Szentistványi: Az első pillanattól kezdve kódolva volt a rendszerben az Aquapolis monopolhelyzete

A képviselő már a Védegylet tagjaként, két ciklussal ezelőtt tiltakozott a Napfényfürdő Aquapolis beruházás ellen. Azt tapasztalta, hogy félelmeik igazolódtak, mert hamarosan valóban átkerül a Hunguest Zrt-hez a fürdőkomplexum.

, a szegedi közgyűlés pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottsága ez év nyarán úgy döntött, a tulajdonosok korábbi megállapodása értelmében eladásra kínálja a Napfényfürdő Aquapolis Szegedet üzemeltető Ligetfürdő Kft.-t. A tulajdonviszonyok a 2007-ben létrehozott cégben a következőek: a városnak közvetlenül 53, a Szegedi Sport és Fürdők Kft.-n keresztül 27 százalékos tulajdonrésze van, a Hunguesté fennmaradó 20 százalék. A tulajdonosok közötti szerződés értelmében, ha letelik a beruházást 50 százalékban lehetővé tevő uniós támogatásért cserébe vállalt öt éves fenntartási kötelezettség, közösen meghirdetik értékesítésre a kft-t. December 1-jéig lehetett pályázni, de pályázat nem érkezett, mivel a fürdő 2010-es megnyitása óta veszteséget termelt, amelyet a magántulajdonos csaknem 3 milliárd forint tagi kölcsönnel és póttámogatással ellensúlyozott, így míg a Hunguest Zrt-nek 1,4 milliárdot kell fizetni, egy esetleges külső befektető a vételáron felül a tagi és banki kölcsönök kifizetésével is szembetalálta volna magát összesen 7,395 milliárd forint értékben. Az új tulajdonossal várhatóan 2016. április 12-én kötnek szerződést. A döntéssel kapcsolatban

adott ki a

(CVU), s sajtótájékoztatót tartott az ügyben a

is.

Szentistványi István

, az LMP városatyája még a Védegylet tagjaként többször is tiltakozott a beruházás ellen 2008-ban, s azt követően. Álláspontján mostanra sem változtatott, elvi okokból nem járt a fürdő területén a megnyitás óta, inkább a szomszédos települések strandjait választotta, választja.

Látni lehetett előre a folyamatot és a változó érvrendszert a beruházás mellett

„2007-ben történt a Napfényfürdő beruházás botrányos kiírása, majd a következő évben már olyan szintre jutott a projekt, hogy

volt ellene, amelyben 2010-ig vettünk részt védegyletesként. Már akkor látni lehetett, hogy milyen típusú átalakításokat terveznek, milyen módon kerül a szállodához az egész komplexum. Mostanáig állíthatták azt, hogy nem is adták el, nem is juttatták más kezére a fürdő, hiszen nyolcvan százalékban a város volt a tulajdonos. Pedig egyértelmű volt, hogy a megnyitás után öt évvel meg fogják hirdetni, s az addig összeállított kondíciók alapján hova fog kerülni a fürdő. Szomorú, hogy ezt már 2008-ban elmondtuk, s még szomorúbb az, hogy előre látható volt, hogy melyik fázisban, milyen érveket használ a városvezetés. Először a fejlesztés lehetőségét emelték ki, azt követően azt, hogy milyen jó, hogy a működtetés vesztesége nem a várost terheli, mintha nem a vagyon felől kellene e manővert megközelíteni, s jó lenne e ’kolonctól’ megszabadulni” – emlékezett vissza Szentistványi István, aki szerint a város gyakran rövid távú szemlélettel próbál különböző módokon pénzhez jutni, ez azonban ahhoz vezethet, hogy végül nem lesz mit eladni.

Ellehetetlenítették a Partfürdőt - Sziksóstó nem alternatíva

„A

CVU nagyon jól összegyűjtötte

az üggyel kapcsolatos problémákat, mint például a Dóra-kutak esetét, ezen felül a Partfürdő esete is abszurdum, mert megszüntették a strand jellegét, s helyette rendezvényterületként tekintettek rá, így ezzel a város két belvárosi, jól megközelíthető strandjáról mondott le. Az utóbbi öt év Ifjúsági Ház vezetését vagy azért kritizálták, mert nem nyitotta meg a Partfürdőt, vagy azért, mert megnyitotta, de utána be is kellett záratni, mert nem felelt meg az előírásoknak. Hiába vizsgálta a 2010 utáni vezetés, hogy milyen módszerekkel lehetne újra üzembe helyezni, mert megfizethető áron ez gyakorlatilag lehetetlen, a vízforgató berendezések és a megfelelő szennyvízelvezetés hiánya miatt. Az első pillanattól kezdve kódolva volt a rendszerben az Aquapolis monopolhelyzete Szeged belvárosi részén.

Nagy Sándor

városfejlesztési alpolgármester egy közmeghallgatáson azt mondta, hogy a szegediek majd kimennek Sziksósfürdőre, ha olcsó, megfizethető strandot szeretnének” – idézte a városvezetés megoldási javaslatát az LMP városatyája. A turisták is csak kis eséllyel választják véleménye szerint Sziksósfürdőt, mert nagy távolságra van a Belvárostól, s tönkrement az a fürdőkultúra, amely az évtizedek alatt alakult ki a Tisza mellett, s mint megfizethető strandolási lehetőség volt ismert a 2000-as évekig. Az Aquapolis jegyárai miatt beszűkült az a réteg, aki megengedheti magának a belvárosi fürdőzést, vagy ha mégis meg tudja fizetni a belépőt, a plusz szolgáltatásokra már nem futja neki. „Mióta megnyílt a fürdő egyszer sem voltam bent, családommal inkább átjárunk Hódmezővásárhelyre” – mondta.

Védhetetlen, hogy a szállodalánchoz kerülő fürdő után nem fizetnek építményadót

A képviselő döntéshozói helyzetben arra törekedne, hogy megőrizze a város az értékes ingatlanjait – akár bevonva külső befektetőt is –, de semmiképpen sem lemondva a tulajdonjogról. Olyan konstrukciót kellett volna létrehozni, amely kölcsönösen egymásra utalja a várost és a hotelt, mert a tulajdon átkerülésével a tárgyalási pozícióit is elveszti a város – fejtette ki Szentistványi István. Az

azt látja, hogy ezen felül még az építményadó, amely strandok, fürdök számára nulla forintos, is a magántulajdonba csúszó Aquapolisnak kedvez. „Védhetetlen vélemény, hogy pont egy ekkora szállodalánc által üzemeltetett fürdőt ne adóztassanak meg” – szögezte le.