A menekültügy forró krumpli módjára dobált probléma

Csak 2014-ben összesen 14,4 millió embernek kellett kényszerből elhagynia az otthonát, ami több mint 8 millióval több az előző évi adatokhoz képest - áll az ENSZ tavalyi közleményében. Hogy ez a szám hová duzzad 2015-ben és 2016-ban, arról csak találgatni lehet. Ami viszont biztos: tavaly közel 400 ezren haladtak át Magyarországon, és több mint 1 millió ember választotta az életveszélyes tengeri átkelést egy jobb élet reményében.

Simon Ernő

, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője,

Kovács Tímea

ügyvéd, valamint

Tóth Judit

, a Szegedi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetője tartott előadást szerdán a szegedi joghallgatóknak arról, mi történt Európában és Magyarországon menekültügyben; egyáltalán, hol tartunk jelenleg ebben a kérdésben. A tanszékvezető mindenekelőtt leszögezte: csak a média harsogja tévesen, hogy példa nélküli vándorlási hullámot élünk át, valójában a 19. és a 20. században is több millió menekülttel szembesült Európa - a második világháborúban tömegével kényszerültek elhagyni otthonaikat az emberek. Tavaly milliónyian kísérletek meg belépni az unió területére, a tagállamok mégis tehetetlennek tűnnek sorsuk elrendezésében. Tóth Judit felhívta a figyelmet, jelenleg is zajlik a dublini egyezmény felülvizsgálata arról, melyik állam bírálja el a menekültkérelmeket, s ne lehessen a végtelenségig "forró krumpli módjára dobálgatni" a kereseteket.

Simon Ernő a milliók mögé tekintett. Elmondta, a világadatok szerint 2014-ig összesen 59,5 millióan kényszerültek elhagyni hazájukat, csak megsaccolni lehet, 2015-ben hová duzzad ez a szám. Tavaly 391 748-an lépték át a magyar határt, 177 135-en kértek menedéket, s mindössze 502 főt ismertek el menekültként. Akik nem a szárazföldön, azok a Földközi-tengeren át próbáltak belépni Európába: 1 millióan döntöttek az életveszélyes hajóút mellett, a hivatalos adatok szerint 3550-en vesztek a tengerbe.

Az ENSZ hazai szóvivője sajtódíjas és saját készítésű fotókat vetített ki a tavalyi eseményekről: a röszkei befogadóállomásról, a Keleti pályaudvari "táborról", családokról, amint a magyar-szerb határ köré húzott szögesdrót alatt próbálnak átmászni, valamint az osztrák határhoz tartó vonulásról az M1-es autópályán. Az első fotó, ami sokként érte a joghallgatókat, néhány napja készült az Idomeni görög-macedón határon: ásványvízzel tisztogatnak meg egy újszülöttet, aki a menekülttáborban látta meg a napvilágot. Simon szerint a képek megváltoztatták a közvéleményt és a politikát is - senki sem maradt semleges menekültügyben. A nyári, fáradtan és kimerülten érkezett bevándorlók fotóit azonban hamarosan felváltották a tavaly novemberi párizsi merénylet áldozatairól érkező hírek, s a rettegés egy újabb terrortámadástól. A történtek után már tényleg senki sem maradt közömbös. A terrortámadás hazánkban is megágyazott annak a nézetnek, mit a kormány plakátkampányokon hirdetett. Tóth Judit úgy folytatta, Magyarország végképp ki akar vonulni a tehermegosztás alól, melynek értelmében közel 1800 főt kellene tartósan befogadnia 6000 euró/fő uniós támogatással. Az egyetemi oktató szerint nem tisztességes eljárás plakátokon uszítani és "szószörnyeket" alkotni, melyekkel elmossák a határt menekültek és gazdasági bevándorlók között úgy, hogy közben hazánkból 500 ezer ember költözött külföldre a jobb élet reményében.

Kovács Tímea ügyvéd a menekülttábor lakóiért felel, különös figyelmet igénylő esetekkel foglalkozik. Ő konkrét példákon keresztül arról mesélt a joghallgatóknak, mi történik azokkal, akik tiltott határátlépés miatt őrizetbe kerülnek Magyarországon. Az ügyvédnő úgy látja, a rácsok mögötti kényszerű várakozással meg akarják nehezíteni a menekültek helyzetét, s az integrációs törekvés látszatát sem teremtik meg. Kovács Tímea hangsúlyozta, a 2015 szeptemberében életbe lépett kormányrendelet értelmében (határzár) a szerbektől szabálytalanul érkezőket visszaküldik Magyarországról, azonban Szerbiában nem fogadják vissza őket, e tekintetben Szerbia nem tekinthető biztonságos országnak. Mi lehet a megoldás a menekültügy kezelésére - tette fel a kérdést Simon Ernő. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője az immár öt éve tartó szíriai háború felszámolásában, a humanitárius segítségnyújtásban, a fogadó országok megosztásában és a menekülés törvényes és biztonságos megteremtésében látja a megfejtést. Azonban ami jelen pillanatban történik, az a határok lezárása - nem csak Magyarországon. Simon szerint ha az unió nem talál megoldást a menekültügy kezelésére, újabb háborúk robbanhatnak ki és újabb menekülthullám indulhat el Európa felé.