Lázár: 10 millió forintos támogatást ad az állam három gyermek vállalásakor (FRISSÍTVE)

Tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást ad az állam azoknak a pároknak a lakhatási kérdések rendezéséhez, akik tíz éven belül három gyermeket vállalnak - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai sajtótájékoztatóján.

Lázár János

elmondta: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztése keretében a vissza nem térítendő támogatás mellett további 10 millió forintos hitelt is kaphatnak a három gyermeket vállaló családok huszonöt éves futamidőre, amelynek kamata nem lehet magasabb 3 százaléknál. Hogy minél biztosabb legyen az otthonteremtés, az új építésű lakások vásárlásakor a támogatás két gyermek esetén 2,6 millió forintra emelkedik - tette hozzá. Közölte azt is, akik eddig igényelték már a csok-ot vagy korábban az úgynevezett szocpolt, azok a felvett összeggel csökkentett támogatást igényelhetnek. Arról még egyeztetnek, hogy akik nem tudják teljesíteni a vállalásokat, azoknak milyen feltételekkel kell visszafizetniük a támogatást. Elmondta azt is: az új lakások vásárlása esetében eltörölték a csok feltételei között szereplő négyzetméterár-korlátokat már egy gyermeknél is. Az igénylés felső életkori határa továbbra is 40 év lesz. Lázár János emlékeztetett arra, hogy január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken az új lakásvásárlás áfája legfeljebb 150 négyzetméteres lakások és 300 négyzetméteres házak esetében. Ezt a kormány azzal egészítette ki, hogy szintén január 1-jétől önerős építkezésnél 5 millió forintig visszaigényelhető lesz az áfa. Emlékeztetett: az építési engedélyezési eljárás bejelentésre változik a 300 négyzetmétert meg nem haladó lakóépületek esetében. 2016 januárjára további építésügyi reformcsomag is készül, ebben a társasházak építésénél is meghatározzák azt a négyzetmétert, amelynél hasonlóan könnyebbé válik a hatósági ügyintézés. Nemzeti mintaterv katalógus is készül, amelyben olyan tájkarakterrel rendelkező épületeket javasolnak - akár felújítás vagy építés esetére - amelyek gyorsan és hatékonyan megvalósíthatóak - tette hozzá.

Lázár János az államigazgatás átszervezését javasolja

Az államigazgatás jelentős átszervezését javasolja Lázár János. Ennek lényege az állami tisztviselői kar létrehozása, egy béremelési program, a járási hivatalok megerősítése, valamint 91 központi államigazgatási szerv hatáskörének átadása a kormányhivataloknak, illetve betagozódásuk a minisztériumokba. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: azt kezdeményezi, hogy 2016. július 1-jén jöjjön létre az állami tisztviselői kar, amelybe első körben a járási hivatalok munkatársai tagozódhatnak be. A kar létrehozása egy új bértáblát is jelent: július 1-jén 30 százalékkal nőnek a bérek, a következő években pedig 5-5 százalékkal, egészen az 50 százalékos béremelés eléréséig. 2017. január 1-jén ezt kiterjesztenék a teljes kormányhivatali struktúrára, 2018-tól pedig az összes állami tisztviselőre - közölte. Az új illetménytábla mellett új minőségi követelményeket és új képzési rendszert vezetnek be, továbbá megújulnak a munkavállalói feltételek is - mondta. Lázár János javaslatának része a járási hivatalok megerősítése is: több kormányhivatali munkát átirányítanának a járási hivatalokhoz, amelyeknek megerősítik az első fokon eljáró hatósági szerepét például a nyugellátások, az egészségbiztosítási pénztári feladatok, a családtámogatási döntések és az agrárhatósági eljárások esetén. Így elhárul az akadálya annak - folytatta -, hogy a másodfokon eljáró hatóság a kormányhivatal legyen. Ennek keretében a miniszter javaslatot tesz a járási és a kormányhivatalok létszámátalakítására. A tárcavezető emellett 91 központi államigazgatási szerv - benne az összes országos főhatóság, minisztériumi háttérintézmény és hatóság, továbbá önálló intézmények, központi hivatalok és költségvetési szervezetek - átszervezését is kezdeményezi. Ennek lényege, hogy ezek hatáskörei 2016. július 1-jén átkerülhetnek a kormányhivatalokhoz. Utóbbiak fogják ellátni a jelenleg az országos hatóságokhoz és hivatalokhoz tartozó másodfokú eljárásokat. "Ami pedig az országos hatóságokból és hivatalokból marad" - "létszám-racionalizálás" után -, az betagozódik a minisztériumokba - ismertette. "Minisztériumok, kormányhivatalok, járási hivatalok" - Lázár János összegzése szerint így fog kinézni az új "egyszerű, világos és átlátható" államigazgatási struktúra.

Farkas Sándor lehet a mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolja

Orbán Viktor

kormányfőnek, hogy a fideszes

Farkas Sándort

, Szentes országgyűlési képviselőjét, a mezőgazdasági bizottság tagját bízza meg a mezőhegyesi ménesbirtok és mintagazdaság megalapításáért felelős kormánybiztosi feladattal. A miniszter elmondta, Farkas Sándor feladata egy olyan csapat összeállítása lesz, amely megalapítja az új mezőhegyesi ménesbirtokot és mintagazdaságot. Az állami földek értékesítésével kapcsolatban Lázár János közölte: eddig 165 ezer hektárnyi földet árvereztek, és 102 ezer hektár talált belőle gazdára. A meghirdetett földterületek kikiáltási ára összesen 222 milliárd forint volt, az összes leütési ár pedig 142 milliárd. A földművesek eddig 250 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek - sorolta az adatokat. Beszámolt arról is, hogy tíz külföldi földműves - közülük nyolc kettős állampolgár - vásárolt földet, összesen 725 hektárt. A földárverésből befolyt pénzek sorsáról kijelentette: felhasználásukat a földalapról szóló törvény rendezi, a kormány álláspontja szerint megyei jogú városoknál az ipari parkokkal kapcsolatos költségek finanszírozhatók belőle.

Tarlós István

főpolgármesternek a BKV finanszírozásával kapcsolatos szavaira Lázár János - kérdésre - úgy reagált: ha a fővárosi önkormányzat úgy látja, hogy nem tudja finanszírozni az agglomerációs közlekedést, akkor a kormány érdemben fog erről tárgyalni. Elmondta azt is: az Eximbank, miután az Országgyűlés kiterjesztette a pénzintézet tevékenységi körét, piaci feltételek mellett biztosított hitelt Andrew G. Vajna cége számára, vagyis nem támogatott hitelt nyújtott. A Hóman-szoborról szólva közölte: nem ad alapot annak a híresztelésnek, hogy a székesfehérvári születésű

L. Simon László

szeretné a szobor felállítását, szerinte sok helyi gondolja úgy, hogy a város és egykori parlamenti képviselője megérdemli a szobrot. "Ez a civilek dolga, a kormány lezárta a Hóman-szobor állításának ügyét" - tette hozzá. Az orvosok elvándorlást firtató kérdésre a Miniszterelnökség vezetője kifejtette: a magyar, valamint a nyugat- és észak-európai orvosi fizetések közötti különbséget "nem tudjuk egy tollvonással megszüntetni". A kormány azonban több programot is indított, például a rezidensek támogatása érdekében, és az ő körükben érdemben csökkent is az elvándorlás - mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy folyamatosan javasolja az orvosi egyetemek fejlesztését - akár az orvosi karok egyetemekről leválasztásával -, mert a magyar orvosképzés világszínvonalú. Szerinte több hallgatót - és ha kell, még több külföldit - kell felvenni. "Az orvosképzés fejlesztése és az orvosi bérek folyamatos emelése adhat együttesen választ a következő években" az elvándorlása - hangsúlyozta.

Kövér László

házelnöknek a nőkkel kapcsolatos szavaival összefüggésben a miniszter azt mondta: óriási túlzásnak tartja azt a "médiacirkuszt", ami minden házelnöki megnyilatkozásnál keletkezik a balliberális véleményformálók részéről. Kövér Lászlónak joga van véleményt nyilvánítani, "nekem meg nincs jogom arra, hogy ezt kommentáljam" - tette hozzá, méltánytalannak nevezve, hogy "a házelnök minden szavát megpróbálják kifordítani". Arról is megkérdezték Lázár Jánost, hogy a Magyar Telekom - a nőkkel kapcsolatos szavaira hivatkozva - szerződést bontott Kovács Ákos énekessel. Erre úgy reagált: megdöbbentőnek tartja, amit a Telekom megengedett magának. "Ez egy vélemény- és ízlésdiktatúra, ami elképzelhetetlen egy demokratikus jogállamban. (...) Pont egy német cégnek tudnia kellene, mit jelent a diktatúra, mit jelenet a vélemény- és ízlésdiktatúra" - fejtette ki álláspontját, feltéve a kérdést: "ha a kormánynak véletlenül nem tetszik a Telekom véleménye, akkor mi most felmondhatnánk a szerződésünket a Telekommal?" Szóba került a Kormányinfón Kövér Lászlónak a Benes-dekrétumok ügyében tett nyilatkozata is. Lázár János szerint nincs veszélyben a visegrádi tagállamok együttműködése, majd emlékeztetett: a kormány az együttműködés érdekében tett nyilatkozatot. Annyit megjegyzett: "jó néhány kérdésben Kövér házelnök úr politikai meggyőződését osztom". Kijelentette: karácsonyig hivatalos bejegyzést tesz az OLAF-nál, az unió csalás elleni hivatalánál az Altus-szerződés ügyében, mert "megengedi magának az Európai Bizottság azt a cinizmust, hogy csak akkor indít eljárást, ha van bejelentés". Hozzátette: a magyar belpolitikába való beavatkozásként, tiltott pártfinanszírozásként értékeli és részrehajló döntésnek tartja a szerződések megkötését. Korábbi kérdésekre válaszolva ismertette: a Buda-Cash károsultjaikra nem vonatkozik a kárrendezési törvény, mert az értékpapírszámláikon vezetett értékpapírokat megkapják, a befektető-védelmi alap pedig 6 millió forintig kártalanítja őket. Az Országos Roma Önkormányzattól egyetlen fillért sem vont el az Emberi Erőforrások Minisztériuma - jelentette ki a miniszter -, hanem a program tartalmát változtatta meg, csökkentve a felhasználható összegét.