Országgyűlés - Lázár: kisebb bürokráciát, kevesebb bürokráciából élőt!

Kisebb bürokráciára és kevesebb olyan emberre van szükség, aki a bürokráciából él - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az Országgyűlésben.

Lázár János

a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítási javaslat vitáját megnyitó expozéjában elmondta: a parlament előtt fekvő előterjesztés célja egyebek mellett az, hogy egyszerűbbek legyenek az általános eljárási szabályok, és hogy jelentős mértékben csökkenjenek az engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az ügyintézési határidők. A tárcavezető jelezte: hamarosan a Ház elé kerül egy olyan törvényjavaslat is, amely alapján január 1-jével - 10 milliárd forintos költségvetési határon belül - csökkennek, illetve megszűnnek bizonyos állami eljárási díjak. Emellett kezdeményezni fogja a közigazgatási életpályamodell kialakítását, amely a területi közigazgatásban dolgozók bérviszonyait javítja majd átlagosan 30 százalékkal 2016. július 1-jével - közölte.

Lázár János: Magyarország agrárország maradt és ez előny

"Mi abban hiszünk, hogy Magyarország agrárország maradt, és ezt nem hátrányként, hanem előnyként kívánjuk a jövőben felfogni" - mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén. Az ülésen a honatyák tájékoztatót hallgattak meg az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedésekről. A miniszter olyan számításokra hivatkozott, amelyek szerint a magyar GDP 22 százaléka valamilyen formában kötődik a mezőgazdasághoz. A kérdés, hogy a termelés eszköze, a föld kinek a tulajdonában van - mondta a tárcavezető,

Móricz Zsigmondot

idézve: "a föld azé legyen, aki megműveli". "Az nem megoldás, hogy az állam elveszi valakiktől és magánál tartja (a földet). Ez ki lett próbálva és nem működött" - fogalmazott Lázár János, hozzátéve: a magyar állam feladta a gazdálkodási tevékenységét, nincsenek érdemi mezőgazdasági vállalkozásai. A magyar állam úgy döntött, hogy azokat támogatja, akik hajlandók a magyar földet megművelni, a magyar földműveseket. Az agrárpolitika lényege, hogy ne alkalmazottak, hanem tulajdonosok legyenek, a kis és közepes birtokok, családi gazdaságok versenyképesek őket kell megerősíteni - szögezte le. Arról lehet elvi vitát folytatni - a parlamentben ennek helye van -, hogy az állami földek eladása helyes-e vagy sem. De a kormány meggyőződése, hogy a földet vissza kell azoknak adni, aki megművelik, mert a kis és közepes gazdaságok, a családi gazdaságok hozzá tudnak járulni a magyar gazdaság növekedéséhez - fejtette ki a miniszter. Lázár János utalt arra: a kormányt a földeladás kérdésében támogatja két szervezet is. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségében (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában (NAK) fogalmazták meg azt, hogy értékesítsen az állam földet a gazdáknak. Mint mondta, e szervezetek szerint a gazdaságok eltartó képességét csak így lehet biztosítani. "Földet ugyanakkor olcsón eladni nem fogunk", az állami vagyon értékesítése csak jó áron történhet - szögezte le.

Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy az állami föld értékesítésével a kormány a kis és közepes birtokokat, a családi gazdaságokat kívánja erősíteni. A célkitűzés az, hogy a kis- és nagybirtok aránya a kis, közepes és a családi gazdaságok irányába mozduljon el. Ezt a törekvést visszaigazolják az adatok is, mivel ma a nagybirtok arány a korábbi 50 százalékról mintegy 40 százalékra mérséklődött. Jelezte: továbbra is 300 hektár a birtok méretének maximuma, amely egy gazdálkodó tulajdonában lehet. A földértékesítést szigorú szabályok között lehet végrehajtani. A mostani értékesítés 350-400 ezer hektárt érint. Kizárólag földművesek licitálhatnak az állami földek értékesítése során. Ők 103 ezen vannak. Kizárólag nyilvános árverésen lehet földet vásárolni. A kikiáltási ár a helyben szokásos árnál 10 százalékkal magasabb lesz. Lefelé nem lehet licitálni. A földművesnek helyben lakó magyar állampolgárnak kell lennie, jogi személy nem vehet földet. Húsz évig elidegenítési és terhelési tilalom van a megvásárolt földterületen. A haszonbérleteket a tulajdonos váltás nem szünteti meg, így a haszonbérlet nem törhető fel. A földeladási hirdetmények október 15-től jelennek meg a kormányhivataloknál, és az árverések gyakorlatilag ebben az évben véget is érnek. Az albizottsági ülésen jelenlévő ellenzéki képviselők pártállástól függetlenül vitatták, hogy az állami földeket szükséges-e értékesíteni. Szerintük a földeladás csökkenti az állam mozgásterét, vagyonát. Voltak olyanok, akik véleményüket indulatosabban fogalmazták meg. Az albizottsági ülést követően az MSZP jelenlévő képviselői -

Harangozó Gábor

,

Gőgös Zoltán

,

Legény Zsolt

- sajtótájékoztatót tartottak. Itt kifogásolták, hogy sok részlet még nem tisztázott, de Legény Zsolt szerint gyanítható, hogy lesznek visszásságok az értékesítés körül. Gőgös Zoltán úgy fogalmazott: a kérdéskör kapcsán a kormányon belüli feszültségek is láthatóvá váltak. Harangozó Gábor hozzátette: a mostani albizottsági ülésen választ kellett volna kapni arra, hogy miért kell hirtelen eladni az állami földeket. Erre nem volt válasz - mondta az országgyűlési képviselő.

Változik a biometrikus adatok kezelése a bűnügyi nyilvántartásban

Hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás azzal, hogy a jövőben a biometrikus adatok emberekhez és nem az ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek. A bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosítása nyomán nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni. A változtatásokat egyhangúlag, 161 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden. A módosítás értelmében nem kell új DNS-profilt alkotni, ha az érintettnél a hatóság már rögzített két megfelelő mintát. Mivel eddig az ujj- és tenyérnyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz és nem emberhez kötötten kezelték, akkor is levették azokat, ha már szerepeltek a nyilvántartásban. A változtatással az előterjesztő igazságügyi tárca szerint 20-40 millió forint is megtakarítható, és csökken a kutatóintézetek leterheltsége. Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek az életkorral vagy külső körülmények miatt változhatnak. Az összes biometrikus adat megőrizhető a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a későbbi személyazonosítás hatékonyságát. Az úgynevezett bérrabság gyakorlata elleni fellépést szolgálja olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítása, amelyek segítségével elektronikus úton, rövid idő alatt ellenőrizhetővé válik az érintettek nyilvántartás szerinti ujjnyomata. A törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.

Bővülnek az áldozatok jogai a büntetőeljárásban

A bűncselekmények áldozatainak pszichológiai, érzelmi segítését is előírja az az európai uniós irányelv, amelynek átvételéről kedden egyhangúlag, 161 igen szavazattal döntött a parlament. A bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló,

Trócsányi László

igazságügyi miniszter kezdeményezte törvénymódosítás szerint a büntetőeljárás során nagyobb tájékoztatást kell nyújtani a sértetteknek. Ezt segíti, hogy akár e-mailben is tájékoztatható lesz az ügyfél. A jövőben 24 órás telefonos segélyvonal biztosítja, hogy az áldozatok azonnal segítséget kaphassanak. Bővül azon családtagok köre, akik gyakorolhatják a sértetti jogokat, a jövőben ezt már a testvér is elláthatja. Ha azonban több lehetséges hozzátartozó is van, akkor ki kell jelölniük maguk közül azt, aki elvégzi ezt. Zárt tárgyalást akár a sértett is kezdeményezhet a saját védelme érdekében, a különleges bánásmódot igénylő sértett pedig azt is kérheti, hogy kihallgatásakor az elkövető ne legyen jelen a tárgyalóteremben. Nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén kezdeményezhető, hogy a sértettet egy vele azonos nemű ember hallgassa ki. Ha szükséges, ingyenesen kell jelnyelvi tolmácsot biztosítani az eljárás során azoknak, akik ezt kérik vagy akiknek szükséges. A törvénymódosítás önkéntesek bevonására is lehetőséget ad az áldozatsegítésben. A törvény november 1-jén lép hatályba.

Törvény rendezi azt az esetet, ha egy áramcég felhagyna egyetemes szolgáltatásával

Módosította az Országgyűlés kedden a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság fel akar hagyni egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadták el a képviselők. A tárcavezető indoklása szerint a törvénymódosítással azt akarják elérni, hogy ha egy társaság felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel, az ügyfeleinél akkor is biztosított legyen a folyamatos villamosenergia-ellátás az egyetemes szolgáltatás keretei között. A villamosenergia-törvény ezért új részekkel egészül ki, amelyek az átvevő egyetemes szolgáltató kijelöléséről szólnak. Ennek alapján ha egy társaság kérelmezte az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyének visszavonását, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az összes egyetemes szolgáltatót felhívja, hogy tegyen ajánlatot az átveendő felhasználók ellátására. Az átvevőt a MEKH választja ki. A jogszabály rendezi az átadás-átvétel folyamatát - például a mérőóra-leolvasásokat, illetve a kikapcsolás-visszakapcsolás kérdését -, és előírja a felhasználók megfelelő tájékoztatását is. A törvény szerint ha a villamosenergia-felhasználók ellátása az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély megszűnése miatt kerül veszélybe, akkor szintén a most beiktatott szabályok alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a MEKH az engedély megszűnése előtt 18 hónappal intéz nyilvános felhívást a szolgáltatókhoz.

L. Simon László

miniszterelnökségi államtitkár a javaslat parlamenti vitájában egyebek mellett arról beszélt, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. terjeszkedése miatt foglalkozni kell a kivonuló egyetemes szolgáltatók ügyével, a gázellátási törvényben is hasonló szabályozást vezettek be. Az állam nem feltétlenül számít arra, hogy egyedül lássa el a lakossági áramfogyasztókat, de az engedély visszaadásának egyes társaságok részéről világos jelei vannak - mondta. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.