Hencz Péter: Klebelsberg ötszáz óvodája

Klebelsberg Kunó óvodaépítő tevékenységét, az a mögött álló eszmei hátteret emeli ki portálunkhoz eljuttatott levelében Hencz Péter. Az írást az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

„Én minden kulturális intézményhez a végsőkig ragaszkodom. Ragaszkodom az utolsó óvodához egy pici dunántúli faluban is...” – érvelt a parlamentben városunk újjáteremtője,

Klebelsberg Kunó

vallás- és közoktatási miniszter (1922-31). Minél rosszabb a pénzügyi és gazdasági helyzet, annál többet kell az oktatásra, kultúrára és kutatásra költeni – vallotta. Az ötezer népiskolai objektum megépítése mellett Klebelsberg ötszáz óvodát is építtetett. Az óvodaépítések gócpontjai elsősorban a nagyvárosok munkáslakta kerületei voltak. Ekkor épült többek között a mai napig is működő újszegedi, Temesvári körúti (képünkön az óvoda utcai homlokzatán látható dombormű), alsóvárosi, hattyasi, röszkei óvoda.

Fontosnak tartotta a kisdedóvást népjóléti szempontból is: „Leginkább a középosztályú anyák, de a munkásosztálybeliek is, kénytelenek segíteni a férjnek az anyagiak termelésének keserves munkájában.” Az óvodaépítéseknél a pedagógiai törekvések mellett hangsúlyt kaptak a szociálhigiéne szempontjai is: „Szükség van a kisdedóvóra, mint az elmét fejlesztő, de sokkal inkább, mint gyermekvédő intézményre.” Klebelsberg az óvodát tejkonyhával, napközi otthonnal egészítette ki. Az egészségügyi szempontok érvényesítése végett a kultuszminisztériumban gyermekorvost alkalmazott. Tovább fejlesztette az óvónőképzést, a kétéves tanulmányokat négy évre növelte. Az új típusú óvónő – elképzelése szerint – átmenetet jelent a régi típusú óvónő és az angol „nurse” között. „Én a magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig, megkövetelek egyet: ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket... Mert én tanuló és szorgalmas, de amellett játékos magyar gyermeket akarok. Mert csak játékos, eleven magyar gyermekből lehet derűs, dolgos magyar férfi” - hangoztatta Klebelsberg többször.

Hencz Péter