Lázár: nem tisztességes gyerekekkel zsarolni a kormányt

A közoktatásban jelenleg nincs lehetőség újabb 15-20 százalékos béremelésre, ezt akkor sem tudja megtenni a kormányzat, "ha gyerekekkel próbálják tisztességtelenül zsarolni" - mondta ez utóbbitól óva intve a szakszervezeteket a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón.

Lázár János

a tárgyalásokon való részvételre buzdította a pedagógusok képviselőit, hangsúlyozva: a kormány nyitott a konstruktív együttműködésre. Azt azonban a kabinet nem vállalhatja, hogy a pedagógusok "a gyerekeket maguk előtt tolva kérjenek béremelést" - fogalmazott. Kijelentette azt is, az ingyenes tankönyvek megmaradnak, de a tankönyvlobbi számára nem tudnak engedményeket tenni, még akkor sem, "ha a tankönyvlobbi pedagógusok keresztül nyilvánul meg". A miniszter arra kérte a pedagógusok szervezeteit, hogy az alternatív szerveződések ellenére ne mondjanak le a tárgyalásokról a kormánnyal, mert az oktatás helyzetének javítása megítélése szerint csak ezen az úton lehetséges. A sztrájkot és a tüntetést a miniszter fontos véleménynyilvánítási formának ítélte, de hangsúlyozta: megegyezni csak tárgyalóasztalnál lehet. Lázár János idézte Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnökének egy 2009-es nyilatkozatát, amely szerint a pedagógus hivatás és a gyermekek iránti elkötelezettség kizárja a sztrájkot. Emlékeztetett arra is: eddig konszenzus volt abban, hogy a politikát nem viszik be az iskolákba. A kormány a 24-i ülésén értékeli az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a pedagógusszervezetek között folyó tárgyalások eredményét - ismertette. Elismerve, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) "nem hibátlan szervezet", leszögezte, hogy az állami fenntartói jog megkérdőjelezhetetlen, ez nem képezheti vita tárgyát. Az intézmény vezetőjének esetleges leváltását felvető kérdésre Lázár János azt mondta: nem vezetői kvalitás hiánya okozza a nehézségeket, a probléma nem oldható meg személyi változásokkal. Kijelentette: problémának azt tekinti, hogy amikor az állam 2012 után átvette az iskolák fenntartói jogát és jó részének működtetését, "nem szerveztük meg kellőképpen és egészen jól még a fenntartói és működtetői szervezetrendszert". Ismertette azt is: a Klik kifizetetlen számláinak összege 17 milliárd forintot tesz ki. Lázár János beszámolt arról is, hogy március 1-jén megkezdődik az állami termőföldek újabb árverezése, amely összesen 140 ezer hektárt érint. A miniszter cáfolta azon sajtóhíreket, amelyek szerint a kabinet csorbítani kívánná az önkormányzatok jogát, az önkormányzatiságot. Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök kedden találkozott megyei jogú városok polgármestereivel és megyei közgyűlési elnökökkel, ahol nyilvánvalóvá tette számukra: a kabinet semmilyen rendszerszerű változtatásokat nem tervez az önkormányzatiság világában, ott csak pozitív változások várhatók, hátrányok nem érik őket - ismertette Lázár János. Az önkormányzatiság kérdését kapcsolatba hozva az oktatásüggyel, megismételte: megbukott az a modell, amikor az egészségügy és a köznevelés ügyét a városokra, falvakra bízta az állam. Ez nem lehet megoldás a jelenlegi problémára - közölte, hangsúlyozva: arról 2010-ben konszenzus alakult ki szakmai körökben, hogy az oktatás problémái részben az önkormányzati fenntartás eredménye. Az azt firtató kérdésre, miszerint

Habony Árpád

az esküvőjére térítésmentesen használhatta a Szépművészeti Múzeumot, úgy fogalmazott:

Baán László

főigazgató téved, amikor azt gondolja, hogy a múzeum boldogulása, fejlesztése bármilyen "fejesnek vagy politikusoknak a hozzáállásán múlna". Hangsúlyozta: a Szépművészeti Múzeumot a Magyar Nemzeti Galériával együtt az ország stratégiai intézményének tartja. A múzeum minden kormány alatt kiemelt támogatásban részesül, "függetlenül attól, hogy ki tartja ott az esküvőjét és ki nem". "Azok az intézményvezetők, akik úgy gondolják, hogy a szocialista időkhöz hasonlóan kapcsolati tőke segítségéve és bennfentességgel lehet az intézményeket fejleszteni, azok tévednek" - hangoztatta.

Orbán Viktor

ajtaja minden múzeumigazgató előtt nyitva áll és a miniszterelnök minden múzeumfejlesztést támogat - fűzte hozzá az ügyhöz, amely szerinte a magyar múzeumoknak és a kultúrának ártott a legtöbbet.

A V4-ek szerint segítséget kell nyújtani a balkáni országoknak

A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint a visegrádi négyek (V4) illegális bevándorlással kapcsolatos javaslata arról szól, hogy a balkáni országoknak segítséget kell nyújtani, nem lehet őket magukra hagyni, mert akkor káosz lesz. Lázár János beszámolt Orbán Viktor miniszterelnök és

Vlagyimir Putyin

orosz elnök szerdai moszkvai tárgyalásairól, amelyen az orosz fél kifejezetten érdeklődött az európai vitákról a migránskérdést illetően. A miniszter azt mondta, ott is ismertették, hogy a V4-ek javaslata nem kizárólagos, hanem kiegészítő jellegű, ugyanis beláthatatlan következményekkel járna, ha a második védvonal a schengeni határoknál húzódna. Hangsúlyozta, a V4-ek és Magyarország nem akar új törésvonalat Európában, számukra az európai egység fenntartása az alapvető érdek. Közölte, egy mesterséges szembeállítás történik, amikor a V4-ek álláspontját szembeállítják Angela Merkel német kancellár politikájával. Lázár János jelezte, egyetértenek azzal, hogy Európa védvonalait, Görögországnál és Törökországnál kell megerősíteni, és elsősorban Törökországnak kell segíteni a helyzet konszolidálásában. Elmondása szerint a német javaslat arról szól, hogy egy négytagú család munka nélkül 500 euróhoz juthat, de közben Afrikában van olyan ország, ahol egy euró a napi munkabér, míg Szíriában körülbelül ötven. Ez "a meghívó" a helyzet konszolidálását nem teszi könnyebbé - értékelt, hozzátéve: a cél, hogy mindenki a szülőföldjén kapjon támogatást. A miniszter szerint ha ez az európai terv, német javaslat nem vagy csak részben valósul meg, akkor ki kell egészítenie egy második védelmi vonalnak. A V4-ek tiszteletben tartják azt, hogy a fő védelmi vonal Görögországnál legyen, de ha nem sikerül megállítani a bevándorlást a görög határnál, akkor a következő védelmi vonal ne Magyarország, Szlovénia, Ausztria és Olaszország határánál legyen, ne hagyják magára a Balkánt - fejtette ki. Megerősítette: Magyarország és a V4-ek továbbra is elutasítják a kötelező betelepítési kvótát, arról szó sem lehet, hogy a választópolgárok akaratával ellentétesen az Európai Bizottság (EB) vagy akár Németország szétossza a bevándorlókat. Lázár János megismételte: a kormány örömmel nyugtázta, hogy Oroszország megerősítette elkötelezettségét a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásában. Emlékeztetett arra, hogy 10 milliárd eurós hitelkeretet, a beruházás 80 százalékát biztosítja Oroszország Magyarországnak kifejezetten jó kamatok mellett. A miniszter közölte, magyar fél célja a stabil együttműködés Oroszországgal, a felek elkötelezettek az együttműködés kiszélesítésében. Hozzátette: Magyarország egy olyan külpolitikai stratégiát követ, amely alapján mindenkivel tárgyalni szeretne Nyugaton és Keleten is. Megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy Európa és a világ ügyei Oroszország nélkül nem rendezhetőek. Hozzátette: Európa versenyképessége, világgazdasági szerepének erősítése nehezen képzelhető el Oroszország nélkül. Ezért lett volna fontos Európának a Déli áramlat - folytatta - és ezért lehet fontos az Északi áramlat-vezeték. A beruházással kapcsolatban azt mondta, a miniszterelnöktől arra kaptak utasítást, hogy Magyarország is maradéktalanul teljesítse az orosz féllel szembeni kötelezettségeit. Közölte, terveik szerint megindul a beruházás tendereztetése, illetve minél hamarabb szeretnék lezárni az EB-nél a folyamatban lévő ügyeket. Kitér arra is, hogy a tárgyaláson szó volt arról, hogy 2019-ig a Magyarország földgázellátása biztosított. Elmondta, a kétoldalú kapcsolatokban minden téren előrelépés történt, ezt mutatja a Richter gyógyszeripari vállalat teljesítménye, illetve egy új jármű-, gépipari együttműködés, valamint az oktatási kapcsolatok. Lázár János elmondta, hogy az elmúlt öt évben minden évben találkozott Oroszország vezetője és a magyar miniszterelnök, ebbe a sorozatba illeszkedik a szerdai találkozó is. A miniszter a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcsot azért tartja fontosnak, mert lehetőséget kínál arra, hogy a 2016-os bevándorlási krízis előtt lépéseket tegyen az EU. Az Európai Bizottság egy éve képtelen a problémát orvosolni - tette hozzá. Szerinte lassan az az ember benyomása, hogy az EB nem a megoldás, hanem a probléma a bevándorlási krízis kezelésében. A miniszter azt is mondta, jelentős esély van arra, hogy nem tudják elkerülni a műszaki határzár felállítását a magyar-román határon. Ezt a megoldást a helyzet és a EB tehetetlensége kényszerítette ki - jegyezte meg. Emlékeztetett arra, a miniszterelnök arra utasította a belügyminisztert, hogy Csongrád megye teljes határszakaszán kezdjék meg a műszaki határzár előkészítését. Beszámolt arról is, hogy az uniós csúcs témája lesz a britek javaslata is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány nevében együttérzését fejezte ki a török népnek, kormánynak, az elhunytak hozzátartozóinak az ankarai merénylet miatt. Lázár János azt mondta, a magyar kormány szerint a terror megengedhetetlen; ma már mindenhol Európában és Európa szélein is mindennapi fenyegetést jelent. A politikus bírálta, hogy az osztrák baloldali pártok és a kancellár folyamatosan támadja a kormányt és csak üzenget, konkrét megkereséssel azonban nem élnek, holott a két ország a korrekt együttműködésben lenne érdekelt.

A helikopterek állagmegőrzésére nem kizárt egy megállapodás az oroszokkal

Lázár János szerint az Oroszországgal szembeni szankciók annak lehetőségét nem zárják ki, hogy a magyar hadrendbe tartozó orosz technológia állagmegóvása megtörténjen. A Miniszterelnökséget vezető minisztert csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kérdezték a honvédségi helikopterbeszerzésről, illetve arról, hogy szó volt-e erről a szerdai moszkvai tárgyalásokon. Lázár János elmondta, a szankciók hatályban vannak Oroszországgal szemben, de Magyarország szerint azokat nem lehet automatikusan meghosszabbítani, meg kell vizsgálni, adva vannak-e a fenntartásuk feltételei. A miniszter közölte, a szankciók kizárják a katonai együttműködést, de a tárgyalások alapján nem tart kizártnak egy, a fegyverzet állagmegőrzéssel és használatával kapcsolatos megállapodást. Ez nem jelenti új eszközök beszerzését - jegyezte meg. Egy másik kérdésre beszélt arról is, hogy már idén - reálisan év közepén - lehívhatnak egy részletet a paksi atomerőmű bővítésére fordítható 10 milliárd eurós orosz hitelkeretből. Indoklásként elmondta, hogy 2017, 2018 és 2019-ben a költségvetésben már a kiadási oldalon szerepel a paksi erőmű bővítése, évenként változó mértékben, 250-500 milliárd forinttal. A miniszter kapott kérdést a Malév adósságával kapcsolatos magyar-orosz vitáról. Lázár János azt mondta, a jogi helyzete egyértelmű, Magyarországnak kedvez, az orosz követeléssel szemben bírósági ítéletek állnak. Jelezte ugyanakkor, hogy ezt a kérdését lezárt ügynek tekintik, de a jó viszony érdekében készek a kérdést megvizsgálni, és megállapodtak abban, hogy a következő egy évben Oroszország és a finanszírozó bank érveit mérlegelik. Lázár János azt mondta, jelentős követelésről, 100-150 millió forintról van szó. A kormányzati háttérintézmények átszervezéséről azt nyilatkozta: a munkához nagyobb felhatalmazást és mandátumot kaptak, mint kértek, Orbán Viktor kormányfő ugyanis mind a Fidesz elnökségének, mind frakciójának hozzájárulását elnyerte, szabad kezet kapott azoktól. Mint mondta, az első döntések a tervek szerint február 24-én születhetnek meg, addig egyeztetések zajlanak az érintett háttérintézményekkel is. A még kérdéses hivatalok közül egyedül a nyugdíjbiztosítót nevezte meg Lázár János. A házelnöknek a salgótarjáni kampányban tett kijelentésével Lázár János egyetért - mondta, megítélése szerint

Kövér László

a legkörültekintőbben és legvisszafogottabban fogalmazott. Hangsúlyozta: egy polgármesternek tárgyalóképesnek kell lennie a kormánnyal, az együttműködésre pedig Salgótarjánnak is szüksége lesz, mivel a büdzséjéből hiányzik 1,5 milliárd forint, és nincs költségvetése. A gazdasági miniszter márciusban tesz javaslatot arra a kormánynak, hogyan érhető el, hogy már a 2017-es költségvetés is nullszaldós legyen, az állami szervezetek működésének dologi és személyi kiadásait ne hiánnyal tervezze. Hangsúlyozta ugyanakkor: ez a fejlesztések finanszírozására nem vonatkozik. Arra válaszul, miért vehették igénybe kevesen a családi csődvédelem lehetőségét, úgy felelt: mert szigorúak a feltételek, saját magát helyezi pénzügyi gondnokság alá az, aki igényli. Az azt firtató kérdésre, hogy a kormányfő moszkvai látogatásán szóba került-e a jobbikos

Kovács Béla

ügye, Lázár János kijelentette: a Fidesz és kormánya nem szokta a hazai pártok ügyét és a belpolitikai vitákat "kirakatba tenni". A kormányzat energetikai céljainak megvalósítását firtató kérdésre úgy felelt: "árnyékra vetődnek", akik arról vitáznak jelenleg, mely intézmény felügyelje az állam által megvásárolt energetikai cégeket, mert ezeket még nem vásárolta meg az állam. Hozzátette: az sem biztos, hogy az ügyletek a 2018-as választásokig befejeződnek, de mintegy 500-1000 milliárd forintos tételekről van szó - közölte. Lázár János válaszolt egy korábbi tájékoztatóján elhangzott újságírói kérdésre és elmondta, 2016 márciusában lép hatályba a levegő védelmével kapcsolatos kormányrendelet, amely kimondja, fásítani kell az olyan parkolókat, ahol 10 járművet el lehet helyezni. Ez korábban is így volt - jegyezte meg, hozzátéve: vizsgálja annak lehetőségét, hogyan lehet megbüntetni a multinacionális nagy kereskedőket, hogy ha nincs elégendő zöldterület parkolóikban. Beszélt az elektromos gépjárművek számára rendelkezésre álló töltőállomásokról. Mint mondta, 2017. január 1-jétől kötelezően létre kell hozni a töltőállomásokat, ehhez törvénymódosítás is szükséges. Hozzátette: a vonatkozó rendelet szerint a parkolóházakban 100 várakozó helyből 2-t töltővel kell ellátni. Lázár János elmondta, hogy az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) felszámolása zajlik, ott 2504 ember áll munkaviszonyban. Hozzátette: február 16-án a 2504 emberből 1949-et regisztráltak álláskeresőként, 832 embert már bevontak a közfoglalkoztatásba, 156-an a munkaerőpiacon helyezkedtek el, míg 747-en ellátásban részesült. Közölte, 361-en nem részesülnek ellátásban, mert például nem adták be kérelmüket a kormányhivatalba. Ha megszületik a felszámolásról szóló bírósági döntés, a kormány újabb lehetősége van, hogy segítséget nyújtson - mondta. Elmondta azt is, a kormány február 24-én tárgyal az állami tulajdonba került Fiumei úti sírkertről, amely a tervek szerint 2018-ra lehet a nemzeti emlékezethez méltó temető, ennek több milliárdos költsége van.