Lendületet adhat a régió gazdaságának a Csongrád megyei kenderprogram + FOTÓK

Megyénk élen jár az iparági szereplők közötti koordinációban, a résztvevők közti együttműködés megteremtésében – hangzott el egy budapesti szakmai fórumon.

A Kárpát-medencei ipari kendertermelésnek megújításáról és az erre épülő gazdaság létrehozásának lehetőségéről tartottak

a Nemzetstratégia Kutatóintézet szervezésében. A rendezvény egyik kiemelt előadója a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke,

Kovács Beáta

volt, tekintettel arra, hogy a Dél-Alföld, Békés és Csongrád megye kulcsszerepet tölthet be a tervezett fejlesztés(ek)ben.

A rostkender a magyar vidék jövőjének egyik kulcsa

Nagy István

, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a megújuló természeti erőforrásokban gazdag Magyarországon a növénytermesztés a gazdaságfejlesztés alapja. Hozzátette, hogy az új technológiai eljárások alkalmazását ötvözni kell a hagyományos termelési régiók – így Csongrád megye – kedvező adottságaival, aminek egyik kiváló eszköze lehet a rostkendertermesztés. Egykor Magyarországon állították elő a világ legjobb minőségű rostkendervetőmagját, ám az 1990-es, illetve a 2000-es években a kender mégis kiszorult a magyar mezőgazdaságból – a kenderipart ráadásul éppen akkor számolták fel, amikor Nyugat-Európában újra felfedezték ezt az ágazatot. A rostkender újbóli meghonosodását a parlamenti államtitkár több szempontból is kulcsfontosságúnak nevezte a magyar vidék jövője szempontjából.

Feldman Zsolt

, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a tárca a jogi héttér megteremtésével is ösztönözni kívánja a rostkender termesztését.

Kis Miklós Zsolt

, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pedig arra mutatott rá, hogy több támogatási forrásból is finanszírozható az ipari kender termelésére alapuló gazdasági tevékenység, például a Vidékfejlesztési Programból, illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból. A tanácskozás levezető elnöke,

Molnár György

a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója külön megemlítette annak jelentőségét, hogy Csongrád megye és a megyei önkormányzat

Kakas Béla

elnök vezetésével teljes mellszélességgel a kenderprogram mellé állt.

Nem szabad veszni hagyni a Csongrád megyei tudást, szakértelmet

Mindezekhez kapcsolódóan mutatta be Csongrád megye kenderhaszonnövény-fejlesztési koncepcióját Kovács Beáta közgyűlési alelnök. Leszögezte, a dél-alföldi kenderprogram megvalósítása a régió alapvető gazdasági érdeke, ám annak sikeréhez több feltétel szükséges: megyei és határon átnyúló kooperáció, integrációs szervezetek a termesztés, a termék- és vetőmag-előállítás érdekében, kutatás-fejlesztés az innováció és technológiafejlesztés okán, képzés és szaktanácsadás a humánerőforrás biztosításához, végül, de nem utolsósorban támogató jogszabályi környezet és a megfelelő források rendelkezésre állása.

Előadásában hangsúlyozta, Csongrád megye és az önkormányzat számára kiemelt fontosságú az ipari kendertermesztés és -feldolgozás jövőbeni sorsa. Felvázolta, hogy a dél-alföldi kendertermesztés és az iparszerű feldolgozás is több évszázados, jelentős hagyománnyal bír. Csongrád megye a kiegyezést követően vált Magyarország és Közép-Kelet-Európa kenderiparának központjává, miután számos gyárat alapítottak Szegeden, több Csongrád megyei telephellyel. Ezekbe a feldolgozó üzemekbe a Délvidék kendertermő területeiről is szállítottak be alapanyagot. „Ugyan a jelentős tradíciók ellenére napjainkra az ágazat jelentősen visszaszorult, de a változatlanul kedvező természeti adottságok mellett megyénkben még mindig rendelkezésre áll az elmúlt évtizedekben felhalmozott szakértelem, tudás, melyet nem szabad veszni hagyni” – mondta a szakember. Hozzátette, Csongrád megye rendelkezik azzal a nagy kutatási-fejlesztési potenciállal is, mely alkalmas arra, hogy a jelenkor gazdasági-társadalmi kihívásainak eleget tevő innovatív technológiai megoldásokkal, magasabb szinten újraindulhasson az ipari kendertermesztés és feldolgozóipar. A legmagasabb színvonalú innovációs bázisok a Szegedi Tudományegyetem, a Bay Zoltán Kutatási Alapítvány, az Agromag Kft. vagy a szintén szegedi székhelyű Gabonakutató Nonprofit Kft. Kovács Beáta szerint a kendertermesztés újbóli meghonosodása a Dél-Alföldön, illetve Csongrád megyében több szempontból is kulcsfontosságú lehet: igazodik a hagyományosan erős helyi agrárszektorhoz, elősegítheti a foglalkoztatás növelését mind a termeléshez, mind a feldolgozáshoz kapcsolódva, megakadályozza az elmúlt évtizedekben felhalmozott szakértelem és tudás végleges elvesztését, erősíti a kutatás-fejlesztést, rajta keresztül új kutató műhelyek jöhetnek létre. Mindemellett megjelenik és erősödik a kenderhez kapcsolódó feldolgozóipar, egy új iparág megjelenésével a helyi gazdasági potenciálok és a megyei gazdaság sokoldalúsága erősödik, a gazdaságfejlesztés révén pedig új terep nyílik a munkahelyteremtésre, és környezettudatos technológia használatával segítik elő a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.

Komplex kenderprogram a termesztés és feldolgozás újraindításáért

„Ezt felismerve a Csongrád Megyei Önkormányzat 2013-ban a területi tervezés során a megye zászlóshajó projektjei körébe emelte az ipari kendertermesztés és -feldolgozás támogatását. A projekt megvalósítása érdekében széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés kezdődött mind a még meglévő termelő bázis és az azt működtető gyakorlati szakemberek, mind a tudomány, a Szegedi Tudományegyetem, a Bay Zoltán Alapítvány, az Agromag Kft. elméleti szakembereinek, valamint a nagylaki Kender-Kötelék Kft. gyakorlati szaktudással rendelkező kollégáinak bevonásával. Megvalósíthatósági tanulmány is készült, melynek megállapításai között szerepel többek között, hogy a cél egy olyan komplex kenderprogram kidolgozása, ahol a kendertermesztés és az elsődleges, illetve másodlagos feldolgozás csupán egy láncszem a rendszerben, a foglalkoztatás és ezen keresztül a vidék népességmegtartó erejének növelését számos ehhez kapcsolódó más programpont javítja, ideértve a mezőgazdasági termelés diverzifikációját, a települések energetikai autonómiájának javítását, sőt a térségi szén-dioxid-emisszió csökkentését is” – ismertette. A Kárpát-medencei kenderstratégiához illeszkedő komplex Csongrád megyei koncepció legfontosabb elemei a kendervetőmag-előállítás ösztönzése, a kendertermesztés előmozdítását célzó intézkedések megtervezése és elindítása, az elsődleges feldolgozóipari központok létrehozása és fejlesztése megyei szinten (a megmaradt kapacitások felmérése, illetve a technológiai stratégiai megfontolások optimalizálása), a piac kiszámíthatóvá tétele, a kender mint gazdaság- és vidékfejlesztési eszköz népszerűsítése (ehhez kapcsolódóan szakképzés, felnőttképzés beinítása), a kenderrel kapcsolatos határon átnyúló lehetőségek számbavétele, valamint K+F lehetőségek kiaknázása (vetőmagkísérletek a klímaváltozás figyelembe vételével, de akár építőipari, gyógyászati innováció).

A meglévő infrastruktúrára épít a megye

„A stratégiai célok megvalósítása érdekében Csongrád megye élen jár az iparági szereplők közötti koordinációban, a résztvevők közti együttműködés megteremtésében: az önkormányzat a maga feladat-ellátási rendszerében alkalmas szereplő lehet egy ipari kendertermesztési és -feldolgozó mintaprogram elindításában és a megvalósításában történő együttműködésre. A több szereplő és a kenderipar szerteágazó tevékenységi körei miatt ugyanakkor nélkülözhetetlennek tartjuk az integrátori rendszer kialakítását szervezeti és személyi oldalról, mely biztosítja a termesztés, a feldolgozás – azon belül az egyes termékek előállítását koordináló –, valamint a logisztika és a kereskedelem szereplőinek összehangolt, szervezeti szintű együttműködését” – mutatott rá Kovács Beáta.

Úgy folytatta, a tervezett pilot program megvalósításában elsődleges szempont a már meglévő, hasznosítható tradicionális kenderfeldolgozó infrastruktúra bevonása. Ilyen például a 20. században virágzó Nagylaki Kendergyár, melyet 2013-ban a Kender-Kötelék Kft. vett meg, azóta részben felújította a termelési technológiát, illetve részlegesen újraindította a termelést is. Algyő nagyközség szintén fontos partner az ipari kenderprogram újjáélesztésében, és nem csupán a vetőmag- és az alapanyag-előállítás tekintetében: a településen található ipari parkban kíván helyszínt biztosítani egy elsődleges feldolgozó központnak, amely német partnercéggel együttműködve többek között épületszigetelő anyagok gyártásával foglalkozhat. (Nemrég

is tartottak Algyőn, elemezve a régió lehetőségeit és esélyeit.) A program további stratégiai partnerei között az Első Szegedi Kenderfonó tulajdonában álló, kötélgyártó kapacitását máig megőrző szegvári üzemet és a komoly mezőgazdasági múlttal rendelkező, szegedi székhelyű vetőmag-előállító, -forgalmazó és -szolgáltató céget, az Agromag Kft.-t említette az alelnök. Hozzáfűzte, számos Csongrád megyei, ipari kenderrel foglalkozó vállalkozás kapcsolódhat be az együttműködésbe, sőt, mivel Délvidéken és Romániában is kiváló adottságú kendertermő területek vannak, már megindultak a kapcsolatfelvételek a határon túli partnerekkel. A határon átnyúló kapcsolatokban – ismertette – a kendervetőmag-termesztés, a kenderalapanyag-termesztés, az elsődleges kender-feldolgozóipari tevékenység és a másodlagos kender-feldolgozóipari tevékenység mutatkozik ígéretesnek.

Világszínvonalú K+F kapacitások segítik a kenderprogramot

„Jelenleg Magyarországon évente a Csongrád megyei fejlesztési program céljaiban meghatározott termeléshez szükséges vetőmag mennyiségének csupán mintegy 10%-át állítják elő. A hazai előállítás nagyságrendjét tehát minimum meg kell tízszerezni, ami nem kis feladat. A jelenlegi, kizárólag kézzel történő vetőmag-előállítást a későbbiekben legalább részben gépesíteni kell, amely műveletben a visszamaradt kendermaradékok felhasználásának is meg kell nyitni az utat a magtermesztés rentabilitása érdekében. Emellett olyan egységes jogszabályi környezet meghatározása szükséges, mely nem kerékkötője az ipari kender termesztésének és feldolgozásának” – beszélt a feladatokról a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke. Kovács Beáta azt is kijelentette: a dél-alföldi kenderprogram kapcsán kiemelten fontos a kenderhez kapcsolódó legfontosabb kutatás-fejlesztési témák azonosítása, hiszen a térségben világszínvonalú K+F kapacitások állnak rendelkezésre. A kutatás-fejlesztés terén első számú célkitűzés a Dél-Alföldön jelenleg hiányzó, a kender termesztésével és feldolgozásával foglalkozó, elsősorban alkalmazott kutatási hálózat kiépítése, valamint ezzel összefüggésben a termesztéssel kapcsolatos oktatási és szaktanácsadási háttér megteremtése. A budapesti konferencián egyébként a Csongrád Megyei Önkormányzatot Kovács Beáta alelnök mellett

Miklós Róbert

területfejlesztési referens és

Bonifert Gábor

elnöki kabinetvezető, míg Algyő nagyközséget

Gubacsi Enikő

alpolgármester és

Füzesy István

gazdasági referens képviselte.