B. Nagy László: Beszélnünk, tennünk kell Szegedért, de ilyen hozzáállással nehéz

Szeged nem vonzó a befektetők körében B. Nagy László szerint, ezt jelzik a nyomott ingatlanárak is. Csongrád megye fejlesztési biztosa a SZEGEDma.hu-nak úgy értékelte, a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban sem számíthat csodára a város, a hosszú távú kilábalás érdekében már az is nagy eredmény lenne, ha a tapasztalható negatív folyamat megállna, és nem gerjesztené önmagát tovább.

Nem tudható, hogy a 2020-ban záruló európai uniós ciklust követően mennyi fejlesztési forrásra számíthat hazánk, de az, ami jelenleg történik Európában, például az európai integrációs folyamatok kapcsán, nem pozitív

B. Nagy László

szerint. Csongrád megye fejlesztési biztosa úgy értékelte, ha normálisan is működne az EU, akkori is a jövőben belépő országoknak a felzárkóztatása fog prioritást élvezni és nem azok a tagállamok, amelyek 2004-ben csatlakoztak az unióhoz. Másrészt az EU-ban anyagilag támogatott mezőgazdasági termelési szerkezet úgy tűnik, nem versenyképes például az USA mezőgazdaságával, annak hatékonyságával és finanszírozásával sem. Ezek vélhetően át fognak alakulni, s ez rányomja majd a bélyegét az egész európai uniós fejlesztési és támogatási politikára. Arra a kérdésünkre, hogy a jelenleg ciklus keretszámai tarthatóak lesznek-e tekintettel a menekültválságra, B. Nagy elmondta, a mintegy 500 milliós európai közösség népességszámához viszonyítva arányaiban nem jelentős a menekültek aránya, például az sem, hogy Németországban már egy millióan vannak, ám ennek a hatása aggodalmat kelt számtalan országban. Megjegyezte, tény, hogy az EU népessége fogy és elöregszik a társadalom, de a politikus úgy látja, a mostani migránsáradat összetétele nem feltétlenül alkalmas a versenyképes munkahelyek betöltésére olyan arányban, mint ahogy egyes tagállamok propagandájában szerepel. B. Nagy rámutatott, ezzel együtt az unió nagy problémája a munkanélküliség magas aránya, az EU-ban az uniós állampolgárok, például a fiatalok nagy része sem talál munkát a saját hazájában, így ha a német ipart munkaerővel szeretnék feltölteni, akkor nyelvet beszélő, intelligens, képzett európai fiatal sokkal alkalmasabb egy munkára, mint a bevándorlók nagy százaléka, akik még az adott nyelvet sem beszélik, és nem ismerik az európai kultúrát sem. „Ha a 18-25 éves uniós állampolgárokat nézzük, kijelenthetjük, hogy a munkaerő itt van, és még ezt sem tudják felszívni a főbb EU-s tagállamok. A migránshullám nem erről szól, gyakorlatilag egy geopolitikai és katonapolitikai átrendeződés részese Európa, amihez az ereje miatt sajnos nagyon keveset tud hozzárakni” – jelentette ki.

Szakítani kell az előző uniós ciklus gyakorlatával

Az elmúlt másfél-két év arról szólt, hogy a megyei jogú városok, esetünkben Szeged és Hódmezővásárhely, valamint a Csongrád Megyei Önkormányzat összeállította azokat az elképzeléseket, amelyeket a 2014-2020-as európai uniós ciklusban megvalósítanának EU-s forrásokból. Ezek már el lettek fogadva, az más kérdés B. Nagy szerint, hogy az előkészítés folyamatába az uniós szabályozás miatt többször beavatkozott az EU, vagyis nem nagyon lehetett nevesíteni önálló településeket vagy projekteket, inkább általánosságban lehetett meghatározni a főbb irányvonalakat és prioritásokat. A kormány ezeket elfogadta, és rendelt is hozzájuk anyagi kereteket, Szeged esetében ez 34 milliárd, a megyei önkormányzatnak 29, míg Vásárhelynek nagyjából 9,8 milliárd forint jut, és a kiírások egy része még decemberben megjelenik.

Az közismert, hogy az uniós források 60%-át gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ami B. Nagy László olvasatában azt jelenti, hogy – igaz nincs leírva kikötésként sehol – olyan projekteknek kell megvalósulniuk, amelyek önállóan hosszútávon életképesek és nem rögtön csődbe fordul az a fejlesztés, hanem növekszik, munkahelyet teremt és termel. „Aszerint dolgozunk, hogy a figyelmet erre irányítsuk, és egy kicsit a mentalitást megváltoztassuk. Az elmúlt fejlesztési ciklus kapcsán ugyanis az a tapasztalatom, hogy vagy azért, mert nem volt elég ötlet, vagy mert épp a kellő akarat hiányzott, úgymond puhább fejlesztések valósultak meg, számszerűen kimutatva 12-15%-ot fordítottunk gazdaságfejlesztésre, ami nagyon kevés” – közölte. Hozzátette, nem becsüli le azokat a fejlesztéseket, amelyek az oktatás vagy az egészségügy infrastruktúrájához kapcsolódtak, a fürdők korszerűsítésére irányultak, netán városrehabilitációt valósítottak meg az uniós forrásokból, de a Csongrád megyei fejlesztési biztos szerint ebben a ciklusban mindenképpen a gazdaságfejlesztésre kell koncentrálni. Ha az 12000 milliárdnak a 60%-át ez utóbbira fordítjuk, annak jelentős hatása lesz Magyarország közép- és hosszú távú gazdasági és társadalmi jövőjére. „Vannak aggályaim, az elfogadott kiírások túlságosan széles spektrumot ölelnek fel, de ez nem a pályázat benyújtójának a hibája, hanem a túlzottan komplikált, uniós és hazai szabályok jogharmonizációjának a következménye. A végrehajtásban és a kivitelezésben mindenkinek nagy a felelőssége abban, hogy az alapvető célok valósuljanak meg” – fűzte hozzá.

Gyakorlatilag nincs gazdasági jövőképe Szegednek

Arra a felvetésünkre, hogy Szeged városának meghatározott prioritásai között továbbra is található városrehabilitáció például Odessza városrész esetében, B. Nagy László azt mondta, nem akar senkit megsérteni, de sokszor tapasztalja, hogy az önkormányzati gondolkodás még mindig ott tart, hogy ha megjelenik a pénz, akkor a forrás nagyságához és lehetőségeihez szablyák az elképzeléseket. „Bizonyos városoknak – és sajnos ebbe beleértendő Szeged is – nincs közép- és hosszú távú gazdaságpolitikai koncepciója. Ez ráadásul nem az elmúlt évek hiányossága, gyakorlatilag 1991 óta nem készült el. Ne felejtsük el, hogy a '90-es évek elején Szeged városa hazánk első vagy második legperspektívikusabb városa volt, és ebből sikerült nekünk 2015-ra odáig jutni, hogy igazából nincs gazdasági jövőképe Szegednek, és ez látszik a város egész szerkezetén, a vállalkozókon, hogy nem jó irányba haladunk” – fogalmazott B. Nagy László. A rendszerváltás óta eltelt több mint 25 év, és kialakult egy szerinte irányítatlan, elképzelés nélküli, különböző politikai és egyéb szempontok szerint ide-oda csapódó város. A megyeszékhely legnagyobb szerencséje a fejlesztési biztos szerint, hogy egyetemi város, ugyanis ha leszámítjuk a közigazgatást, az államigazgatás szerveit és az egyetem munkahelyeit is kivesszük a rendszerből, akkor azt látjuk, hogy alig-alig marad valami.

Kitért arra is, hogy a kormány az adósságállomány átvállalását követően szigorú költségvetést ír elő minden önkormányzat számára, melynek lényege, hogy csak kötelező feladatokat finanszíroz az állam, minden egyéb feladatot csak saját bevételekből tudnak fedezni. „Szegednek sincs sajnos elegendő saját bevétele, így az egyenleg megtartása érdekében adót kell emelnie, ami tovább riasztja a befektetőket. Ez a negatív gazdasági spirál működik sajnálatos módon. Éppen ezért is remélem, hogy azt a 34 milliárdot, aminek várományosa Szeged, úgy fogja elkölteni, hogy ez a negatív folyamat legalább megálljon. A csodákban nem hiszek, ezért mondom, hogy a hosszú távú kilábalás érdekében már az nagy eredmény lenne, ha ez a negatív folyamat megállna, és nem gerjesztené önmagát tovább” – jegyezte meg.

Ahogy az M5-ös sem hozott csodát, a harmadik Tisza-híd is kevés önmagában

Az a város, amelyik nem képes önmagát eladni a hazai és a nemzetközi piacon, sok jóra nem számíthat, kívülről ugyanis nem jön segítség – közölte B. Nagy. Mint ahogy az M5-ös autópálya Szegedig történő megépítése sem hozta meg a sokak által várt gazdasági csodát a harmadik Tisza-híd sem hoz ebből a szempontból jelentős eredményt. „Egy város életében egy ekkora létesítmény munkát, befolyó összeget jelent, és természetesen infrastrukturális és területfejlesztési szempontból is jelentős. Önmagában, ha épül Alsóváros és a Füvészkert között egy híd, annak túl nagy előnyei nem lesznek, hiszen Alsóváros térszerkezete nem valószínű, hogy lehetővé tesz egy nagy gazdasági fejlesztést, az újszegedi oldal már alkalmasabb erre. De nem az a gond, hogy nincs Szeged környékén beruházásra alkalmas hely, hanem nincs a városban nincs olyan gazdaságpolitika és olyan szereplők a politikában, akik ide édesgetnének egy nagyvállalatot.” A vegyes forgalmú, vagyis közúti és vasúti hídnak sokkal nagyobb a létjogosultsága van, a fideszes politikus szerint a Temesvár – Szeged – Szabadka – Baja – Zágráb vonalon egy modern vasúti folyosó létrehozása lenne indokolt, ám mint elmondta, jelenleg a román fél hozzáállása, illetve a jelenlegi román-magyar kapcsolatok miatt nem valószínű, hogy a közeljövőben egy ilyen, határokon átívelő vasútvonal létesülhet. „A Csongrád megye déli részét a Békés megyei területekkel összekötő vonal ennél rosszabb megtérülésű verzió, ám ennek a mérhetetlenül elhanyagolt területnek a gazdaságán lendíthetne. A térségünkre jellemző, nagy mennyiségű árut mozgató mezőgazdasági termelés szempontjából nagy jelentősége lenne egy olyan vasúti szárnynak, ami össze tudná kötni Csongrád és Békés megye déli részét” – magyarázta. Hozzátette, ha megkérdezik tőle, hogy örülne-e egy harmadik szegedi Tisza-hídnak, akkor az egyértelmű válasza igen, hiszen összeérne a körútrendszer és a szegedieknek ez nagy előny. Ám ha közgazdasági, racionális szempontokat figyelembe véve kell válaszolnia, akkor csak a fent említett modern vasúti közlekedéssel együttes megvalósítását tartja értelmesnek.

Nem látnak perspektívát Szegedben a befektetők

, és mivel

. Az ellenzék részéről felmerült kritikaként, hogy az önkormányzat saját bevételeit oly formán kívánja növelni, hogy elad értékeket, mellyel kapcsolatban a fejlesztési biztos portálunknak elmondta, azzal önmagában nincs baj, ha egy település elad valamit, ráadásul azt is komplexen kell vizsgálni, hogy egyáltalán megéri-e megtartani az adott ingatlant vagy üzletrészt, az más kérdés, hogy mit mennyiért lehet értékesíteni. „Tudomásul kell venni, hogy minden annyit ér, amennyiért elkel. Ha Szegedet nézzük, és azt vesszük alapul, hogy valaki lakást akar venni, ezt könnyen megteheti, mert széles a kínálat és alacsonyak az árak, a gazdasági lehetőségeknek ugyanis ráhatása van az árakra. Nem kell Budapestig elmennünk, elég a Bács megyei homok közepén található mezővárost, Kecskemétet megnéznünk, ami jelentős nagyvárossá növi ki magát. Ott például 2-2,5-szeres a lakások négyzetméterára, mint Szegeden, ráadásul ott nem az eladó ingatlan a sok, hanem a vevő” – közölte a fideszes honatya. Hozzáfűzte, Szegeden sok önkormányzati lakás is üresen áll, és nem véletlen, hogy mélyen piaci ár alatt lehet csak értékesíteni azokat is, s ennek egyszerűen az az oka, hogy nincs vevő, és azért nincs vásárló, mert nem látnak Szegedben perspektívát a befektetők.

azt mondta, az önkormányzat kénytelen a költségvetése miatt ezt megtenni. „Az építményadó a szegedi éves bérleti díjakkal összevetve most már kéthavi bevételt elvisz egy normális ipari üzemtől négyzetméterenként számolva, ami ismét az irányba hat, hogy aki befektetne, már nem jön ide. Mivel nem jön ide, emiatt nincs kereslet, s ezért nyomottak az árak, ha pedig valaki el akar adni valamit, kénytelen mélyen a piaci ár alatt eladni” – részletezte az egymást erősítő negatív hatásokat.

, melyhez – mint mondta – hozzájárul a képzett munkaerő és a magas színvonalú városi szolgáltatások rendszere is. Erre reagálva B. Nagy közölte, egy alpolgármesteri pozícióból, felelős városvezetőként nem is szabad neki negatív hangulatot keltenie. „Csak eközben olyan szégyen is bekövetkezik Szegeden, hogy emberek azért bontanak le ingatlant, mert nem tudják kiadni, és nem bírják fizetni az építményadójukat. Össztársadalmi szinten annál nagyobb bűn és felelőtlenség, hogy amit egyszer valamikor elődeink megépítettek, és arra pénzt, energiát fordított magánszemély, önkormányzat vagy az állam, azt azért lebontani, mert ilyen az adópolitikánk, ez vétek. Több személyt ismerek, aki ilyen létesítményekkel rendelkezik, és mind azt mondta, ha megszűnik a bérlője, le fogják bontani az épületeket. Ez azért elgondolkodtató” – közölte.

Párbeszéd és együttműködési szándék nélkül nincs előrejutás

Szerinte a szegedi politikát olyannyira jellemző attitűdöket, rossz beidegződéseket félre kellene tenni, mert bár itt helyben úgy érezheti bárki, hogy jól mennek bizonyos dolgok, de csak szét kell nézni a versenytársaknál, vagyis más településeken, és egyből látszik, hogy egyre jobban lemarad a Csongrádi megyeszékhely. Arad és Temesvár már rég elhagyta Szegedet, ha északra indulunk, akkor ott van Kecskemét, és a fejlesztési biztos szerint már kisebb települések is kezdenek nagyon erős gazdasági potenciállal rendelkezni. Mint mondta, Szerbia uniós csatlakozása után a kohéziós forrásoknak is köszönhetően Szabadka és Újvidék is le tudja hagyni Szegedet. A politikus megjegyezte, ha ez megtörténik, akkor itt maradunk egy gyűrűben, lesz egy olyan városunk – ahogy Nagy Sándor is mondta –, ahol valóban jó, európai szintű az oktatás színvonala, valamint az egészségügyi és egyéb szolgáltatások is kimagaslóak. „Szerintem nem azt kellene mondani, hogy Szeged egyetemi város, hanem azt, hogy a szegedi egyetemnek van egy városa, ami ad ehhez infrastruktúrát, így érdemes ezt nézni. Nincs ugyanis más kitörési pont, mert nem maradt, és a mai hozzáállással nem is számítok ezen a területen csodára. S nekem, mint szegedinek, ez nagyon fáj” – fogalmazott. Azzal sem értett egyet a városfejlesztési alpolgármesterrel, hogy nincs ipari fejlesztésre alkalmas terület, ugyanis mint elmondta, az önkormányzatnak kisajátítási joga van. Vagyis ha az önkormányzatnak lenne közép- vagy hosszú távú gazdaságpolitikai elképzelése, akkor ahhoz területigény is tartozna. Úgy értékelte, az elmúlt 8 vagy akár 15 évben a város elkezdhetett volna ezzel foglalkozni, és már rég túljutott volna a kisajátítási eljárással esetlegesen járó pereken, és akkor kínálhatnak a befektetőknek megfelelő méretű és adottságú területeket. Megjegyezte, önmagában a terület miatt még nem jönnek be a cégek, ehhez más hozzáállásra lenne szükség. Egyetlen pislákoló lángként, lehetőségként az ELI-t említette a fejlesztési biztos, amitől a befektetők Szegedre érkezése várható, de mint rámutatott, ez sem a város, hanem az egyetem és a lézeres kutatóközpont teljesítményén fog múlni. Csongrád megye fejlesztési biztosa az együttműködést, és annak szándékát is hiányolja a baloldali városvezetés részéről. „Az messze nem együttműködés, ha valaki a büdzséből támogatást remél, elvár, miközben a kormányt minden szinten gyalázza, és aztán csodálkozik, hogy nem úgy állnak hozzá, ahogy gondolja. A kommunikáció hiányával semmilyen szinten nem lehet előrejutni. Az, ami jelenleg Szegeden zajlik, az nem a kormányzati akarat” – jelentette ki. Kérdésünkre elmondta,

Botka László

MSZP-s polgármesterrel 2012 ősze óta – vagyis amikor

– egyetlen egyszer sem tárgyaltak Szegedet érintő ügyben, a városvezető sosem kereste. Természetesen, ha találkoznak, köszönnek egymásnak és váltanak pár szót, de egyetlen a várost érintő témában nem tartottak megbeszélést, pedig B. Nagy László szerint bőven lenne, és kellene mivel foglalkozni Szeged jövője érdekében.