása - nem csak Magyarországon. Simon szerint ha az unió nem talál megoldást a menekültügy kezelésére, újabb háborúk robbanhatnak ki és újabb menekülthullám indulhat el Európa felé.

Tavaly közel 400 ezren haladtak át Magyarországon, és több mint 1 millió ember választotta az életveszélyes tengeri átkelést egy jobb élet reményében - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=618649

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. március 19.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.