Kiszelly Zoltán: Nem veszélyként, hanem kihívásként kell értelmezni a migrációt + FOTÓK

A politológus szerint a németek gazdasági érdekei mozgatják a migrációt. Úgy látja, még nem késő cselekedni a probléma megoldásáért.

„Optimistának kell lenni, ne veszélyként, hanem kihívásként kezeljük az újkori népvándorlást” – vélekedett

Kiszelly Zoltán

politológus, a Századvég Politikai Iskola tanára, aki a Tisza Lajos Közéleti Egyesület meghívására látogatott Szegedre.

Nem működik a „demokráciaexport”

Kiindulási pontként leszögezte, a nyugati „demokráciaexport” nem működik, sőt Irak megtámadása, illetve Líbia bombázása az ENSZ felhatalmazása nélkül történt meg. A megdöntött rendszerek helyén egy hatalmi vákuum jött létre, ezt kihasználták a terroristák csoportjai, létrejöttek zsoldos csapatok is. Fragmentálódás figyelhető meg, Irak és Szíria is több darabra esik szét. Ezt szeretné elkerülni az

Erdogan

vezette Törökország, amely a térség nyolcvanmilliós nagyhatalma kíván maradni, ezt azonban megnehezítik szeparatista törekvéseikkel kurdok, akik a környező államokban szétszakítva egymástól élnek, közülük tízmillió fő pont az említett kisázsiai államban. Ezt erősíti meg az is, hogy az Iszlám Államnál is nagyobb erőkkel támadják a törökök a kurdokat, itt is megjelenik az ellenségem ellensége a barátom politikai szituáció.

„Ami az autósoknak jó, az oroszoknak rossz”

Kiszelly összekapcsolta az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust.

Putyinék

beavatkoztak a szíriai harcokba, ebben nem csak hatalmi ambíciók, s egyetlen földközi-tengeri kikötőjük megtartása játszott szerepet, hanem az is, hogy elvigyék a konfliktust saját határaiktól, így nyerve két évet, mert az amerikaiaknak Közép-Európa helyett ebbe a térségbe kell átszállítaniuk erőiket. A politológus rámutatott, az ukrán határtól alig 300 kilométerre van Volgográd és 600-ra Moszkva, így nem véletlenül alakult ki a konfliktus arról, hogy nyugati, vagy orosz befolyás alá essen Kijev.

„Ami az autósoknak jó, az oroszoknak rossz” – utalt az alacsony olajárra Kiszelly. Jelenleg hordónként ötven dollárt kell fizetni a fekete aranyért, ezt szeretnék az oroszok hetven és kilencven dollár közötti árszintre emelni, amelyet segít, ha a fontosabb olajlelőhelyeken háborús konfliktus zajlik. Putyin célja a gazdasági szankciók feloldása, s az, hogy a törökök felé haladó gázvezetékeket meghosszabbítsák Európa, s egyben Magyarország felé. Ez számunkra előnyös lenne, mert kikerülhetnénk a konfliktusokkal teli Ukrajnát, de az amerikaiak érthető módon ellenzik. Jellemző, hogy eközben az Ukrajnát és Lengyelországot elkerülő Északi Áramlat épülhet, amely Németországot látná el, de egészen Nagy-Britanniáig érne. A szíriai harcok résztvevői mögött szövetségi rendszerek állnak, Aszad mellett van a síita Irak, Irán és Oroszország, az Iszlám Államot, vagy a vele egyenértékű terrorszervezetként felfogható, „demokratikus” Szabad Szír Hadsereget támogatja Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait.

Az Iszlám Állam jól keres a migránsok utaztatásán

„Az Iszlám Állam számára üzlet a terror, mert olaj-, ember- és kincskereskedelemmel is foglalkoznak” – mondta Kiszelly. A terrorszervezet

Szaddam

elbocsátott „légióiból” jött létre, azaz azon katonatisztekből, hírszerzőkből, akik az amerikai bevonulás okán állás nélkül maradtak. Céljuk a kalifátus létrehozása, a saría alapján törvénykezés. Részt vesznek a migránsok utaztatásában, ezért fejenként tíz-tizenötezer eurót kérnek, amelyet akár hitelként is biztosítanak, a visszafizetés utólag történik az ISIS nyugat-európai embereinek. Ezt az üzleti modellt átvette a Boko Haram is, ők Líbia irányába igyekeznek eljuttatni az embereket. Aki beszervez tíz fizető embert, vagy elvállalja egy lélekvesztő irányítását – mint a jelképpé vált

Aylan Kurdi

apja -, az ingyen utazhat. A Szíriából a háború elől elmenekültek milliói élnek menekülttáborokban, akik látják a palesztin példát: egyes fiatalok már a táborokban születtek, ott is nőttek fel, kitörési pontot sem találhattak. Az ENSZ korábban 27 dollárt adott a menekültek számára havonta, ezt később lecsökkentette 13-ra, ez is hozzájárult a migrációs hullám megindulásához, ráadásul mindkét összeg jóval kevesebb a 143 eurós német és a 750 eurós dán segélynél. A nyugati életmód képei is eljutnak hozzájuk, olyan számukra ez, mint amikor a magyarok vágytak az elképzelt vasfüggöny túli életre a Kádár-korszakban.

Kinél marad a Fekete Péter?

A migránst és a menekültet megkülönbözteti Kiszelly, szerinte az utóbbiak közé tartozik az, aki az életéért fut, s egy határt lép át. A migráció európai kezelésében is súlyos problémák vannak, a „mediterrán taxi” például azt jelenti, hogy elég a nyílt vízre kihajózni a migránsoknak, az unió hadihajói felveszik az utasokat, s beviszik őket olasz földre, ahelyett, hogy visszaszállítanák Afrikába a csapatot. Ausztrália jobban kezeli ezt, ők Pápua Új-Guineában felállított táborokba viszik az így elfogottakat. A nyugat-balkáni útvonalon „Fekete Pétert” játszanak az érintettek, mert senki sem szeretné, ha a bevándorlók náluk ragadnának. Magyarország a plakátkampánnyal és a Nemzeti Konzultációval felkészítette a lakosságot a helyzetre, majd a kerítéssel és az ezt megerősítő jogi védelemmel álltunk neki a schengeni külső határ védelmének. Dublin III. felfüggesztése is megjelenik, senki nem akar senkit visszavenni. Öt hónapot követően már nem is lehet, ezért ígéri Németország, hogy három hónapon belül cselekszik, de erre kicsi az esély.

Az a menekült, aki a német munkaerőpiacon felhasználható

A németek nem véletlenül szeretik a szíreket, ennek a humanitárius szempontok helyett gazdasági okai vannak – vélekedett Kiszelly. Míg a most Európába érkező szír középosztályban sok a diplomás, nyelveket beszélő ember, az afgánok képzetlenek. Az előbbieket kívánja kimazsolázni „Mamma

Merkel

”, a többieket pedig a kvótarendszer keretében szétosztaná – többek között hazánknak. A németeknek évi ötszázezer szakmunkásra lenne szükségük 2030-ig, abban bíznak, hogy a most még vállalkozni kívánó szírek idővel targoncássá, s munkásokká képezhetők. Nem véletlen, hogy a bevándorlásügyi és a munkaügyi hivatalt egy épületbe helyezték. „Egy szír azonnal kap időpontot, így a menekültstátusz birtokában a következő naptól dolgozhat, de például egy Maliból jöttről ezt nem feltételezik, őt következő év augusztusára jegyzik, abban bízva, hogy addig ki tudják toloncolni” – magyarázta a politológus. Egy tervezet szerint új fizetési kategóriát is hoznának létre, aki nem termeli meg a 8,5 eurós óránkénti minimálbért, annak elég lenne öt eurót fizetni, így évente összesen hárommilliárd eurót spórolnának a csökkentett fizetésekkel. Eközben egyre nő a német befolyás Európában, ennek első jele a görög válság volt, ahol erőből kényszerítették a hellénekre a neoliberális gazdaságpolitikát, a migráció kérdésében is erre törekszenek. Ezzel szemben áll Orbán Viktor, aki fellép a lopakodó föderalizáció, a német „morális imperializmus” ellen, s az európai életforma megőrzése mellett.

A baloldal a migránsokkal pótolná a szavazóit?

Több megoldási javaslat is felmerült a migrációs problémára. A leggrandiózusabb elképzelés szerint permanens betelepítési kvóta lenne, s büntetnék azokat a tagállamokat, akik nem fogadnak be elég migránst. Az ókori Rómához hasonlóan a legjobban teljesítő bevándorlókat állampolgársággal jutalmaznák, ami motivációt jelentene az érintetteknek, s egyben szavazókat biztosítana a bevándorlást támogató pártoknak. Jellemző, hogy Franciaországban mindenki megkapja az állampolgárságot, aki az állam területén született, s ugyanezt kívánják bevezetni Olaszországban is, ahol a baloldal van a kormányon. Ezzel kapcsolatban

Bartha László

, a vendéglátó egyesület elnöke azt kérdezte, hogy lehet-e hasonló „szavazószerzői” terve annak az MSZP-nek, amely párt stratégiájának meghatározásában

Botka László

választmányi elnök is komoly szereppel bír. Kiszelly válaszában kifejtette, elsősorban a kormány ellen lépnek fel a baloldali pártok, másodsorban Brüsszel mellett agitálásuktól várnak lehetőségeket az uniótól. Hosszútávon felmerülhet azonban ez is, habár ehhez folyamatosan, éveken keresztül szükséges a bevándorlás. Azonban az biztos, hogy míg a jobboldal stabil, a baloldal szavazótábora egyre csökken, s egyre idősebbekből áll.

Winter is coming

Összefoglalva a politológus úgy látja, a multikulturalizmusnak vége, helyette a transznacionalizmus jön, csak annyit érünk, amennyi a funkciónk. Az alapjövedelemmel is az a cél, hogy mindenképpen fenntartsák a fogyasztói társadalmat. „Az események pontos alakulásában fontos választóvonal 2017: ekkor tartanak választást Németországban, Olaszországban, Franciaországban. Jön a tél, most még van idő meghúzni a vészféket, s erős jogszabályokkal, valamint azok betartásával cselekedhetünk” – zárta optimistán előadását Kiszelly.