Hencz Péter: A Boldogasszony Iskolanővérek és szegedi iskolájuk a „Karolina”

A Ferenc pápa által meghirdetett szerzetesek évében illő, hogy megemlékezzünk a városunkban már 1873-ban jelenlévő Boldogasszony Iskolanővérekről (Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek, School Sisters of Notre Dame, S. S. N. D.) is, és a rendjük által fenntartott szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégiumról.

A rendet a szent éltű tanítónő,

Boldog Mária Terézia Gerhardinger

(1797-1879) alapította Bajorországban 1833-ban. A kongregáció célkitűzése: „Az a küldetésünk, hogy hirdessük az örömhírt, és egész életünket azért az egységért áldozzuk, amelyért

Jézus Krisztus

küldetett… Számunkra a nevelés azt jelenti, hogy az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embereket teljes kibontakozásukhoz segítsük, és képessé tegyük arra, hogy latba vessék adottságaikat a Föld emberhez méltó alakításában.” A rend alapítással egy időben iskolát is nyitottak a szegényebb rétegek leánygyermekei nevelése és oktatása céljából. A rend gyorsan elterjedt az egész világon. Napjainkban minden kontinensen jelen vannak, 34 országban 3026 iskolanővér él és dolgozik. Központjuk Rómában van. A magyarországi rendtartomány az egyik első külföldi volt, már 1858-ban Temesváron megtelepedtek az első nővérek. 1873-ban Szegeden nyílt iskolájuk, melynek megálmodója

Oltványi István

nagyprépost, Szeged díszpolgára, akiről utcát is elneveztek. Megvalósítója

Oltványi Pál

lelkész, aki az iskola első igazgatója is. Itt tanított a neves néprajztudós,

Bálint Sándor

1937-1941-ig. Emléküket kőtáblák őrzik az iskola falán. Mielőtt hazánkban a kommunista állam véget vetett volna a nővérek áldásos tevékenységének, 23 rendházuk volt! Hosszú szünet, szenvedés és üldöztetés után 1992-ben nyitották meg újból iskolájukat. Nevét

M. Karolina Friessről

(1824-1892) kapta, aki az alapító közvetlen munkatársa volt, és az észak-amerikai hálózat kiépítésében jeleskedett. Halálának 100 éves évfordulóján nyílt meg újból az iskola, és rá való emlékezéssel vette fel az intézmény a Karolina nevet. A Karolina iskola felelősséggel vallja a Boldogasszony Iskolanővérek életelvét. „Mindazzal nevelünk, amik vagyunk, és amit teszünk.” Az Iskolanővérek Magyar Tartományának tanítványképében szereplő értékek: az igazmondás, a szavak, a tények és tettek harmóniája. Felelősség, mely a cselekvés előtt mérlegeli annak magára, embertársaira és környezetére gyakorolt hatását. Tudatos törekvés önmaga, társai és a környezet megértésére. Együttműködés a közös, vonzó célok megvalósításában, a szabadság helyes értelmezésében. Alkotóképesség az önkifejezésre, merészség a megszokottól való eltérésre. Odaadás, mely képes megosztani a közösséggel adottságait, javait. A válságokkal és kihívásokkal terhelt világunkban különbözőségeink ellenére szükség van az egységre, a megbocsájtásra és a kiengesztelődésre, mely gyógyuláshoz vezet. Ehhez párbeszédre, egymás tiszteletére és értékeinek elfogadására van szükség. A nevelés mindenkit átformál, és arra hív, hogy megszüntessük az igazságtalanságokat. Napjaink iskolanővérei vallják: „A szeretet nem várhat!” A Karolina iskola 4+8 és 8+4 rendszerben, koedukáltan működik. Az általános iskola – felekezettől függetlenül – diákjai soraiba fogadja mindazokat, akik gyakorolják hitüket, továbbá mindazokat, akik nyitottak a keresztény értékrendre. Fontosnak tartják a lelki, érzelmi, akarati és esztétikai nevelést, a teljes személyiség harmonikus fejlesztését. Az iskola alsó tagozata hagyományosan egész napos, iskolaotthonos, két osztályfőnökös rendszerben működik, mely lehetővé teszi a tanultak iskolai elsajátítását, a napi háromszori étkezést, a mindennapos sportot és játékot. Az órarendbe épül be az úszásoktatás és a néptánc is. Az iskolának saját házias konyhája van, mely képes figyelembe venni az egyéni diétákat is. Emelt szintű nevelést nyújtó iskolának vallják magukat, így tagozatos osztályok nincsenek. Az alsósoknak színjátszást, cserkészetet, énekkart, sportszakköröket kínálnak. Alapszintű művészeti oktatást biztosítanak mindenkinek. Második osztálytól lehet jelentkezni különféle művészeti szakokra, így hangszeres oktatásra, kézművességre, stb. Havonta vannak közös misék, családi programok, kirándulások, lelki napok. Kiemelt szerepet kap az egyházi és nemzeti ünnepek megtartása. A cél: befogadó közösségek létrehozása, felkészítés a felelős közéleti szereplésre. Vallják, hogy a szocializációnak a család után legfőbb helye az iskola. Életre szóló barátságok alakulnak ki. A gimnáziumba olyanokat várnak, akik nyitottak a keresztény értékekre, alapos tudást akarnak szerezni, és jól felkészülni az érettségi és felvételi vizsgákra, amihez minden segítséget megadnak. Szeretnének egy összetartó közösség tagjai lenni, érzékenyek a társadalmi problémákra, melyekre szeretetszolgálattal aktívan reflektálnak, nyelvtudásukat több nyelvből szeretnék gazdagítani. Az idegen nyelveket emelt óraszámban oktatják. Az iskolában egyedülálló a tehetségek gondozása, felismerése és kibontakoztatása. Ennek részei az emelt szintű és óraszámú oktatás, szakkörök, egyéni tanulmányutak. A kiemelkedőket nagy tapasztalatú szakemberek (mentorok) segítik. A tehetség gondozásban szoros kapcsolatban vannak a SZ. T. E. Oktatáselméleti Kutatócsoportjával. Az iskola plakátjain olvashatók: egymást gazdagító, összetartó, vidám közösség, korszerű tudományos ismeretek, sport, jó hangulatú órák, nyelvvizsgák, egészséges versenyszellem, derűs kereszténység, innováció, kreativitás, használható tudás, tehetség gondozás, a teljes harmonikus személyiség fejlesztése. Meggyőződéssel vallják, hogy a „Karolina” a jövő formálásának fontos műhelye.

Hencz Péter