Szent Borbála-napi szakestet tartottak az algyői bányászok + FOTÓK

Ötven éve fúrták az első olajkutakat Algyő határában, mára a MOL Dél-magyarországi Telephelye a hazai energiabiztonság egyik legfontosabb szimbóluma, s a helyi olajipari szakemberek otthonává vált. Az olajbányászok, őrizve a hagyományokat, a mai napig szakesteket szerveznek, hogy munkahelyi szabályoktól és kötöttségektől mentesen ünnepelhessenek. Pénteken védelmezőjük, Szent Borbála tiszteletére tartottak összejövetelt, valamint Szegeden megkoszorúzták a szent Roosevelt téri szobrát is.

Minden szakmának sajátos szokásokon alapuló szakestje van. Másként szórakoznak a tűzoltók, a bányászok és a kohászok, egy dolog azonban közös bennük. Annak a védőszentnek a tisztelete, aki az év minden munkanapján, miden egyes bevetésen oltalmazza őket. A MOL Nyrt. Dél-magyarországi Termelés algyői telephelyén dolgozók hagyományteremtő szándékkal a mártírhalált halt Szent Borbála napjára szerveztek összejövetelt a "JURA" Ipari Park éttermében. „A rendezvény célja, hogy együtt legyünk és ezen a közös estén bármilyen témában kötetlenül beszélgethessünk. Nem ez az első gyűlésünk, de ez az első alkalom, hogy Szent Borbála-napi szakestélyt tartunk. Legutóbb akkor találkoztunk, amikor az algyői olajmező 50 éves évfordulóját ünnepeltük, akkor egy egész napos programot koronáztuk meg az összejövetellel” – mondta portálunknak

Bibó-Szurkos Ferenc

, a rendezvény egyik szervezője, akit nem mellesleg az I. Algyői Borbála-napi szakest elnökévé is választott.

A szakestek céhes hagyományokra vezethetők vissza, mely rendezvényeken szakmai kérdéseket vitattak meg a meghívottak. Idővel a munkahelyi témát felváltotta a tréfa és a mulatozás, így minden szakma megteremtette sajátos tradícióit. Az olajbányász szakestek alapjait a selmeci diákok fektették le azzal, hogy egyenruhát öltve tanáraikkal vacsora mellé ültek, elnököt választottak és régi bányásznótákat énekeltek. Nincs ez másként napjainkban sem, ám a találkozó részleteibe csak az arra érdemesek pillanthatnak bele, a szigorú házszabályok pontos betartása mellett. Az egyik ilyen a számtalan komoly és humoros előírás közül a dress code-ra vonatkozik. A bányászok uniformisáról – ami illő öltözet a szakesteken –

Oláh Károly

, a MOL Dél-magyarországi Termelés vezetője mesélt a SZEGEDma.hu hírportálnak. „Sokan gyászruhának tartják és nem véletlenül. A bányászat veszélyes szakma, hajdanán sokan haltak meg munka közben, ezért gyakran kellett temetésre járniuk. Valószínűleg ezért lett teljesen fekete az egyenruhájuk is. Az erdészek és a kohászok is hasonlóba járnak, de az előbbieknek zöld, utóbbiaknak pedig bordó bársonybélés található a hajtókáján.” Az ötven éves múltra visszatekintő algyői közösségen az elődök elhivatottsága érezteti hatását. Ma is, ha olajbányász szakestre invitálják a dolgozókat, közel százfős társaság mond igent a kötetlen beszélgetésre és mulatságra. A bányászesten felszólalni szinte kötelező, vidám személyes történeteit mindenkinek meg kell osztania a hallgatósággal. A mulatság pedig addig tart, míg le nem ül a jókedv, vagy az utolsó vendég távozik.