Modern parkolórendszer és járatoptimalizálás – megkezdte a munkát Majó-Petri Zoltán az SZKT élén

Idén nem drágul a tömegközlekedés Szegeden – tudtuk meg Majó-Petri Zoltántól. Az SZKT ügyvezetője – ahogy pályázatában is írta – az eljutási idő optimalizálásában gondolkodik, ami ősztől menetrendi változásokat is eredményezhet, illetve a fizető parkolás rendszerének modernizációjában, hiszen mára Szeged az egyetlen megyei jogú város hazánkban, ahol papíralapú szelvényekkel lehet parkolni.

- Néhány napja tölti be az ügyvezetői posztot, miként rangsorolja a feladatokat?

- 100 napot kértem a tulajdonostól, vagyis az önkormányzat képviselőitől, hiszen azért egy olyan fontos társaságról van szó, ahol mintegy 600 munkavállaló van a három üzletágban, a tömegközlekedésben, a parkolásban és a repülőtér üzemeltetésben. Az év eleje mindig arról szól, hogy üzleti tervet kell készíteni, amit be kell vinni a közgyűlés elé, bérmegállapodást is kell kötni, hiszen a társaságnál szakszervezetek vannak, vagyis a dolgos hétköznapokba csöppentem bele. A kollégáimtól is azt kértem, adjanak nekem 100 napot, amit természetesen nem napra pontosan értek, de az első három hónap azzal fog telni, hogy áttekintsük, milyen lesz a 2016-os üzleti terv, hogyan lehet a munkavállalók képviselőivel az év elején megállapodni, s ezek függvényében szeretném a pályázatomban megjelölt célok közül azoknak a megvalósítását, amelyek már idén esedékesek lehetnek. Ahogy a pályázatomban is szerepelt, a reptér kapcsán egy felülvizsgálatot, swot analízist kell elvégezni, mely keretében végigveszik az erősségeket és gyengeségeket egyaránt, hogy mit lehet ebből kihozni. A tavaly vis major helyzet miatt

mindenki nagyon várta, a kollégák nagyon szeretnék idén megtartani, hogy ismét egy kis közösségi élet legyen a repülőtéren. Minden szegedi jól tudja, hogy a tömegközlekedési uniós projekt befejeződött, fenntartási időszakba kerülünk, erre kell koncentrálnunk. A feladatok közé tartozik továbbá, hogy a parkolás területén is fejlesszünk, hiszen mi vagyunk az utolsó megyei jogú város, ahol még papíralapú szelvényekkel oldják meg a közterületi parkolást, ennek modernizálását meg kell kezdenünk, ez is szerepelt a pályázatomban. Ehhez a fejlesztéshez a közgyűlés hozzájárulását is meg kell szerezni, hiszen 50 millió forintot meghaladó beruházásról lenne szó.

- Ha jól értem, a pénzbedobós parkolóautomatákról beszél. Vannak már kalkulációk arra nézve, hogy egy ilyen rendszer kiépítése mennyibe kerül?

- Az tudható, hogy egy torony, vagyis egy ilyen automata berendezés 1-1,5 millió forintba kerül, és a drágábbak üzemeltetési, illetve karbantartási költsége alacsonyabb. Ezeknek kétféle kiépítési módja van, régebben mindenütt egy alapvezetékkel kötötték össze a rendszert, ami az áramellátást biztosította, míg a modernebbek akkumulátorról is működtethetőek, illetve hazánkban vagy éppen Nyugat-Európában olyan tornyokat is lehet látni, amelyek napelemmel működnek. Egy Szeged léptékű városban átlagosan 150-200 torony kihelyezése indokolt, igaz ez függ a parkoló zónák kialakításától is. Mindez már előrevetíti, hogy alsó hangon 150-200 millió forintos beruházásról beszélünk, de hozzáteszem, hogy egy évben a parkolási üzletág 800 milliós nagyságrendű. Mivel egy ilyen rendszer legalább 10 évig szolgálja egy város parkolási rendszerét, jól végig lehet vinni a közgazdasági számításokat, hogy egy ilyen tízéves beruházás miként tud megtérülni.

- Említette, hogy 100 napot kért többek között az idei évre vonatkozó üzleti terv elkészítésére, ám a szegedi képviselő-testület általában februárban szavaz a város költségvetéséről, a 100 nap pedig több mint három hónapot ölel fel…

- Az önkormányzati cégek már tavaly novemberben elkezdték az idei üzleti tervük elkészítését, egy előzetes, az elképzeléseket tartalmazó dokumentációt már karácsony előtt le kellett adni. Így volt ez az SZKT esetében is, vagyis ebben a munkába folyamatában csöppentem bele. A közgyűlésnek és a városvezetésnek egyaránt az volt az elvárása, hogy a 2015. évi bázist csak indokolt esetben lehet meghaladni. Ha ilyen költségnövekmény elemeket találunk az idei évben, akkor ezt még ebben a hónapban indoklással együtt le kell adnunk a tulajdonosnak. Az SZKT-nál két esetben fordulhat ez elő: egyrészt ha a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások béremeléssel zárulnak, másrészt az elektromos tömegközlekedési nagyprojekt keretében lejár a garanciális időszak, és kérdés, hogy lesznek-e olyan plusz tételek, amelyeket most már be kell tervezni a költségvetésbe.

- A busztenderről is dönt a képviselő-testület, a jelenlegi információk szerint a DAKK Zrt. 4 milliárd forintért működtetné Szegeden a helyi buszközlekedést, amit irreálisan magas árnak tart a városvezetés, és kilátásba helyezték, hogy az SZKT-t bízzák meg ezzel a feladattal. Készülnek már erre, például költség- és egyéb kalkulációkkal?

- Ez nem a Szegedi Közlekedési Kft. döntése lesz. Ha a város úgy dönt, hogy kibővíti a közszolgáltatási szerződését a cégnek, akkor ezt nekünk meg kell szerveznünk. Ezzel kapcsolatban már kapott előzetes feladatot az SZKT még az elmúlt évben, s ennek van egy természetes indoka is, hiszen Budapesten sincs két BKV, de Miskolcon, Debrecenben és Pécsen is egy szolgáltató látja el ezt a feladatot. Most az a feladatunk, hogy a társcégekkel egyeztessünk, amit a közgazdasági szférában benchmarkingnak neveznek, vagyis a többi tömegközlekedési szolgáltatónál vizsgáljuk, hogy ezt a feladatot miként oldották meg, milyen költségszinten tudják üzemeltetni a rendszert. A legérdekesebb kérdés az nyilvánvalóan az, hogy ezt milyen flottával lehet ezt biztosítani, s ez a járműpark hogyan érkezhet egy városba. Tudomásom szerint jelenleg is zajlanak a tárgyalások a DAKK Zrt.-vel, ennek meg kell várnunk az eredményeit.

- A pályázatában az eljutási idő optimalizálását is célként jelölte meg. Ennek tükrében az utazóközönség számíthat-e menetrendváltozásra?

- Kevesen tudják, hogy az SZKT által beszerzett járművek mindegyikének van fekete doboza, az ott tárolt adatok elemzését tavasszal kezdjük meg, de tudni kell, hogy ez a munka hónapokat vesz igénybe. Azt szeretném, hogy a következő tanév kezdetére, vagyis 2016 szeptemberére már megjelenjen a pályázatomban is leírt járatoptimalizálás. Szintén hangsúlyosan szerepelt a pályázatomban, hogy az optimalizálás kapcsán – nyugat-európai példákat alapul véve –, hogy érdemes-e bizonyos esetben biciklire ülve eljutni az első tömegközlekedési megállóig, s onnan 1 vagy 2 átszállással eljutni a munkahelyünkre. Járatszámot nem említenék, de a hét folyamán több alkalommal is a menetrendet betartva mentem megállókba, és azt tapasztaltam, hogy nemcsak a késésekkel vannak problémák, hanem a sietéssel is. Vagyis az is élő probléma, az eljutási idő optimalizálásának körébe az is beletartozik, hogy ne a következő járat érkezéséhez kelljen igazodni.

- Ha már szóba került a menetrend és annak betartása, a digitális utastájékoztatók mikor fogják nem az eredeti menetrendet, hanem a jármű valós érkezését jelezni?

- Nagyon sok esetben valóban a menetrendet jelenítik meg, nem pedig az érkezési időt az utastájékoztatók. Az SZKT és a szállító cég között folyamatos egyeztetés zajlik, a rendszer ugyanis nem képes arra a napi 24 órás üzemre, amit elvártunk tőle. Vannak garanciális javítási problémáink, amit az elődöm jelzett is a cégnek, arra kaptunk ígéretet, hogy ebben a hónapban megmondják, mikorra javítják ki a felsorolt hibákat. Remélem, hogy tavaszra megoldódik ez a kérdés.

- December közepén hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt tettek feljelentést az ügyészségen a VIP-parkolóbérletek ügyében, míg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hűtlen kezelés bűntett miatt folytat büntetőeljárást. Igaz, két külön eljárásról van szó a parkolóbérletek estében, de mégis mit mondhatunk el, van-e valami fejlemény az ügyben, illetve ügyekben?

- A kollégáim arról tájékoztattak, hogy van legalább két teherautónyi iratot a rendőrség elvitt, és vizsgálják azokat. Első vezetői értekezletemen arra kértem a munkatársaimat, hogy az erre vonatkozó szabályzathoz pontosan tartsák magukat. Január 15-én járnak le a tavalyi parkolószelvények, és tudomásom szerint a városháza még a hét folyamán megküldi, hogy idén kik jogosultak ilyen parkolószelvényekre, és ezt a listát nyilvánosságra is hozza. Remélem, hogy ez a múltnak egy olyan ügye, ami nem fogja terhelni a jövőt.

- És mi a helyzet Báló Tamás személyével, aki az SZKT repülési üzletágvezetője, és akit sokat támadott a szegedi jobboldal a Szeviép-ügy kapcsán? Ő Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő sofőrje volt, majd később a Szeviép egyik, mára már megszűnt cégének, a Biztonsági üzem Kft.-nek a vezetője...

- Még csak egyszer találkoztam Báló Tamással, s akkor is arról beszéltünk, hogy milyen hatósági engedélyeket kell 2016-ban megújítani. Bízom benne, hogy minél hamarabb tudunk találkozni, s majd ha úgy gondolja, elmondja, miként látja ezt a dolgot, nekem még ebben az ügyben nincs úgymond erős véleményem.