Illegális bevándorlás - Frontex-vezető: a határigazgatás javítása nem elég a válság megoldásához

A Frontex uniós határőrizeti ügynökség létszámának növelése és a határigazgatás javítása egyedül nem elég az európai menekültválság megoldásához - figyelmeztetett a szervezet vezetője egy szerdai német lapinterjúban.

Fabrice Leggeri

ügyvezető igazgató a Die Welt című lapban megjelent interjúban kifejtette, hogy a Frontex tervezett szervezeti és hatásköri fejlesztése ugyan "jó kezdet", de "természetesen a megnövelt létszám sem lesz elég, hogy igazán úrrá legyünk a válságon", a "jó határigazgatással" pedig "egyébként sem lehet sok mindent elérni". Ezért elsősorban a válságot kiváltó okokkal kell foglalkozni - tette hozzá. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői múlt heti brüsszeli tanácskozásukon eldöntötték, hogy 2016 közepéig kidolgozzák a Frontex fejlesztésének részleteit az Európai Bizottság javaslata alapján. E szerint egy állandó határőrizeti szervet kell kialakítani, amely akár az adott tagállam egyetértése nélkül is átveheti a külső határ valamely szakaszának igazgatását, továbbá az ügynökség jelenlegi 400 fős létszámával szemben ezer fős állandó állománnyal rendelkezik, és ezt a tagországok szükség esetén további 1500 fővel kiegészítik. Fabrice Leggeri a tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy mindenekelőtt a szervezet műveleti függetlenségét - önálló cselekvésre való képességét - kellene erősíteni, és bővíteni kellene pénzügyi forrásait, hogy fejleszthessék a hatékony határigazgatáshoz szükséges rendszereket. Mindenekelőtt a határ légi megfigyelésére alkalmas eszközökbe kellene beruházni - mondta. Arra a kérdésre, hogy a határigazgatásnak az adott ország beleegyezése nélküli átvétele nem jelent-e súlyos beavatkozást az adott állam szuvereintásába, felvetette: vajon mit lehet kezdeni ezzel a szuverenitással, ha "20 ezer migráns áll a határon, és a határigazgatási hatóságokra akkora nyomás nehezedik, hogy emberek egész áradata utazhat be az EU területére teljesen ellenőrizetlenül". Az utóbbi hónapokban meg lehetett figyelmi, hogy mindez "micsoda káoszhoz vezet és milyen biztonsági kockázatokat" jelent - tette hozzá, megjegyezve, hogy a Frontex az EB javaslata alapján ilyen helyzetekben "hasznos javaslatokat" tehetne, amelyek ugyan kötelező érvényűek lennének, de az ügynökség cserébe vállalná az intézkedések végrehajtásának támogatását. Fabrice Leggeri - aki bírálta a magyarországi ideiglenes műszaki határzár kiépítését és azt az álláspontot képviselte, hogy egy kerítéssel nem lehet megoldani a válságot - arra a kérdésre, hogy a tervezett új hatáskör révén a Frontex megakadályozhatta volna-e a kerítés felépítését, azt mondta, hogy "talán" el lehetett volna ezt érni, de az akut válsághelyzetekbe való beavatkozásnál sokkal fontosabb a tagállamok támogatása abban, hogy a "menekültkérdésben" időben felismerjék a veszélyes folyamatokat, és közösen cselekedjenek. Amikor Magyarországon felépítették a kerítést, világos volt, hogy a menekültáradat kitér Horvátország felé, és ebben a helyzetben az lett volna az "ideális", ha a Frontex és a két érintett állam közösen kiépít egy integrált határigazgatási rendszert - fejtette ki az uniós ügynökség vezetője. A december 28-án induló görögországi küldetésről (Poseidon Rapid Intervention) elmondta, hogy a 375 fősre tervezett misszió létszáma egyelőre biztosítottnak tűnik, például Németország januártól márciusig a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség 179 munkatársával vesz részt az akcióban. Hozzátette: nem lehet komolyan vehető előrejelzést adni arról, hogy a tél miatt csökken-e a Törökország felől érkező menekültek száma, mint ahogy azt sem lehet felelősséggel kijelenteni, hogy tavasszal a jó idő beköszöntével ismét emelkedik majd a menekülthullám. A menekültek száma tavasszal "legalábbis nem csökken majd", hiszen a menekülteket Európa felé taszító okok nem szűntek meg. Abban viszont lehet reménykedni, hogy Törökország a megállapodásoknak megfelelően jobban ellenőrzi majd határát. Szintén fontos tényező, hogy vajon Macedónia továbbra sem enged-e majd tovább gazdasági migránsokat, és hogy Görögországnak sikerül-e az eddiginél következetesebben elutasítania mindazokat, akiknek nincs esélyük a menedékjog megszerzésére.