Országgyűlés: a szerencsejáték és a sport törvény módosítását javasolja a gazdasági bizottság

A jövőben nemcsak a sportversenyek szervezése és közvetítése, hanem az ezekkel kapcsolatos reklám és marketing jogok is vagyoni értékű jognak számítanak, és az abból befolyt összeget az állami szerencsejáték szervező levonhatja a játékadóból - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a parlament gazdasági bizottsága keddi ülésén terjesztett az Országgyűlés elé.

A bizottság önálló indítványként megfogalmazott javaslata kitér arra is, hogy a cégek által a látványsportok támogatására fordított összegnek a társasági adóból történő levonásához előzetes támogatási szándéknyilatkozatot kell adni a támogatni kívánt szervezet részére. Az indoklás szerint ez a sportfejlesztések tervezhetőségét szolgálja. A törvényjavaslat szövegét közvetlenül a bizottsági ülés előtt kapták kézhez annak tagjai, sőt a szaktárcát képviselő

Pankucsi Zoltán

, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára is. Ezért a helyettes államtitkár nem nyilatkozott tárcája nevében a törvényjavaslatról. Ennek hiányában a javaslatot Bánki Erik (Fidesz) bizottsági elnök ismertette, aki kitért arra is, hogy a sport törvényben módosul a bajnokságokon való indulás - a nevezés - szabályozása. Fő szabály szerint a nevezési jog nem ruházható át, de több kivételt is tartalmaz a törvényjavaslat. Például ha a sportegyesület a bajnokságon való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít és a nevezési jogot erre ruházza át, akkor a társaság már továbbadhatja. A bizottság két törvény részletes vitáját is lefolytatta. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosításához

Volner János

(Jobbik) adott be módosító indítványt, amit a bizottság - kormánypárti többséggel - elvetett. A közbeszerzési törvényt módosító törvényjavaslathoz beadott ellenzéki módosításoknak is - egy kivétellel - ez lett a sorsuk, viszont támogatta a bizottság

Hiszékeny Dezső

(MSZP) módosító indítványát. Ennek lényege: az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha az ajánlattevőknek nem adta meg határidőre a kiegészítő tájékoztatást, illetve módosította a közbeszerzés dokumentumait. A bizottság végül ellenzéki képviselők által benyújtott törvényjavaslatok tárgysorozatba vételéről döntött. A hitelintézeti törvényt javasolta módosítani négy független képviselő,

Gyurcsány Ferenc

,

Varju László

,

Vadai Ágnes

és

Oláh Lajos

. Ők a Quaestor-csőddel kapcsolatban az ott értékpapírt vásárló, illetve névre szóló számlát vezető országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, valamint polgármesterek - a befektetéshez kötődő - adatainak a nyilvánosságra hozatalát javasolták. A gazdasági bizottság - kormánypárti többséggel - nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot. Ugyanez lett a sorsa

Szabó Tímea

(független) képviselő határozati javaslatának, amely a mindenki számára szabad internet hozzáférésről és ingyenes alapszintű szolgáltatás biztosításáról szólt. Az egyebek napirendi pont alatt

Bánki Erik

közölte a képviselőkkel, hogy a következő hetekben a bizottság meghallgatja

Varga Mihály

nemzetgazdasági,

Seszták Miklós

nemzeti fejlesztési, valamint

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminisztert. Varju László kérdésére, hogy a bizottság tervezi-e

Matolcsy György

jegybankelnök meghallgatását, Bánki Erik elnök nemmel válaszolt. Viszont felhívta Varju László figyelmét arra, hogy mint országgyűlési képviselő, levélben kérhet információt az MNB-től.