Botka évnyitója: Jövőre kezdődik az uszodaépítés! + FOTÓK

Szeged idei költségvetési főösszege 35,6 milliárd forint – közölte Botka László a Közéleti Kávéház estjén, ahol elhangzott, hogy 2017 tavaszán elkezdődik a fedett uszoda építése, míg ebben az évben a tavalyi 200 millióval szemben már 300-at költenek út- ás járdaépítésekre. Ezeken felül óvodák és rendelők felújítását is tervezik, Dorozsmán például megkezdődött egy új egészségügyi centrum tervezése is.

A hagyományokhoz híven ezúttal is a Közéleti Kávéház estjén számolt be

Botka László

polgármester a várost érintő tervekről, akit

Kozó Attila

, a VTV vezetője kérdezgetett. A díszterem zsúfolásig megtelt, zömében nyugdíjasok voltak kíváncsiak a szocialista városvezetőre, illetve a baloldali önkormányzati képviselőket, valamint cégvezetőket láttunk a padsorok között. Botka először röviden kommentálta a közelmúlt országos eseményeit, üdvözölte a miskolci tanárok tiltakozását, mint elmondta, egy dolgot mondhatunk: „köszönjük, veletek vagyunk”. Szerinte azért jár köszönet, mert a pedagógusok nem önmagukért, hanem a gyermekekért küzdenek. Bírálta a haza oktatási rendszert, elmondta, hogy a központosítás valóban kiegyenlítette a különbségeket, ahogy a Fidesz mondta, nevezetesen a jobb iskolák helyzete romlott, míg a kevésbé jók nem változott pozitív irányba. „Tehetséges gázszerelők országa vagyunk” – kommentálta a nemrégiben napvilágot látott közbeszerzési listát, míg

Kövér Lászlónak

és

Ákosnak

a nőkről mondott véleményével kapcsolatban megjegyezte, hogy tudnánk nekik ötleteket adni, hogy mit is kezdjenek magukkal. Úgy értékelte, hogy nem ötleteket kellene adni, hanem jó családtámogatási rendszerre lenne szükség. Szeged idén a tavalyi költségvetési főösszegnél magasabb, 35,6 milliárd forintból fog gazdálkodni, amivel kapcsolatban az MSZP-s városvezető elmondta, hogy 2010-ban még 72 milliárd volt a napfény városának büdzséje. A 35,6 milliárd forint 35%-a, vagyis 12,5 milliárd a város saját bevétele – tudatta Botka László, s szerinte büszke is lehet a város a cégeire, amelyek bővültek, hiszen kevés település mondhatja el magáról, hogy költségvetésének 35%-át a helyi adóbevételek adják. Elmondta azt is, hogy a költségvetés egyharmadát fejlesztésekre fogják költeni, a kétharmadból ugyanis kihozható a működtetés. Botka kijelentette, hogy mivel Szeged iskolaváros, ezért ha az oktatáspolitika kárt okoz, azt a napfény városa is megérzi. Az önkormányzatnak két célja lehet, hogy próbálja elősegíteni a színvonal megtartását, illetve, hogy tovább folytassa az oktatási intézmények fejlesztését, amelyre az elmúlt években is milliárdokat költött. Bejelentette, hogy 5,5 milliárd forint uniós forrásból 13 iskolaépület fog megújulni a jövőben.

A lakosságot nem adóztatják meg továbbra sem

Elmondta azt is, hogy a válság ellenére élénkült Szeged gazdasága, de ettől függetlenül nem lehet elégedett a város. A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban megjegyezte, a kormány az 500 ezer közmunkással javítja a statisztikát, de az elmondható, hogy Szegeden 3,9% az álláskeresők aránya, ezzel szemben Kecskeméten 4,65, Pécsen 5,13, Miskolcon 6,9, míg Debrecenben 6,34%. Ezek az adatok pedig bizonyítják a szocialista politikus szerint, hogy nem igaz a kormány sikerpropagandája, hogy jobban teljesítünk, ám Szeged jobb az országos átlagnál. Szegeden továbbra sem lesz lakossági adó – szögezte le Kozó Attila kérdésére Botka. Hazánk 23 megyei jogú városa közül 18-ban bevezettek valamilyen lakosságot terhelő adót, van ahol a lakások, üdülők után kell fizetni. Csongrád megye 60 települése közül pedig tavaly év végéig 41-ben vetettek ki helyi adót. Botka elmondta, hogy a kormány módosított is az előírásokon, ami a gyakorlatban azt takarja, hogy egy város arra vethet ki helyi adót, amire akar. Értelmezése szerint az önkormányzati rendszerből történő forráskivonást kompenzálja ilyenképp a kormány. A Fidesz trükkjének nevezte ezt, hiszen így nem közvetlenül az állam vet ki adót a lakosokra, hanem az önkormányzatokon keresztül valósul meg az adóemelés. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kihasználatlan, ipari hasznosításra is alkalmas telkeket azonban megadóztatják, a maximális adómértéknek nagyjából egyharmadát, 100 forintot vettnek ki. 209 darab olyan földterület van egyébként Szegeden, amely gazdasági besorolású és üresen áll, ezeket érinti az új adónem. Botka László hozzáfűzte, nem titok, ezzel a lépéssel talán elérhető, hogy a városnak el is adják ezen földterületek egy részét, ezt is ösztönzi az új adónem bevezetése.

A 2020-ig Szeged számára dedikált 34 milliárdnyi uniós forrás felhasználásával kapcsolatban azt mondta, az ELI melletti ipari parkra, iskolák, óvodák fejlesztésére fognak költeni, folytatódik a városrehabilitáció Tarjánban és megvalósul Odesszában, de a Ligetre, a Stefániára és a vadasparkra is költenek majd az EU-s pénzekből. A pályázatokat azonban hiányolta a városvezető, hiszen 2014-ben kezdődött az uniós költségvetési ciklus, ahhoz képest kétéves csúszás van, ami szerinte félő, hogy azt vonja maga után, hogy elveszítünk bizonyos forrásokat.

Kevesebb gyerek születik, de gyarapszik Szeged lakossága

Öt év alatt 633 óvodással lett kevesebb Szegeden, igaz ebből mintegy 70-ez azon gyermekek adnak, akik szüleikkel külföldre költöztek. Megjegyezte, mielőtt a KDNP kitalálná, hogy Botka miatt kevesebb a születésszám, elmondta, ez országos tendencia, hazánkban mintegy 20 ezer csökkent az óvodáskorúak száma. Ezzel szemben Szeged lakossága 1000 fővel nőtt, s ezzel elérte a 172 ezret. Összességében az elmúlt években 8000-rel gyarapodott a megyeszékhelyen élők száma, ami Botka szerint bizonyítja, hogy élhető a város, és nem lefelé tart a lejtőn. Mivel kevesebb a gyerek, ezért a városban lévő 50 önkormányzati óvoda közül ötöt kifutó rendszerben bezárnak – tudatta a polgármester. Dolgozókat azonban nem küldenek el, a nyugdíjkorhatárt elérőket nem fogják pótolni, így nem kerül senki utcára. 2,3 milliárdot fordítanak egyébként a következő időszakban az óvodaépületek modernizációjára, s ahogy Botka elmondta, két út van, vagy sok lepusztult óvodába jár egyre kevesebb gyerek, vagy pedig kevesebb, de modernebb épületekben gondoskodnak róluk.

Lesz uszoda és a déli Tisza-híd is épül

Elhangzott az is, hogy idén 500 millió forintot költ Szeged a régóta tervezett fedett uszoda kapcsán a telek kisajátításra, az előkészítésre és a terveztetésre, hogy 2016 végére komplexen elő legyen készítve minden ahhoz, hogy jövő évben, amikor elolvad a hó, meg is kezdődhessen az uszodaépítés az Etelka soron. A szocialista politikus értékelése szerint, ha a kormány sportberuházást akar támogatni, keresve sem találna jobbat, mint a szegedi fedett uszoda, kiváltképp annak tükrében, hogy az unió továbbra sem ad pénzt sportberuházásokra. A tavalyi 200 milliós út- és járdaépítési keretet is jelentősen megemeli a város, 2016-ban már 300 millió forintot szánnak erre, de azt is figyelembe fogják venni, hogy a forgalmasabb utakra költsenek, ne például olyanokra, amelyeket néhány tucatnyian használnak mindössze. Az ELI-vel kapcsolatban – amit egyébként többször is Szeged beruházásaként aposztrofált a városvezető, holott az az Európai Unió három országot érintő tudományos nagyprojektje – elmondta, mintegy 2 milliárd forintot költenek út- és kerékpárút építésre, továbbá a 70 hektáros innovációs parkra. A Szegedi Tudományegyetemmel közös programot valósít meg a város, hogy felkészüljenek a betelepülni kívánó cégek fogadására. Szeged nélkül nem lehet sikeres Magyarország az uniós pénzek felhasználásában – jelentette ki Botka azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – mint minden más megyei jogú városba – Szegedre látogat. Az MSZP-s politikus elmondta, köztudott, hogy nem ért egyet a kormány lépéseivel, irányvonalával, de egy területen van egyezség, nevezetesen közös érdek, feladat és felelősség, hogy ne vesszenek el az uniós pénzek, hanem fejlesztések és beruházások valósuljanak meg.